Ingyenes tudománytárak kutatóknak

2001. október 02. kedd - 16:21 / PP Online
  •    

Tegnap indította útjára Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) nevű programját az Oktatási Minisztérium. Ennek keretében a szaktárca két tudományos adatbázist (Web of Science, Elsevier Science Direct,) tesz ingyenesen hozzáférhetővé 37 felsőoktatási intézmény és kutatóintézet számára. A szolgáltatások beszerzésére az OM 250, az MTA és az OTKA pedig együttesen 21 millió forintot adott.

A különböző adatbázisokban, digitális formában tárolt cikkekhez való hozzáférés létfontosságú egy ország tudományos kutatói számára, továbbá erősíti a friss tudományos eredményeken alapuló ipar versenyképességét. Ezt felismerve az Oktatási Minisztérium (OM) kidolgozta, és október 1-jével elindítja az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) nemzeti programját, amely ingyenes hozzáférést tesz lehetővé fontos külföldi elektronikus adatbázisokhoz. Az OM a program megvalósítására ebben az évben 250 millió forintot fordít saját forrásból; az összeget a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) összesen 21 millió forinttal egészítette ki.
Megerősíti az EISZ-t a kormány 2249/2001-es határozata is. Eszerint a kutatási fejlesztési tevékenység hátterének megerősítése érdekében olyan nemzeti információs rendszert kell létrehozni, amely elektronikusan megjelenő folyóiratokon alapul. Az oktatási miniszter, az OTKA elnöke és az MTA főtitkára aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely az elektronikus információszolgáltatás hosszú távú programját jelenti.

E pénzeszközök birtokában a szaktárca két adatbázis-szolgáltatás nemzeti licencét vásárolta meg, ezekhez 37, államilag támogatott felsőoktatási intézmény, illetve az MTA-hoz és a minisztériumokhoz tartozó kutatóintézet regisztrált felhasználói – kutatók, oktatók, doktoranduszok, hallgatók – férhetnek hozzá. A szolgáltatás egyelőre csak az intézmények Informatikai hálózatából érhető el az OMhonlapján, illetve kisegítő szerverén keresztül. Aa későbbiekben – biztonságos technikai háttér megteremtése után – otthonról is hozzáférhető lesz a jogosultak számára.
Az EISZ jóvoltából egyébként az adatbázisokat a 2000. évi ajánlati árnál fajlagosan 30-70 százalékkal olcsóbban lehetett beszerezni. Az egyik szolgáltatás az Institute for Scientific Information (ISI) citációs bibliográfiai adatbáziscsomagja, a Web of Science (WoS). Ennek a sokoldalú keresést lehetővé tevő indexszolgáltatásból a felhasználó megtudhatja, hogy az általa keresett cikket – amelyet az adatbázis kivonatos formában közöl – milyen más folyóiratokban idézték, illetve maga a cikk milyen forrásokra hivatkozik. A WoS több mint 21 ezer periodikumot szemléz három fő tudományterületen, ezek a bölcsészettudományok és művészetek, a természet- és műszaki tudományok, illetve a társadalomtudományok.

Magyarországi folyóiratok nem szerepelnek ugyan az adatbázisban, de magyar szerzők külföldön megjelent művei megtalálhatók. A WoS fontosságát mutatja, hogy az általa használatos idézési mutatót, az úgynevezett impaktfaktor-számot használják egy-egy publikáció vagy folyóirat tudományos súlyának az elbírálására.
A másik szolgáltatás az Elsevier tudományos kiadó Science Direct adatbázisa, ebben 1350, magas impaktfaktorú folyóirat érheto el, a cikkek teljes szövegével. Az adatbázis egyelőre ideiglenes jelleggel 2001. dec. 31-ig áll rendelkezésre. Megrendelésének feltétele ugyanis, hogy az Elsevier jelenleg Magyarországon megrendelt papíralapú folyóiratait a jövőben a megrendelők ne mondják le. Az elkövetkező napokban az Oktatási Minisztérium tárgyalásokat kezdeményez az oktatási és kutatási intézményekkel feltételek teljesítéséről. Az adatbázis fo profiljába természet- és élettudományokkal foglalkozó periodikumok tartoznak, de humán tudományokkal foglalkozó folyóiratok is megtalálhatók benne. Az adatbázishoz kifinomult keresőrendszer tartozik; a kulcsszó- és kategóriarendszerek segítségével egységes, interdiszciplináris kutatás folytatható.

Egy harmadik adatbázis, a Swetsnet Navigator a későbbiekben lesz elérhető, ez 161 kiadó 5445 folyóiratának, elmúlt 5 évfolyamához biztosít majd teljes szövegű hozzáférést. A közeljövő terveihez tartozik további külföldi adatbázisok és magyar nyelvű szolgáltatások beszerzése, PhD-dolgozatok publikálása.
Magyarországon 1990 óta mintegy két és félszeresére emelkedett a felsőoktatási hallgatók száma, jelenleg körülbelül 300 ezer diák tanul egyetemen, főiskolán. A hallgatói létszám növekedését azonban nem követte az oktatók létszámának emelkedése, így kevesebb idő jut az oktatók és a hallgatók találkozására. Az oktatás minőségének romlása csak úgy akadályozható meg, ha az intézmény támogatja a hallgatók önálló felkészülését, s ennek jó eszköze az információszolgáltatás.
Bővebb információ az EISZ weboldalán található.