Az állam dönt a vitatott gázforrásról

2015. május 23. szombat - 10:01 / klímablog
  •    

Egy új jogszabály az állam jogkörébe helyezte a palagáz engedélyezését az USA-ban, nem a városok dönthetnek. Úgy tűnik, győztek a palagázt kitermelő, ellentmondásos megítélésű kőfúró-technológia, a fracking támogatói. Itthon is vitatott, hogy megéri-e a palagáz.

Alighanem precedens értékű döntés született Houstonban, az amerikai olajtermelés fellegvárában. A Texas állam képviselőháza által megszavazott jogszabály gyakorlatilag megtiltja a városoknak és településeknek, hogy a hidraulikus kőrepesztést (fracturing, ismertebb nevén fracking) betiltó rendelkezéseket hozzanak. Amennyiben Greg Abbott kormányzó 10 napon belül nem vétózza meg a törvényt, az automatikusan hatályba lép.

Évek óta gyűrűznek a fracking körüli botrányok és viták. A metódus lokális hatókörű betiltásai Amerika-szerte folyamatosan témát adnak a sajtónak, s módszerből eredő környezeti károkat jól dokumentálta az Oscar díjra jelölt Gasland című dokumentumfilm első és második része.

Szép a lángja, sok az externáliája
(fotó: freeimages.com)

Amikor 2014. novemberében a texasi Denton megtiltotta a frackinget, az olajlobbi újult erővel nyomást helyezett a törvényhozókra, hogy fékezzék meg a palagáz-ellenes mozgalmat – írta a Reuters. A dolog pikantériája, hogy a frackinget éppen Denton környékén fejlesztették ki.

A fracking lényege, hogy kemikáliákkal teli vizet fecskendeznek nagy nyomással a palakőzetekbe, hogy hozzáférjenek a mélyükön lévő gázkészletekhez. E hasításos technológia energiaigényes, a nagy mennyiségű oldat pedig szükségszerűen károsítja a talajvizet, hiába szívják vissza a többségét (amit azután elszállítanak kamionokkal, ami szintén növeli a módszer emisszióvonzatát). Szeizmikus mellékhatások lehetősége is felmerült, de a több helyen is történt földmozgások ellenére azt azonban egyelőre nem sikerült maradéktalanul bizonyítani, hogy a fúrás földrengések közvetlen kiváltó oka lenne.

Tönkreteszi a környezetet a palagáz-kitermelés
A bankszektor a palagáz-projektek finanszírozása mögé állt, de a környezetvédők számos kivetnivalót találnak a nem hagyományos fosszilis energiahordozók eme fajtájában.

EU: túl sűrű lakosság, túl drága módszer

A kérdés Európában is vitatott. Az Orbán-kormány 12%-ról 2%-ra csökkentette a palagáz-kitermelés bányajáradékát, hogy fellendítse a hazai kitermelést. Ezzel azonban jócskán veszélyezteti a kormány a magyar vízbázist.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) elítélte a kormány szándékát és hogy “bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben” mozdult rá a módosításra.

“Ha a palagáz olyan jó gazdasági lehetőség lenne Magyarországnak, mint ahogyan a kormányzat és egyes fosszilis lobbisták állítják, akkor miért van szükség a belőle származó állami bevételek lenullázására? A makói gázkészlet feltárásába a sokadik multicég, köztük az orosz Gazprom-hátterű NIS is belebukott. Ezeket a fejlesztéseket a bányajáradék csökkentése sem fogja gazdaságossá tenni”- fogalmazott Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője márciusban.

“A támogatások ellenére az európai földtani viszonyok, a sűrűn lakottság miatt a palagáz nem tud felfutni, nem alkalmas a más fosszilis energiák importjának kiváltására, érezhető csökkentésére.”

Moratóriumok
Mellette:
Lengyelország, Románia, Csehország, Ukrajna. Csakhogy ezekben az országokban befuccsoltak a palagáz-projektek, mert nem gazdaságos a fúrás. A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett ugyan, de támogatná a módszer alkalmazását.
Ellene:
Tilalmak vannak érvényben a következő helyeken: Wales, Skócia, New York állam, Vermont, Secaucus (New Jersey), Morgantown (West Virginia), San Benito County & Santa Cruz County & Los Angeles (Kalifornia), Boulder County (Colorado), Wellsburg City & Yellow Spring Village (Ohio), Pennsylvania, Allamakee County (Iowa), Delaware, Pittsburgh, George Washington Forest (Virginia), Hawaii, Mora County (Új-Mexikó), Couillard, Quebec, New Brunswick, Új-Skócia, Újfoundland (Kanada), Canandaigua & Kirkland & Dryden (New York, Cantabria (Spanyolország), Franciaország, Bulgária, Dél-Afrikai Köztársaság, Fribourg kanton (Svájc), Írország, Aotearoa (Új-Zéland), Dunoon & The Channon & Modanville & Whian Whian & Rosebank & Numulgi (Ausztrália).
Forrás: keeptapwatersafe.org