Megszüntethetnék az éhezést a szemétbe került ételek

2012. június 14. csütörtök - 15:58 / Timár Gigi
  •    

Az ételek mintegy fele a szemétbe kerül a fejlett gazdaságokban, miközben a világban közel egymilliárd ember éhezik. A kidobott élelmiszerek fele is elég lehetne ahhoz, hogy megszűnjön az éhezés a világon.

 

Más lépték
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta működik, azóta több mint 20 ezer tonna élelmiszert osztott szét 500 karitatív és civil szervezeten, illetve önkormányzaton keresztül több mint 500 ezer rászorulónak, összesen 4,5 milliárd forint értékben. A hazai élelmiszer-adományok háromnegyede uniós élelmiszersegély-programból származik, negyede pedig céges adomány. A lakossági gyűjtés, amelyet elsősorban áruházakban végeznek, egyelőre elenyésző hányadot képvisel. Európai átlagban céges adomány az élelmiszerbankok forrásainak mintegy 40 százaléka, és 10 százalék körüli a lakossági gyűjtések aránya. A céges felajánlásoknak világszerte nagy hagyománya van. A német Tafel szövetség szinte kizárólagosan részesül például a Lidl és más, hasonló nagyságú kiskereskedelmi láncoknál keletkező felesleges készletekből, a világ legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Wal-Mart pedig dollármilliárdos nagyságrendű adományokkal támogatja az amerikai élelmiszersegély-szervezeteket. A feleslegessé, eladhatatlanná vált ételek mellett készpénzzel is, amiből az élelmiszerbankok hűtőautókat, raktárakat tartanak fent.

Havonta legalább 14,8 kilogramm ételt vagy ételmaradékot dob a szemétbe egy átlag amerikai az ENSZ élelmezésügyi szakértői szerint. Tavaly az USA-ban összesen 33 millió tonna ételmaradék került szeméttelepekre és szemétégetőkbe. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a tojások 23 százaléka, a terményeknek pedig még nagyobb hányada kerül a kukába. És akkor még szó sincs az élelmiszerboltokban, raktárakban és piacokon megromló friss gyümölcsökről és zöldségekről, amelyek a nap végeztével moslékként végzik. Az éttermek és élelmiszer-áruházak is sok zöldséget és gyümölcsöt dobnak el, ha külsejük nem felel meg az elvárásaiknak. A pocséklásban az európaiak sem maradnak el sokkal az amerikaiak mögött. Egy átlagos keresetű ember évente 180 kilogramm ételt hajít a szemétbe a Reuters hírügynökség számításai szerint.

Pazarlási pontok

A témában alapos kutatást végző amerikai Natural Resources Defense Council (Természeti Erőforrás-védelmi Tanács) úgy látja, hogy az élelmiszer-nyersanyagok mintegy 30-50 százalékát nem fogyasztják el, tovább növelve a lakosság pocsékolásának mértékét. Magyarországon például évente összesen körülbelül 1,86 millió tonna élelmiszer nem kerül emberi fogyasztásra, ebből 400 ezer tonnányi a lakossági élelmiszer-hulladék.

 

Kép:PParchív
Kép:PParchív

Az élelmiszerpazarlás több ponton is jelentkezik. A kevésbé fejlett országokban elsősorban a gyártás és az áruelosztás során keletkezik hulladék, az általános élelmiszerhiány ellenére. Ha van ellátmány, a rossz útviszonyok miatt összevissza dülöngélő teherautókban nyomódnak össze a termények. A hűtőszekrények hiánya és a magas hőmérséklet is felgyorsítja a romlási, erjedési folyamatot. A fejlett országokban viszont elsősorban a háztartásoknál keletkezik hulladék, többek között a szükségesnél több és nem megfontolt élelmiszervásárlás, az élelmiszerek nem kellően hatékony felhasználása vagy éppen tárolási hiányosságok miatt.

Az Európai Unióban a szemétbe dobott élelmiszer 42 százaléka a fogyasztóktól származik, és az összes vásárolt élelmiszer egynegyede végzi hulladékként. Ezek az adatok még ijesztőbbnek tűnnek, ha figyelembe vesszük, hogy a világon naponta mintegy 25 ezer ember hal éhen, miközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. E mennyiség fele egymilliárd ember ellátására lenne elegendő; a statisztikák szerint jelenleg ennyi az éhezők száma a világon. Magyarországon a gyakorlatilag is éhezők számát 100-200 ezerre teszik a szakértők. Minőségi éhező – vagyis aki nem jut megfelelő minőségű élelmiszerhez, például húshoz rendszeres időközönként – a magyar lakosság mintegy negyede, 2,5-2,6 millió ember.  Szakértők úgy látják, hogy az élelmiszer-gyártási lánc teljes egészét kell fenntarthatóvá kell tenni, vagyis a fogyasztást is. Ha az organikus farm vagy éppen a szalámigyár ökológiai és vegyi lábnyomát sikerült csökkenteni, de termékeiket a felvevőpiacon továbbra sem hatékonyan osztják el, az élelmezési válság éppúgy megoldatlan marad, mint eddig.

