A szabály jó, csak be kéne tartani

2015. november 23. hétfő - 19:09 / piacesprofit.hu
  •    

A Natura 2000 hálózat és az európai természetvédelmi keretjogszabályok jók és korszerűek - ezt állapítja meg az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott vizsgálati anyaga. Az uniós természetvédelmi törekvésekkel a magyar kormányzati álláspont egyetért. Mindezek ellenére Magyarországon e héten vette kezdetét az állami tulajdonú területek értékesítése, amelyek között Natura 2000 besorolású szántók és gyepek is találhatók. Ha ezek a területek magánkézbe jutnak, további sok ezer hektáron nehezül meg a természetvédelmi szempontok érvényesítésének lehetősége, veszélybe sodorva a magyar emberek közös vagyonát képező, a társadalmi jólét és gazdasági stabilitás alapját is jelentő természeti erőforrásokat.

tanya_pixabay

Kép: Pixabay

Az Európai Bizottság megbízott szakértői november 12-én hozták nyilvánosságra az európai természetvédelmi szabályozás közel egy éve tartó felülvizsgálatának előzetes eredményeit. Az Európai Unió történetében rekordrészvétellel zajló konzultáció során a több mint félmillió európai polgár, szakmai szervezet és üzleti szereplő egybehangzóan nyilvánította ki, hogy az élőhely- és madárvédelmi irányelvek fontosak, megfelelően szolgálják a természeti értékek megőrzését, ezért nem szükséges azokat megváltoztatni. A természetvédelem továbbá mérhető társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezért nem gyengíteni, hanem megerősíteni szükséges.

A szabályozás végrehajtása és ennek számonkérése azonban az elemzés szerint is hiányosságokat mutat. A legjelentősebb problémák a finanszírozás, a természetvédelmi célokkal ellentétes gazdasági és politikai ösztönzők és a jogalkalmazás területén jelentkeznek. Ezeken a területeken szükséges leginkább az uniós fellépés és a tagországok együttműködése, ellenkező esetben az EU nem tudja teljesíteni a biodiverzitás csökkenésének megállítására tett vállalását, ami beláthatatlan következményekkel járhat.

„Számtalan példa igazolta már, hogy hosszú távon Európa gazdasági megerősítését a természeti értékek, fajok és élőhelyek megőrzésével együtt, és nem azok kárára kell megvalósítani. Ezt mutatja az állampolgárok egybehangzó véleménye, és ezt igazolja a felülvizsgálat előzetes eredménye is. Nagyon fontos, hogy a döntéshozatal során itthon is és az Európai Unió szintjén is ezt az álláspontot képviseljék a magyar szakpolitikusok” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

Elvileg egyetértünk

A felülvizsgálatra beküldött szakmai és állampolgári vélemények egybehangzóan azt mutatják, hogy Magyarország mind kormányzati, mind civil szinten egyaránt letette voksát az európai természetvédelem – a Natura 2000 és a vonatkozó irányelvek – jövője mellett. Éppen ezért visszatetsző, hogy a végrehajtás területén mégsem ezek a prioritások látszanak érvényesülni. A héten indult el az állami tulajdonú földterületek – zömmel szántók és gyepek – értékesítése magánszemélyek részére, amelyek között számos európai védettségű, Natura 2000 besorolású terület is szerepel. Ezek magánkézbe adása a jelenlegi védettségi szint csökkenését eredményezheti, és olyan fokozottan védett fajok élőhelyeit sodorhatja veszélybe, mint a túzok vagy a hamvas rétihéja. Privatizálásra hirdettek meg például olyan kiskunsági gyepterületeket, ahol túzokfészkelés miatt különleges kaszálási rend alkalmazása szükséges, de ezt a magántulajdonosok nem fogják önként vállalni. Ennek veszélyeire a természetvédelmi szervezetek korábban már nyílt levélben is felhívták a földművelésügyi miniszter figyelmét.

Natura 2000 itthon
Magyarországon a Natura 2000 területek együttesen az ország egyötödét fedik le. Ezek közül kizárólag a gyepekre vonatkozik speciális földhasználati szabályozás. Ez is csupán annyit jelent, hogy a gyepeket oly módon kell hasznosítani, hogy azok hosszú távon is gyepek maradjanak, elkerülve a feltörést, beépítést és beerdősítést. A szántóterületekre ugyanakkor nincs ilyen részletszabályozás, holott a szántóföldi művelés hatása a természetes élőhelyekre és fajokra nézve lehet szélsőségesen negatív és nagyon pozitív is. Sajnálatosan az előbbi tendencia érvényesül, így a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madár- és apróvadfajok állománya vészesen csökken.
Hazánk területének majdnem fele, 46 százaléka szántó művelési ágban van. Ennek alig több mint egytizede, kb. 500 ezer hektár tartozik a Natura 2000 hálózatba. Ezek azok a területek, ahol a tisztán gazdasági szempontok helyett a szántóföldi kultúrákhoz kötődő életközösségek – veszélyeztetett madárfajok, apróvadak – megőrzésének kell prioritást élveznie. Ez nem választható gyakorlat: ezt vállaltuk az uniós tagsággal. A magántulajdonban lévő terülteken a természetvédelmi prioritások védelme csak a gazdálkodó önkéntes vállalásával biztosítható, míg az állami kézben lévő területeken az ezekhez a feltételekhez való igazodás az állami kezelő alapvető feladata. Éppen ezért természetvédelmi szempontból teljességgel elfogadhatatlan, hogy a magyar állam a Natura 2000 hálózatba tartozó területeket – szántókat és gyepeket egyaránt – értékesít a mostani nagy földeladási hullámban – írja a WWF Magyarország közleménye.

„Az Európai Bizottság vizsgálata az uniós természetvédelmi célok és eszközök pozitív értékelését hozta, felhívva a figyelmet a végrehajtás hiányosságaira, kijelölve azokat a területeket, amelyeken szükséges javítani. Magyarország sokáig az uniós természetvédelem eminensei közé tartozott, ám a hazai színtéren az utóbbi évtizedben rendkívül aggasztó és káros tendenciák zajlanak , amelyek közé soroljuk a Natura 2000 területek eladását is. A természetvédelem alapvetően »önvédelmi« tevékenység: a társadalom jóléte és a gazdasági stabilitás a természetvédelmi értékek védelmének szavatolásától függ. Elméletben ezt képviselik mind uniós, mind hazai szinten a természetvédelmi jogszabályok. A problémát az okozza, hogy egy szakadék választja el ezt a gyakorlati végrehajtástól” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Használjuk, de ne kihasználjuk

„A természeti sokféleség, a talaj, a víz, a levegő és az élőhelyek állapota, mennyisége és minősége világszerte folyamatosan romlik. Ha ennek megállítása a cél, a módszer egyszerű: használjuk a környezetünket és erőforrásait, de úgy, hogy az ne okozzon kárt a természetes rendszerek működőképességében, ne eméssze fel a természeti tőkét. Ahol a természet még gazdagabb formájában van jelen, ott fokozott elővigyázatosság szükséges: ezek a hazai védett és Natura 2000 területek. Nem lehet kérdéses, hogy ezek megóvása nemcsak közérdek, de az egyetlen fenntartható út Magyarország – és az egész Európai Unió – számára” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.