Hogyan lesz a CSR-ből, a cégek társadalmi felelősségvállalásából széles körű cselekvés fenntartható fejlődésért? S vajon milyen szerepe van ebben a folyamatban, a vállalat felelős magatartásának fejlődésében a vezetőnek? – többek között e kérdésekre reagálva fogalmazták meg véleményüket a konferencia üzleti szektor felelősségét boncolgató szekciójában.
A CSR nem puszta jótékonykodás
Nincs miért szégyenkeznünk a magyar vállalkozásoknak a fenntarthatóság érdekében folytatott tevékenységét illetően – mondta Lakatos Zsófia, a Hill&Knowlton Hungary ügyvezetője, akinek tapasztalatai szerint a ’90-es évek vége óta folyamatosan haladunk, s mára, mint fogalmazott, már „tinicipőben” járunk. Egyre többen felismerik e kérdés fontosságát, és sok cég CSR helyett már fenntarthatóságról beszél.
Úgy vélte, alapvetően jó úton haladunk, de felhívta a figyelmet: ne higgyük azt, hogy a CSR puszta jótékonykodás. A CSR ugyanis üzleti modell. Az ilyen vállalati magatartás, működés jótékony hatással van a társadalmi környezetre. A nagyobb cégek esetében a jó gyakorlatot inkább felülről „kényszerítik ki”, a kisebb cégek viszont maguktól is gyakran így működtek és működnek ma is. A szakember szerint nem az országos akciók a legfontosabbak, hanem a helyi segítség.
A Fenntarthatósági Csúcson elhangzott előadások összefoglalóját itt találja!
A fenntarthatóság a stratégia része
Kedves Gáborné, a Ricoh Hungary környezetvédelmi és minőségirányítási felelőse szerint a fenntarthatóság a vállalati stratéga részévé vált, a cégük is ilyen modelleket ajánl az ügyfeleknek. Ők ugyan még külön választják a CSR és a fenntarthatóság területét, de ezek a kérdések egy kézben vannak. „Azt tesszük, amit prédikálunk” – ez működésük alapelve. Hangsúlyozta, hogy a CSR terén nem a pénz, egy esetleges adomány összege az elsődleges szempont, hanem maga a segítség. Úgy vélekedett: ahhoz, hogy a felelős magatartás gyakorlattá váljon, a vezető kevés, szemléletváltásra is szükség van, az embereknek a döntés mellékell állniuk.A fenntartható fejlődés mint fogalom előbb volt, mint a CSR – hívta fel a figyelmet Petrik Ida, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója. Igaz, a fenntarthatóság egyes elemei különböző súllyal jelentek meg a vállalatok tevékenységében, elsőként a környezet iránti figyelem került előtérbe. A fenntarthatósággal egyre több cég foglalkozik stratégiai szinten, de abban, hogy ez hosszú távon is így legyen, a szakember szerint meghatározó a tulajdonosok és vezetők szemlélete. Elkötelezettségre van szükség a globális veszélyek elkerülésére, és elsősorban a ökológiai korlátokat kell figyelembe venni.
A felelősségvállalás nem csak a vállalatok dolga
A fenntarthatóság fogalma sokkal régebbi, mint a CSR-é, erősítette meg hozzászólásában Szeles Péter, a Magyar PR Szövetség elnöke, aki magát a kérdést álságosnak minősítette. Véleménye szerint a CSR a vállalatok felelősségének megjelenítése. Mint mondta, a CSR többoldalú ténykedés – beletartozik a környezet, a társadalom, maga a vállalat –, amelynek vannak változatai. Kijelentette: a felelősségvállalás nem csak a vállalatok dolga, a kormányzatnak legalább annyi tennivalója van e téren, mint a cégeknek. A vállalati gyakorlatban számos esetben ez a tevékenység pusztán álságos, szerény jótékonykodás, miközben a cég óriási környezeti károkat okoz, mint például BP. Ám ha korszakokon át nézzük a folyamatot, akkor megállapítható, hogy egyszerre van jelen a jó és a rossz, és a szakember reményei szerint idővel majd dominálhat a jó gyakorlat. Úgy vélte, hogy ha egy cég első számú vetetője érzékeny a felelős működésre, akkor a cég mozdulni fog.A szakember örömét fejezte ki, hogy az Európai Unió 2011-ben létrehozta CSR-szabványát, amely jelenleg még csak választható, de drukkol, hogy kötelezővé váljon. Nem szabad megtűrni a felelőtlenséget, mert ez gazemberség – mondta. Szóvá tette, hogy hiányos a kommunikáció a téren, hogy mi történik akkor, ha nem tartjuk be a környezetet óvó szabályokat. Véleménye szerint ennek az eszmének nincs publicitás a magyar médiában.
Az intézmények személyekből állnak
A vállalati felelősségvállalás folyamat, mondta Dakó Andrea, a Magnet Magyar Közösségi Bank partnerkapcsolati igazgatója. Ez megindult Magyarországon is, a cégek megpróbálják megfogalmazni az értékrendjüket, s már az is nagyon jó, hogy szó esik erről a kérdésről, jóval többet beszélünk róla, mint 5-10 évvel ezelőtt.Igaz, az egyes részterületeken nem egységes a fejlődés. A gondolkodásmód, a magatartás kialakításának kiindulópontja, hogy kinek milyen az egyéni felelősségvállalása, hiszen a vállalatok, intézmények is személyekből állnak, akik több csoportnak is tagjai – a társadalom részei, vállalati dolgozók, fogyasztók –, és mindegyik csoportra hatással vannak. Meghatározó, hogy mi miként döntünk, amikor dönteni lehet, s a döntések során dől el, hogy valóban fenntartható módon élünk, gondolkodunk-e.