Ingyen ebéd?
Vannak, akik annak ellenére, hogy tulajdonképpen a boltban is megvehetnék, a piacok hátsó folyosóiról és konténerekből, kukákból szerzik be a mindennapi betevőt. Ők a „freegan”-ek – a szó az ingyenes (free) és a vegán szavakból áll össze –, akik azt használják fel, amit mások eldobnak. A freegan egyszerre érvényesíti az állatvédelmi, fogyasztásellenes szempontokat és az antikapitalista motivációkat, a szabad (bérmunkára nem kényszerülő) élet gyakorlásának igényét. A kukázás – a freegan életmód része – nemcsak az élelmiszerek szemétből való beszerzéséről szól, hanem a lakossági és kereskedelmi hulladék átkutatását is jelenti olyan tárgyakért, amelyeket a tulajdonos eldobott, de a kukázó számára hasznos lehet. (Forrás: Wikipedia)

Hazai kezdeményezések

Az élelmiszerbankok világszerte azért küzdenek, hogy a kidobott élelmiszerek mennyisége jelentősen csökkenjen, a rászorulók élelmezése pedig biztosított legyen. Emellett kezelik a bizonyos helyeken hulladéknak minősülő, de még hasznosítható élelmiszerek-felajánlásokat: ezeket tárolják, majd eljuttatják a rászorulóknak. Fontos szerepük van a lakosság szemének felnyitásában is. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a témában szemléletformáló programot indított el „Esélyt az ételnek" címmel, ugyanis teljes az egyetértés abban, hogy változás csak a fogyasztók felelősebbé válásával érhető el. Az élelmiszerekkel való takarékoskodás azért lenne fontos, mert a megtakarítások révén – ami az előállításba fektetett munkát, energiát és alapanyagot is jelenti – csökkenteni lehetne a rászorulók számát. A tudatosabb vásárlás, a tárolással kapcsolatos információk vagy éppen a maradékok felhasználására ötleteket adó receptek olyan apróságok, amelyek hatalmas változást jelenthetnek az élelmiszer-hulladék csökkentésében.

Nem ez az egyetlen hazai kezdeményezés. A Pet it néven, önkéntesek által indított mozgalom a valódi, az éttermek konyháján keletkező, használhatatlannak tűnő ételmaradékoknak keresett további felhasználási lehetőséget. A kezdeményezés célja, hogy a helyi éttermek konyhai maradékai eljussanak a közelben lakók háziállataihoz, ezáltal csökkentve a környezet és a gazdik pénztárcájának terhelését. A mozgalomban részt vevő éttermek vállalják, hogy a konyhájukon keletkezett vagy az oda visszakerülő maradékot különböző, a maradék fajtájától függő feliratú, dátummal ellátott, környezetbarát dobozokba rakják, amelyek az étteremben vagy az étterem előtt felállított zárt hűtőbe kerülnek. Innen a gazdik ingyen elvihetik a nekik tetsző, kedvencük szeretett eledelét tartalmazó dobozt, amit aztán gondosan elmosogatva az étterem újrafelhasználásra visszavár. A mozgalomhoz már csatlakozott is az első étterem, a budapesti Manga Cowboy! A további éttermek mellett támogatók jelentkezését is várják a közösségi projektek megvalósításának terepet adó Creative Selector interntes oldalon. Az induláshoz kitűzött 600 ezer forintnyi összeget a napelemes hűtők és dobozok beszerzésére, valamint oktatási feladatokra szeretnék fordítani.

Uniós problémák

A projekt vezetője, az OS Kantine alapítója, Nemes Attila a Piac & Profit kérdésére elmondta, hogy az Európai Unió hulladékkezelésre vonatkozó irányelve csak az élelmiszermaradék emberi fogyasztását vagy takarmányként való felhasználását tiltja. A magyar hatóságoktól kértek, de nem kaptak állásfoglalást a kezdeményezéssel kapcsolatban. Fontos azonban leszögezni, hogy a maradékok kizárólag saját felelősségre, díszállatok etetésére használhatók fel, és azokat felhasználás előtt hőkezelni kell. Ami az adott napon nem fogy el, végképp a szemétbe kerül.

A kezdeményezés iránt érdeklődnek Berlinből és Amszterdamból is, mivel az éttermi hulladék felhasználása Európa-szerte problémát okoz. Angliában vannak működő próbálkozások, az ottani, az európai átlagtól eltérő szabályozásnak köszönhetően az éttermek (fel nem szolgált) maradékokkal hajléktalan embereket is elláthatnak.