Az International Animal Rescue egyszer olyat képet tett közzé, melyen egy orangután bébi látható, aki egyfolytában maga köré fonja a kezét, kvázi önmagát ölelve, mert hiányzik neki az anyja. Mi köze ennek a pálmaolajhoz? Nagyon sok.

Fotó: International Animal Rescue

Karbonmegkötő kapacitások

Mi a közös ezekben az országokban: Indonézia, Libéria, Elefántcsont-part, Kenya, Ghána, Brazília? Az, hogy határaikon belül erdőirtás folyik a fogyasztási cikkeink nyersanyagainak meg- és kitermelése érdekében.

Ahogy egyre többen tudnak a válsághelyzetről, erősödik a fogyasztói nyomás a brandeken, hogy tegyenek valamit, de még mindig csak 1,3 millió aláírót tudott szerezni a Greenpeace a releváns petíciójához, ami -valljuk meg- nem túl sok, figyelembe véve, hogy az őserdők elpusztítása a szén-dioxidmegkötő kapacitások csökkenését jelenti, s ezzel rögtön sorsunk és jólétünk is érintett, mert a klímaváltozás korában minden karbonmegkötő „eszközre” szükségünk van, hogy enyhítsük a globális felmelegedést és annak kellemetlen mellékhatásait.

Betiltott rajzfilm

Az alacsony jövedelmű fogyasztókat megcélzó Iceland élelmiszeráruházlánc Angliában 2018 karácsonyára olyan rajzfilmmel készült karácsonyi reklámfilmként, amiből a legfiatalabb korosztálynak is leesik a tantusz: ahhoz, hogy incsi-fincsi csokit kapjon erdőket irtanak ki és az erdőkkel együtt őshonos orángutánok pusztulnak el.

A rajzfilmben egy kislány egy kis bébiorangutánt talál a szobájában és rímelő mondatokban mondja el neki, nem érti, miért van a szobájában, majd kiutasítja. Erre az orangután elmondja a saját mondókáját, s horrorisztikus képsorokban elevenedik meg ugyanezen szituáció az ő szemszögéből: „Ember van az erdőmben”, aki markológépekkel irtja az erdőt, s az ő orangutánszüleit már elpusztította.

A kislány megérti, miért van a majom a szobájában és megesküszik, hogy elmondja a világnak, mi folyik, hogy aztán a kis állat visszatérhessen az otthonába.

A rajzfilmet a Greenpece-től vette át a bolthálózat, mely vélhetően arra épített, hogy az érzelmileg megérintett kiskorúak elég nagy véleményformáló erők a családban: addig nyaggatja majd anyját a kicsi, míg az kénytelen pálmaolaj nélküli termékek vásárlására átállni. Mert csemetéje megérti az összefüggést az erdőirtás, a cuki-muki orangután halála és az általa imádott csoki elkészítése között.

Egyszerre nevelő-felvilágosító és céges imázst építő filmről van tehát szó, hiszen a végén a felirat pontosan tudatta: „Ezt a filmet annak a 25 orangutánnak ajánljuk, akik naponta elpusztulnak”, majd egy másik felirat jelezte, hogy az Iceland saját márkás termékeiben nem használ pálmaolajat addig, míg az erdőirtást okoz. A Clearcast, mely a tévécsatornák nevében minősíti a reklámokat, betiltotta a reklámfilmet, mondván az túlságosan politikai jellegű, s ezzel sért egy 2003-as kommunikációs törvényt.

A  Clearcast nem a tartalma miatt tiltotta be a reklám tévés sugárzását, hanem azért, mert az túlságosan összeforrt a Greenpeace-szel. Ugyan elmozdították a Greenpeace logóját a filmből, de mivel a környezetvédelmi szervezet karácsony előtt már használta saját kampányában a filmet, az úgyszólván összeforrt a Greenpeace márkával. Vagyis a reklám korábbi használata volt a tilalom oka. Ha nincs ilyen -tévéképernyőkön kívüli- előélete a rajzfilmnek, leadhatták volna adásban.

Anglia legnagyobb ingyenesen fogható kereskedelmi tévécsatornája, az ITV vezérigazgatója, Carolyn McCall egy szakmai eseményen rendezett panelbeszélgetésben azon vélekedésének adott hangot, hogy engedni kellett volna a reklámspot sugárzását. McCall „nevetségesnek” találta, hogy az Iceland a közösségi médián kampányolhatott a filmmel, de a tévéműsorokban nem. Részben a tilalom által generált cikkeknek köszönhetően a reklám rövid időn belül 65 millió megtekintést generált az interneten.