Nyugdíj: szépek az álmaink, de kemény a valóság

2018. február 01. csütörtök - 17:04 / piacesprofit.hu
  •    

Szöges ellentét feszül a lakossági nyugdíjtervek és a tényleges megtakarítások között. Bár a 30-59 éves magyarok több mint fele úgy látja, hogy még a 30-as évek előtt meg kellene kezdeni a spórolást a nyugdíjas évekre, a 30-as korosztály 58 százaléka még hozzá sem kezdett. Mindössze a magyarok negyede rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, pedig a válaszadók szerint legalább 151 ezer forint kellene havonta ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni– derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A K&H szerint ugyanakkor minél előbb bele kell vágni a takarékoskodásba annak, aki előrelátóan készül a nyugdíjas éveire.

Havonta legalább 151 ezer forint kellene ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. Az országon belül azonban lényegesek az eltérések: a keleti megyékben élők szerint havi 142 ezer forint is elég lenne a gondtalan nyugdíjas évekhez, míg a fővárosban és Pest megyében élők szerint minimum 161 ezer forint kellene ehhez.

Az átlagnál magasabb nyugdíjra tartanak igényt azok is, akik már rendelkeznek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, ők legalább 163 ezres jövedelmet szeretnének havonta.

Tervek kontra valóság

Az időskorukat kevesen látják pozitívan: a 30-59 éves lakosság mindössze 4 százaléka gondolja csak úgy, hogy jobban él majd, mint most. Nagyobb részt azonban – 73 százalék szerint – rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számítanak. Így nem meglepő, hogy a többség (54%) véleménye alapján már a harmincas évek előtt el kellene kezdeni takarékoskodni. A 30 év feletti lakosság 85 százalékának saját bevallása szerint maximum 1 évre elegendő tartaléka van, 57 százalékuk pedig 3 hónapot sem tudna jövedelem nélkül átvészelni.

nyugdíjbiztosításra jár az adókedvezméyn

Kép: Fotolia

Azonban komoly ellentmondás feszül a tervek és a tényleges lépések között. A megkérdezettek mindössze 24 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, és közülük is minden harmadik megtakarítónak kevesebb, mint 500 ezer forintja van időskorára.

A 30-as éveikben járók 58 százaléka még el sem kezdett takarékoskodni, a negyvenes éveiket taposóknál 42 százalék szintén nem tett még félre időskorára, míg az ötvenesek 38 százalékának nincs nyugdíjcélra spórolt pénze.

Egyre többen számítanak a nyugdíjbiztosításokra

Bár arányuk csökkent 2016 óta, a megkérdezettek 40 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjon kívül nem számíthat majd semmilyen más megélhetési forrásra nyugdíjas korában. Bizonyos takarékoskodási formák népszerűsége azonban jelentősen nőtt.  Az önkéntes nyugdíjpénztárra 31 százalék, a nyugdíjbiztosításokra pedig a 2015-ös és 2016-os 10, illetve 14 százalékhoz képest már 17 százalék tervez támaszkodni nyugdíjas korában.

Kuruc Péter, a K&H életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője szerint a vállalható nyugdíjhoz havonta átlagosan 23 ezer forint megtakarítását tartanák szükségesnek a magyarok. Egy nyugdíjbiztosítási konstrukció esetében ebből az összegből 25 év alatt – az adójóváírást is figyelembe véve – a hozamoktól függően nagyságrendileg 12 millió forintnyi tőke is felhalmozható.

Nyugdíjtakarékosság: hiába keresünk többet?
Megyei rangsor készült arról, mennyit tesznek félre azok a magyarok, akik ki szeretnék egészíteni a jövőbeli állami nyugdíjukat, és emiatt magánúton takarékoskodnak. Budapesten hiába magasabbak az átlagbérek, mint az ország többi pontján, számos vidéki megye megelőzi a fővárost takarékosságban.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor