Kóláspalackokból építenek kunyhót a menekülteknek

2018. szeptember 25. kedd - 19:01 / Kriston László
  •    

Az emberi találékonyságnak sosincs határa. A harmadik világban megunták, hogy a PET italospalackokat mossa partra a tenger, és elkezdték használni őket csónakok és kunyhók építésére.

Csónak

Cameroonban fiatalok kifogtak egy adag italospalackot a tengerből, összekötötték őket zsineggel, és csónakformába kezdték „fonni” őket. A halászok eleinte azt hitték, hogy ez csak valami vicc, de aztán kipróbálták a hajót, s erősnek és biztonságosnak ítélték ahhoz, hogy rendszeres használatra igénybe vegyék.

Fotó: WEF/Douala Green

Fotó: WEF/Douala Green

Többen már ezzel plasztikcsónakkal eveznek ki nap mint nap halászni, ami a kenyérkeresetük.

Fotó: WEF/Douala Green

Fotó: WEF/Douala Green

Házikó

Egy algériai mérnök körben sorról sorra rakatja egymásra a vízszintesen fekvő, kétliteres, homokkal megtöltött kólás- és ásványvizes palackokat, akárcsak a téglákat.

2018.09.30. Plastic reuse WEF6

Majd cementtel befedi őket, és kész is a fal. Amit aztán fehérre fest.

2018.09.30. Plastic reuse WEF7

Akár a nyaralónk kertjében is építhetünk hasonló tákolmányt.

Fotó: WEF

Fotó: WEF

Ökotéglák

Ugyancsak építkezési anyagként használja a plasztikhulladékot az Ecobricks. Az italospalackokat azonban ezúttal nem homokkal, hanem összehajtogatható műanyagszeméttel töltik fel (celofán, csomagolóanyagok stb.), vagyis így még több hulladékot építenek a falakba.

Fotó: WEF

Fotó: WEF

A tele töltött palackokat aztán összefűzik nagyobb formába, majd az így kapott „téglát” beépítik döngölt sárból vagy agyagból készült épületekbe.

Autóút

Hollandiában és Indiában már építenek olyan közutakat, amiknek az alapja újrahasznosított műanyag. Ezek az utak állítólag háromszor tartósabbak, mint a hagyományos aszfalt. Az „újraplasztikból” készült hollandiai utakat egyébként ismét tudják hasznosítani, ha már nincs rájuk szükség.

India lakossága 1,3 milliárd főt tesz ki. Minden indiai polgár fejenként 11 kilogramm műanyagot használ el évente. Ennek nagy része az óceánban végzi. A déli Kerala tartományban ezért új programot indított a kormány: a halászok, akik eddig hálójukkal a halak mellett nagy mennyiségű plasztikot is kifogtak, most már nem dobják azt vissza a tengerbe, hanem kigyűjtik, és kihozzák a partra.

Fotó: WEF

Fotó: WEF/plasticroad.eu

A szárazföldön is műanyaggyűjtő csoportok grasszálnak, s „zsákmányukat” eladják a műanyagdaráló üzemeknek, melyek száma hirtelen megugrott az elmúlt egy-két évben az ország legkülönfélébb pontjain. Ezek az üzemek autóútgyártásra adják el a bezúzott műanyagot.

A műanyagalapú autóutak állítólag jobban bírják az indiai hőséget, hiszen – a hagyományos betonutak 50 Celsius-fokos olvadási pontja helyett – 66 Celsius-foknál olvadnak csak meg.
Indiában ma már 34 000 kilométernyi út létezik, mely újrahasznosított műanyagból épült, főleg vidéki, városon kívüli közutakról van szó. Tamil Nadu tartományban az utak fele plasztik. Ez a matéria olcsóbb, mint a hagyományos beton, és minden egyes kilométernyi út létrehozásához egymillió műanyag szatyornak megfelelő plasztikmennyiséget használnak fel, vagyis ennyi nem végzik hulladékként a természetben.

Ráadásul kilométerenként egy tonnányi aszfalt lerakását is megspórolják. Az ilyen műanyag autóutak építése 8 százalékkal olcsóbb, mint konvencionális betonúté.

(WEF, UNHCR)

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor