Digitális gyermekvédelem: „egészséges paranoia” ajánlott

2018. október 30. kedd - 18:00 / piacesprofit.hu
  •    

Az általános iskolás gyerekek 90 százaléka gondolja úgy, hogy jobban ért az internethez, mint a szülei - és az esetek többségében igazuk van. Azonban az interneten leselkedő veszélyektől a szülő felelőssége megvédeni a gyereket.

Vírusok, adathalász kísérletek, zsarolás, zaklatás, öngyilkosságra buzdító alkalmazások (Momo, Kék bálna) – csak egy pár azon fenyegetettségek közül, amelyekkel egy gyermek az online térben nap mint nap találkozhat. Egyes kiberbűnözők kifejezetten utaznak a gyerekekre, így nagy a valószínűsége annak, hogy előbb-utóbb belefutnak egy ilyen helyzetbe. Ezek a problémák mindenkinél meg fognak jelenni, azonban fel lehet készíteni a gyerekeket. Van azonban egy nagy gond: a szülők elveszítik őket az online térben, és tehetetlenek az ilyen helyzetekben.  Sokszor nem is tudnak róla, mert a gyerekük nem nekik szól, hiszen nem tekinti őket hozzáértő partnernek.

Nagy kihívás a jog számára az internetes zaklatás
Dr. Szöőr Anna pszichológus-jogász szerint ma már nemcsak az internetes zaklatás áldozata, hanem az állítólagos zaklató is súlyos veszélynek van kitéve.

Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője szerint a szülőknek fel kell fejleszteni magukat a gyerekek szintjére és folyamatosan felügyelni kell őket – ami nem feltétlenül egyenlő a teljes online megfigyeléssel. „Ha egy gyerek internetezik, közösségi oldalakon van jelen, esetleg játékokban felhúz egy karaktert és ott megismerkedik idegenekkel, gyakorlatilag felvesz egy másik szerepet, egy másik ént – a szülő ebből általában teljesen kimarad. Ez egy ördögi kör: a szülők le vannak terhelve, sokszor csak akkor van egy kis szabadidejük, amikor a gyerek kezébe adják a táblagépet vagy a telefont, közben pedig nem veszik észre, hogy a gyerek teljesen rászokik ezekre. A felismerés, hogy az online térben ők már nem ott tartanak, ahol a gyermekük, általában már túl későn jön. Nem véletlen, hogy az általános iskolások 90 százaléka gondolja úgy, hogy jobban ért az internethez, mint a szülei vagy tanárai” – hangsúlyozza Solymos Ákos.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Márpedig ha a szülő nagyon lemarad, annak csak rossz vége lehet: ha például saját kisfia vagy kislánya odamegy hozzá, hogy segítsen neki egy alkalmazáson belül az adatvédelmi beállításokban, akkor fogalma sem lesz arról, miről beszél a saját gyereke. Ha pedig a gyerek úgy gondolja, és már tapasztalja is, hogy ő jobban ért ezekhez a dolgokhoz, nehezebben fog elfogadni tiltást, tanácsokat. Nem beszélve arról, hogy kellő tapasztalat híján fogalma se lesz arról, mennyire fontos az online térben az adatvédelem és az óvatosság.

Az egészséges paranoia és a szülői felügyelet a kulcs

Mit lehet tenni, hogy gyermekünk biztonságban legyen az interneten? Először is elengedhetetlen, hogy a szülők szintre hozzák magukat: képezniük kell magukat, meg kell ismerniük az alkalmazásokat, közösségi oldalak tagjainak kell lenniük. Emellett nagyon fontos, hogy beszéljenek gyerekeikkel ezekről a dolgokról, és megfelelő szabályrendszert alakítsanak ki – ad abszurdum: tanuljanak a gyereküktől.

„A szülők sokszor nem ellenőrzik, mit csinálnak a gyerekek online és nincsenek szabályok erre vonatkozóan. Pedig nagyon jó korlátozásokat lehet hozni arról, hogy mikor, mennyi ideig internetezhet, és milyen oldalakat nézhet egy gyerek. Vannak szülői felügyelet programok okostelefonra, számítógépre, táblagépre -, amelyek a viszonylag egyszerű szabályrendszertől a teljes kontrollig be tudják határolni, mit nézhetnek a kisgyermekek, ugyanakkor ezek nem fogják helyettesíteni a szülői odafigyelést.  Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy egy egészséges paranoiát alakítsunk ki a gyerekekben: el kell érnünk, hogy ha bármivel kapcsolatban, amit az interneten látnak, rossz érzésük van, azonnal szóljanak – ekkor tud a szülő segíteni. Minden veszélyre ugyan nem lehet felkészíteni őket, de ha beszélünk ezekről a dolgokról, és felügyelet alatt tartjuk internetes szokásaikat, sokat teszünk a biztonságukért.” – tette hozzá Solymos Ákos.