Habár a Munka Törvénykönyve széles ellenőrzési jogkört ad a munkáltatónak, fontos általános korlátként funkciónál, hogy előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak. A tájékoztatási kötelezettség köre azonban ennél jóval szélesebb. Ennek megfelelően tájékoztatni kell arról a munkavállalót, amennyiben a gépjárműben nyomkövető berendezés van szerelve, az emaileket a rendszer rögzíti és azokat monitorozzák, valamint, hogy az épületben hol és miért helyeztek el kamerát. A technikai eszközökön túlmenően a munkavállalót és az üzemi tanácsot a személyes adatai kezeléséről is tájékoztatni kell.
Fontos azt is tudni, hogy a tájékoztatás nem jelent beleegyezési kötelezettséget azaz, a munkavállaló hozzájárulására nincsen semmihez sem szükség. Fontos ezzel összefüggésben arra is rámutatni, hogy nem csupán a technikai eszközök alkalmazásáról kell a munkavállalót tájékoztatni. Amennyiben például a munkáltató a beérkező küldeményeket tartalmától és címzésétől függetlenül felbontja, erről is előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót, hiszen a személyiségi jogait érinti – hívta fel a figyelmet dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje a HR Portálon megjelent elemzésében.
A telefonbeszélgetések
Telefonbeszélgetések rögzítése esetében is abból kell kiindulni, hogy az ellenőrzés által megvalósuló adatkezelésre törvény felhatalmazása vagy az érintett személyek hozzájárulása alapján kerülhet sor. Törvény alapján kerül sor beszélgetés rögzítésére a fogyasztóvédelmi, a hírközlési hatóság vagy a NAV ügyfélszolgálatával folytatott beszélgetésnél. Itt a törvény által előírt szempontokat a jogalkotó mérlegelte, azok alkotmányos támadása legfeljebb az Alkotmánybíróságon lehetséges.
A híváslista
A híváslistát is jogosult lehet a munkáltató ellenőrizni, sőt azzal összefüggésben könnyebb helyzetben van. A munkavállaló által lebonyolított hívások esetén a helyzet egyszerűbb. Tekintettel arra, hogy a hívás költségeit a munkáltató viseli, így jogosult annak ellenőrzésére, hogy a munkavállaló telefonhívásai munkával összefüggőek-e. Ekkor is fontos azonban az, hogy az ellenőrzésről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.
Lehetséges az, hogy a kimenő hívásokat két előhívó választásával teszi a munkáltató lehetővé (munkahelyi-magán). A másik módszer az, hogy a munkáltató a híváslistát átadja a munkavállalónak, aki maga jogosult bejelölni a munkavégzéssel összefüggő hívásokat és a munkáltató csupán azokat ellenőrzi, hiszen a többi hívás nem munkahelyi jellegét a munkavállaló elismerte.
Az emailekbe belekukkantani nem kell félnetek jó lesz
Abból az alapvetésből kell kiindulni, hogy a munkáltató kizárólag az általa biztosított eszközöket ellenőrizheti. Itt sem mindegy azonban, hogy mit és hogyan ellenőriz a munkáltató. Az adatvédelmi biztos például azt állapította meg, hogy a munkavállalóhoz tartozó freemail postafiók ellenőrzése még a munkavállaló hozzájárulása esetén is jogellenes. Az nem csupán a célját illetően nem felel meg a törvényi követelményeknek, de akár a büntetőjogi felelősséget is felvetheti.
A kimenő levelek ellenőrzése előzetes tájékoztatás esetében nem vet fel jogi aggályokat tekintettel arra, hogy a levelezésre hivatalos ügyben, munkahelyi célból kerül sor. Az sem kizárt, hogy a munkáltató azzal engedélyezi a magáncélú levelezést, hogy azzal egyidejűleg az ellenőrzés jogát fenntartja.
A bejövő emailek esetén azonban a munkavállalói kontroll hiányzik. A munkáltató tehát akkor jár el szabályszerűen, amennyiben lehetőséget biztosít a munkavállalónak arra, hogy a magáncélú leveleket előzetesen eltávolítsa. Az sem jogszerű, amennyiben a munkáltató a kilépett munkavállaló emailjeit automatikusan elolvassa és azokra a munkavállaló nevében válaszol. Ebben az esetben akkor jár el szabályszerűen, amennyiben automatikus üzenettel a küldő fél figyelmét arra hívja fel, hogy az adott ügycsoportban más munkavállalót szükséges keresnie.
