Egyre gyorsabban vándorol a mágneses pólus Szibéria felé

2019. február 05. kedd - 15:30 / piacesprofit.hu
  •    

Egyre gyorsul a Föld északi mágneses pólusának vándorlása. Alig húsz év alatt az ötszörösére nőtt a mozgás sebessége, ami már most is gondokat okozhat néhány rendszerben.

Egyre közelebb ér Oroszországhoz Földünk északi mágneses pólusa. A legfrissebb mérések szerint évi 55 kilométeres sebességgel vándorol keresztül a sarkvidéken – derült ki a Colorado Egyetem frissen közzétett méréseiből. Az állandó mozgás – napi 150 méteres sebességgel – gondokat okozhat néhány jelenlegi technológiában. Az Egyesült Államok Óceáni és Légköri Hivatala (NOAA) általában öt évente teszi közzé a pólus mozgásának adatait. Legutóbb két éve volt erre szükség, és idén azért, mert a mozgás egyre gyorsul. A pólus 2017-ben haladt át a nemzetközi dátumvonalon és mára már a kanadai terület szélén jár. Néhány éven belül Szibéria felé mutat majd az iránytű.

A mozgás egyre gyorsul: azt már 1831 óta tudjuk, hogy a pólus vándorol, azóta több mint 2300 kilométert „tett meg”. Azonban a 2000-es év környékén a korábbi 7-8 kilométeres évenkénti vándorlásról 15 km/évre ugrott, és mára elérte a most mért 55 km/éves sebességet. A korábbi becslések szerint akár kétezer évig is eltarthat a pólusok felcserélődése, azonban ezeknél a becsléseknél konstans sebességgel számoltak a kutatók. A jelenlegi számítások szerint akár 350-400 éven belül is végbemehet a pólusváltás – vagy ha tovább gyorsul a folyamat, akkor még rövidebb idő alatt.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Ezzel kapcsolatban problémák léphetnek fel például a tengeri navigációban. Ugyan a hajók többsége már csak kiegészítő technológiaként használja a mágneses pólust a GPS-navigáció mellett, de olyan hétköznapinak tűnő dolgokban is problémákat is okozhat, mint például a kifutópályák számozása. Az amerikai Légierő az északi mágneses pólushoz igazítja a kifutópályák számozását. Az alaszkai Fairbanksban a pólus elmozdulása miatt a korábban 1L-19R-ként jelölt kifutópályát immáron 2L-20R-re kellett átnevezni.

De az igazi baj az, hogy az első, 1840 körüli mérések óta állandóan gyengül a Föld védelmező mágneses mezeje, amely eltéríti a napból és a világűrből érkező töltött részecskéket. Egyes esetekben, amikor a Napunkból nagyobb mennyiségű ilyen részecske érkezik, a védelmező mezőben zavarok lépnek fel. Ezek a geomágneses viharok zavarokat okozhatnak a kommunikációban, az elektromos energiaellátásban és a műholdas rendszerek (GPS, kommunikáció, stb.) működésében. A mágneses mező gyengülésével a hatások erőteljesebbé válhatnak.

A Föld pólusváltása nem egyedülálló esemény, viszonylag sűrűn előfordult a földtörténeti korszakok alatt, mindazonáltal az elmúlt háromnegyed millió évben viszonylagos „nyugalomban” volt a pólus.

Sorsunk az Északi-sarktól függ
A Jeges-tenger ma már tele van műanyagszeméttel. Jégtakarói olvadnak és ebben az évszázadban végleg eltűnnek. Ez messzemenő következményekkel lesz nemcsak a tengerszintre, hanem a halállományra, a globális csapadékosságra és végső soron élelmiszerellátásunkra. Létünk kerül veszélybe, ha nem óvjuk meg a Jeges-tengert.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor