Úszó atomerőműveket építene Kína

2016. május 06. péntek - 19:19 / PP/MTI
  •    

Úszó atomerőművekből látná el elektromos energiával a távoli tengeri területeken lévő létesítményeit Kína, így a dél-kínai-tengeri építkezéseket is - jelentette pénteken az angol nyelvű, Global Times című kínai lap.

atomeromu_mti

A lap közlése szerint az állami tulajdonú China Shipbuilding Industry Corporation hajóépítő vállalat egy 20 hajóból álló flottát építene a tengeri projektek energiaigényeinek kiszolgálása céljából. Liu Cseng-kuo, a vállalat egyik vezetője elmondta, hogy a hajók pontos számát a piaci kereslet határozza meg, azonban “a kereslet meglehetősen nagy”. A megépítendő hajók polgári célú feladatokat látnának el, például olajtornyok energiaigényét biztosítanák – hangsúlyozta Cseng-kuo.

A Global Times írásában megszólaló szakértők szerint az úszó erőművek megbízható energiaforrást biztosítanának a dél-kínai-tengeri létesítményeknek. Li Csie pekingi hajózási szakértő szerint Kína általában kőolajat vagy kőszenet égetne el az energia előállításához, ugyanakkor a Spratly- (Nansa-) szigetek és a kínai szárazföld közötti távolság, illetve az időjárási körülmények akadályokat gördíthetnek ezeknek a nyersanyagoknak a szállítása elé. Hangsúlyozta, hogy pontosan ezért jelentős a reaktorokkal ellátott hajók kifejlesztése.

Kínai sajtóközlések szerint az első ilyen úszó erőművet 2018-ra építenék meg, és 2019-re állítanák szolgálatba. A The New York Times című amerikai lap megjegyezte, hogy nem Kína lenne az első olyan ország, amely energiaellátás céljából atomreaktort helyezne el egy hajón. Az Egyesült Államok az 1960-as években egy második világháborús teherhajó fedélzetére épített egy atomreaktort, hogy energiával lássa el a Panama-csatorna akkor amerikai fennhatóságú övezetét.

Harminc éve szólaltak meg a szirénák
Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.