Oda a jogállamiság Magyarországon?

2011. december 15. csütörtök - 09:30 / PP/MTI
  •    

A kormányzat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló törvények megszavazásával a jogállamiság utolsó védőbástyáját, a bíróságokat is befolyása alá vonta - áll az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerdai közös közleményében.

fff
Fotó: MTI

Kedden az országgyűlés titkos szavazáson megválasztotta az új bírósági vezetőket: 2012. január elsejétől az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot felváltó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter lesz, mindkettejük megbízatása kilenc évre szól.

ff
Darák Péter
Fotó: MTI

Az új bírósági vezetők tervei

Darák Péter, a Kúria elnöke a bíróság igazgatási szervezetének átalakításától azt reméli, hogy az ítélkezés egységessé, gyorssá válik, a bírósági szervezet megújul, a jogkeresők pedig elégedettek lesznek. Úgy véli, a valódi alkotmányjogi panasz intézményének bevezetésével az Alkotmánybíróság (Ab) lehetőséget kap arra, hogy az alkotmányos szempontokat konkrét bírósági ügyekben vizsgálja. Darák Péter fontosnak tartja, hogy a Kúria és a bíróságok „ne lépjék át azt a szűk mezsgyét, amely a jogértelmezést a jogalkotástól elválasztja". A Kúria elnöke törekedni szeretne a társzervekkel való kapcsolattartásra, különös tekintettel az Alkotmánybíróságra, az ombudsmanra, valamint az ügyvédi, ügyészi és közjegyzői karra.

ff
Handó Tünde
Fotó: MTI

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke legfontosabb feladatának a bírói kar és az ügyfelek lehető legteljesebb kiszolgálásának biztosítását tartja, valamint azt, hogy a bíróságok munkájában arányos teherelosztás érvényesüljön. Úgy véli, nem lehet fennakadás amiatt, hogy 2012-ben sok felszabadult bírói álláshelyet kell betölteni, s nem marad ellenőrzés nélkül, hiszen a köztársasági elnök és az Országos Bírói Tanács megfoszthatja őt a hivatalától. Az OBH elnöke megválasztása után a sajtó kérdésre válaszolva elmondta, hogy családi és baráti kötődései ellenére – Handó Tünde ugyanis Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége, valamint Orbán Viktor miniszterelnök és felesége közvetlen baráti köréhez tartozik – nem vonta eddig senki kétségbe pártatlanságát, függetlenségét. Mint fogalmazott: „ezeket a kapcsolatokat sohasem szégyelltem és nem tagadtam".

A jogállam tragédiája

„Készen van a nagy mű igen, a gép forog, az alkotó pihen." Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért ezzel a Madách Imre-idézettel vezetik be közös közleményüket az országgyűlés által elfogadott igazságügyi törvénycsomagról. A szervezet szerint ezzel a gondolattal „térhet karácsonyi nyugovóra a kormányzat, miután a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, illetve a bírák jogállásáról szóló törvények megszavazásával a jogállamiság utolsó védőbástyáját, a bíróságokat is – megnyugtató mértékben – befolyása alá vonta. Pedig a hatalom megosztásának a felvilágosodás óta uralkodó, máig érvényes tétele szerint, ahol a bíróságok és a bírák nem függetlenek, ott nincsen alkotmány sem. Az új törvények alapján ez a függetlenség intézményesen nem garantált."

ff
Orbán Viktor köszönti a Kúria megválasztott elnökét
Fotó: MTI

A szervezetek véleménye szerint „a most létrehozott bírósági igazgatási rendszert megalkotói reformként próbálják láttatni, de valójában nem erről van szó … a jövőben a bíróságokat az Országos Bírósági Hivatal kilenc évre megválasztott kontrollálatlanul és átláthatatlan fogja majd igazgatni. A hivatal elnöke lényegében teljes szabadságot kap a bírák kinevezésére, még azt is megteheti majd, hogy az ügy tárgyalására az illetékes bíróság helyett más bíróságot jelöl ki. Míg a nemzetközi példák világszerte a bíróságok átláthatóságának folyamatos erősödését mutatják, az új törvény felszámolja a bíróságok belső működésének átláthatóságát biztosító, ma meglévő garanciákat is. Az Országos Bírói Hivatal határozatai nem, csak az elnök éves tájékoztatója lesz nyilvános. Ráadásul a jogalkotó az átláthatóság fogalmát nem a bíróságok és a nyilvánosság viszonyában használja, hanem abszurd módon a bíróságok és a minisztériumi igazgatás közötti információáramlást érti e fogalom alatt."

A közlemény szerint az ügyészségről szóló törvényekkel a „jogalkotó visszaállítja és konzerválja azt a rendszert, ami még a rendszerváltás előtti időkből származik. A legfőbb ügyész felelőtlen és akár élethosszig töltheti be hivatalát, az ügyészek még akár a bírósági jogalkalmazás helyességét is felülvizsgálhatják, az ügyészség törvényességi felügyeleti joga pedig a magánautonómia parttalan korlátozását teszi lehetővé. A legfőbb ügyésznek még az is szabadságában áll, hogy maga döntse el, mely bíróság előtt emel vádat. Mindennek eredményeképpen az ügyészség senki által nem ellenőrzött, széles jogosítványokkal felruházott politikai fegyver lesz a jelenlegi kormányzat kezében" – zárul a közlemény.