Zöld forradalom nélkül az internet is összeomolhat

2018. április 02. hétfő - 10:01 / Kriston László
  •    

Ha nem sikerül alacsony karbontartalmú, energiatakarékos fejlesztésekkel megújítani az internetezés jelenlegi infrastruktúráját, akkor a világháló és a dolgok internete energiaigényei óriási energiaválságot idézhetnek elő.

Lássuk be, ha a jövő embere visszanéz majd ránk, minket lát a korai Homo Technologicusnak. Minden évben új okostelefonok, laptopok és egyéb kütyük kerülnek piacra, melyek gyorsabbak, nagyobb adattároló kapacitással bírnak, karcsúbbak, új funkciókkal és képességekkel rendelkeznek, s meghaladják elődjeiket.

Internet-externáliák

Internet-alapú, folytonos online üzemmódra épülő világgazdaságunk és életünk ára azonban irtózatosan nagy környezetszennyezés. A műszaki eszközök kis részét hasznosítják újra, gyártásukhoz ritka földfémeket kell kibányászni a földből, s ezek kitermelése gyakran diktatórikus vagy egyenesen polgárháború által szétdúlt országokban zajlik, nem ritkán gyerekmunkások foglalkoztatásával. És akkor még szó sincs a net energiafaló jellegéről. Több áramra van szükség a működtetéséhez, mint amennyi Anglia teljes éves áramfogyasztása. Ez pedig a következő évtizedben várhatóan megháromszorozódik. A világháló ökolábnyoma -itt a szén-dioxid emisszióról van szó- már most meghaladja a légiközlekedését.

interneten kapcsolódó dolgok grafika

Kép:Pixabay

Ha három Google-keresést végzünk, az már annyi energiafogyasztással, mint egy 60 wattos égő használata egy percig. Az ebből eredő légszennyezés: 0,6 gramm szén-dioxoid kibocsátása.

A szerverközpontok annyi hulladékhőt (fel nem használt hőfelesleget) termelnek, hogy a Facebook és társai már az Északi-sark közelébe helyezi új adatközpontjait, hogy kevesebbet kelljen hűtenie a gépeket.

Átalakulás

Ezek ismeretében egyértelmű, hogy olyan internetinfrastruktúrát kell létrehoznunk, amely alacsony áramfogyasztás mellett minimális hulladékhőtermeléssel tud működni. Ha ezt nem sikerül viszonylag záros határidőn belül elérni, akkor egész civilizációnk ma ismert működése kerül veszélybe, hiszen a mesterséges intelligencia terjedésével egyre több munkát és részfeladatot fogunk számítógépekre bízni, s a dolgok internete is állandó online kommunikációt feltételez szenzorok között.

Huszonöt év, és nincs egyenlőtlenség?
A digitális technológiákat könnyedén alkalmazó női munkaerő hozzájárul a nemek közötti különbségek csökkenéséhez a munkahelyeken. A digitális tájékozottság, annak mértéke és az, hogy az emberek milyen újabb technológiákat tanulnak meg és használnak, hogy a munkájukban minél tájékozottabbak és hatékonyabbak legyenek, kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség eléréséhez.

A jelenlegi komputertechnológia lassan eléri fizikai határait. Egyre több tranzisztort raknak a gyártók egy-egy komputercsipbe, s ez a folyamat véges. Szakértők szerint e tekintetben a következő évtizedben elérünk a fizikailag lehetséges végponthoz a legkisebb tranzisztorok létrehozásában. Ezután új anyagokat kell bevezetni a komputertechnológiába, ha tovább akarjuk fokozni a hatékonyságot. Ezeknek az innovációknak azonban környezetbarátnak kell lenniük. Egyelpőre a hagyományos merevlemezes (mágneses adathordozó) és szilícium-alapú megoldások dominálnak.

De ahhoz, hogy a kifejlesztéséhez szükséges óriási K+F-ráfordításokat behozza, a közeljövő komputertechnológiájának nemcsak zöldebbnek kell lennie, hanem minden tekintetben jobbnak. Olyan számítógépekre van szükség, melyek gyorsabban hajtják végre a feladatokat, így nem kell annyit hűteni őket, az akkumulátoruk is energiatakarékosabb, illetve nagyobb az adattároló kapacitásuk.

A kvantumkomputer és a szupravezetők egyelőre túl specializáltak ahhoz, hogy az internetet meghatározó tényezők lehessenek vagy legalábbis a távolabbi jövőben vehetik át a vezető szerepet, írta a The Conversationben Oscar Céspedes, a University of Leeds professzora, aki a molekuláris technológia kísérleteiről is úgy látja, egyelőre kudarcba fulladtak.

Aki profitál az internetből – és aki nem
A közgazdászok, mérnökök és a társadalomkutatók forradalmi változásokat várnak az internet terjedésétől: tudásalapú gazdaságot, információkon alapuló társadalmat, automatizált ipari termelést, egymással kommunikáló háztartási gépeket. Csakhogy a Világbank  jelentése szerint a világháló nem oldja meg varázsütésre a problémákat, hanem éppen ellenkezőleg, új egyenlőtlenségeket is teremt.