Kánikulára, aszályra készülhetnek a gyermekeink

2012. augusztus 24. péntek - 09:32 / PP/MTI
  •    

Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok - közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai.

Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a mostani a negyedik "hőhullám" az idén. Az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a jelenlegi augusztus 19-től kezdődő, szám szerint negyedik hőséghullám várhatóan augusztus 25-26-ig, vagyis a hét legvégéig is kitarthat. A jövő hét elején viszont már az egész országban jelentősen visszaesik a hőmérséklet – tette hozzá. Szeptember első fele az előrejelzések szerint a sokévi átlagnál ugyan kissé melegebb lesz, de tartós hőségre már nem kell számítani – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Trópusi hőségre készülhetünk
Trópusi hőségre készülhetünk

Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa szerint amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az "hőhullámos" napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot. A két modell szerint a "hőhullámos" napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak – a természetes változékonyság – továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad – emelte ki.

Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak – mondta Krüzselyi Ilona.

 

Szállítmányozás – Kihívás a kánikula
A közúti fuvarozás során számos kihívással kell szembenézniük a szállítmányozó vállalatoknak, ez pedig különösen igaz az olyan speciális ellátást igénylő rakományok esetében, mint a hűtött áru fuvarozása. Mindez pedig hatványozottan igaz kánikula esetén. A rakomány természetéből adódóan az ilyen fuvarteljesítések során még körültekintőbben kell eljárni, és szigorú Európai Uniós szabályozásokat kell betartania a teljes szállítási láncnak. Fontos tehát a fuvarfeladatok megfelelő tervezése és a szállítási folyamat minden tényezőjének fokozott ellenőrzése. Mindez pedig hatványozottan igaz kánikula esetén. A különleges bánásmódot igénylő rakományok közé tartozik a hűtött, és egyéb hőmérséklet-érzékeny áru, mint például a fagyasztott élelmiszer, a tejtermékek, vagy a zöldségek. Érthető okokból az ilyen fuvarok esetében alapvető elvárás a higiénia, azaz a szállító gépjármű rendszeres vegyszeres tisztítása, és hogy az élelmiszer illetve annak csomagolása semmilyen módon ne sérüljön vagy szennyeződjön. Annak érdekében, hogy a fogyasztók kifogástalan minőségű élelmiszerhez jussanak a boltokban és az éttermekben, az Európai Unió szigorú szabályokat írt elő, melyeket minden ezzel foglalkozó vállalatnak kötelező betartania.

Nagy Andrea, az OMSZ éghajlati osztályának másik munkatársa azt közölte: hőségperiódusok régebben is voltak, de az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában tárolt idősorokon végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta, s ez a gyakoribb "hőhullámokban" is megnyilvánul. A múlt század elejétől tekintve évente átalagosan 5 nappal több "hőhullámos napot" tapasztalunk Magyarországon.

A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.

Az OMSZ megfigyelései szerint az éghajlat változásával párhuzamosan a komfortklíma, a hőérzet is változik. Az OMSZ-nál folyó kutatások szerint az elmúlt évtizedekben az emberi szervezet számára "meleg terhelést jelentő" napok előfordulási gyakorisága növekedett. Mindeközben a hőmérsékleti szempontból "komfortos napok aránya ha lassú ütemben is, de csökken" – tette hozzá Nagy Andrea. Az emberi szervezet az ilyen növekvő "meleg stresszt" nehezen viseli. Különösen a veszélyeztetett csoportok (időskorúak, csecsemők, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek) számára veszélyes a növekvő számú hőségperiódus. Ugyanakkor kiemelte: az emberi szervezet a hosszú idejű változásokhoz képes alkalmazkodni, de hozzátette: "ez az alkalmazkodás lassú folyamat".

A tartós hőség miatt szerdára már az egész ország területére másodfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Más kritériumok alapján az országos tiszti főorvos kedd déltől péntek éjfélig másodfokú hőségriasztást rendelt el.

Hőségriadó a vállalkozásoknál
Drasztikus mértékben, akár negyedével is nőhet a vállalkozások áramfogyasztása a nagy melegben – állítja az ALTEO. A statisztikák szerint az extrém magas hőmérséklet munkanapokon 12,4, munkaszüneti napokon pedig 23,7 százalékkal emelte a cégek áramfogyasztását. Pedig az energiafogyasztás megugrása akár már néhány egyszerű intézkedéssel is megakadályozható. Nem csupán a lakossági villamosenergia-fogyasztást növeli a hőség, a vállalkozások ugyanígy szenvednek a nagy melegtől – derül ki az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. friss elemzéséből. Az energetikai társaság 150 ügyfelének fogyasztását vizsgálta július első két hetében; az elsősorban irodaházakból, termelőtevékenységet végző kis- és közepes vállalkozásokból álló ügyfélportfólió statisztikái szerint az extrém magas hőmérséklet munkanapokon 12,4, munkaszüneti napokon pedig 23,7 százalékkal emelte a cégek áramfogyasztását. (A bázisnap legmagasabb hőmérséklete 26 fok Celsius volt, az extrém hőmérsékletű napé pedig 38 fok Celsius.) A fogyasztási adatok elemzéséből látszik, hogy az áramigény növekedése egyértelműen a klíma- és hűtőberendezések üzemeltetéséből fakad. Az átlagos hőmérsékletű és a kánikulai napok villamosenergia-fogyasztása közötti különbség reggel 8-9 óra között kezd elszakadni egymástól, a csúcsot a 11 és 15 óra közötti időszakban éri el, majd a két fogyasztási görbe ismét közelít egymáshoz. „A legintenzívebb klímahasználat idején, általában a nap közepén, a fogyasztás 15,6 százalékkal is magasabb lehet egy extrém módon meleg, nyári napon. Ez pedig jelentős költségtöbbletet jelent a vállalkozások számára. Az adatokból jól látszik tehát, hogy a céges áramfogyasztás is meglehetősen érzékenyen reagál a hőmérséklet emelkedésére" – ismerteti a céges adatgyűjtés tanulságait Kis Gergely, az ALTEO energiakereskedelmi igazgatója.