A Sivatagosodás Világatlaszának legutóbbi kiadása húsz éve jelent meg, az azóta eltelt esztendőkben a globális népességgyarapodás miatt "a talajra és termőföldre helyeződő nyomás drámaian megnőtt", mondta Navracsics Tibor, az EB Oktatásért, Kultúráért, Ifjúságért és Sportért felelős biztosa.
Navracsics szerint az atlasz útmutató és eszköz lehet a döntéshozók kezében, hogy hol avatkozzanak be és próbálják szabályozásokkal, konkrét programokkal orvosolni a talajeróziót, elsősorban fenntartható földhasználati és öntözési megoldásokkal.
A talajerózió és a sivatagosodás globális probléma, de helyi megoldásokat és kezelést igényel. A sivatagosodásból eredő éves költségek és károk összegét több tízmilliárd eurós nagyságrendűre becsülik.
Az atlasz a Kopernikusz-műhold 1,8 petabájtot kitevő adataiból készült.
Globális veszélyek
- A Föld szárazföldi talajának több mint 75 százalékánál már megkezdődött a sivatagosodás.
- 2050-re a termőföldek 90 százaléka válik érintetté.
- Ez közel 10 százalékkal fogja csökkenteni a globális terméshozamot 2050-re. Tehát csökkeni fog a globális gazdaság képessége, hogy ellássa az emberiséget élelemmel, hacsak nem folyamodunk fenntartható mezőgazdasági módszerekhez és nem növeljük új megoldásokkal a terméshozamot.
- Leginkább Indiában, Kínában és Afrika Szahara alatti övezetében fogja megsínyleni, itt akár felére is csökkenhet a növénytermesztés!
- 2050-re várhatóan 700 millió embernek kell elköltöznie a lakóhelyéről, mert a termőföld használhatatlanná válik náluk. Az évszázad végére ez a létszám elérheti a 10 milliárdot. (Jelenleg 7,4 milliárdan élünk a Földön, 2050-re az emberiség lélekszáma a prognózisok szerint 9 milliárdra nő.)
- Globálisan évente 4,18 millió négyzetkilométert támad meg a sivatagosodás. Ez akkora kiterjedésű föld, ami az EU területe felének felel meg. Leginkább Ázsia és Afrika érintett.
Az EU-ban és nálunk is
- Az unió területének 8 százalékát érinti a sivatagosodás, elsősorban Dél-, Kelet-, és Közép-Európában.
- Ezek a régiók 14 millió hektárt tesznek ki és az újonnan kiadott atlasz "sivatagosodásra érzékeny" területekként aposztrofálja őket.
- Az ENSZ Sivatagosodás Elleni Egyezményének (UNCCD) hatálya alatt 13 EU-tagország már olyan területnek nyilvánította magát, ahol megkezdődött a sivatagosodás: Ezek a következő országok: Spanyolország, Olaszország, Magyarország, Görögország, Portugália, Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Lettország, Ciprus, Málta.
A döntéshozók feladata, hogy elősegítsék a termőföldek helyreállítását, rehabilitációját, beleértve azokat a területeket is, amelyeket árvizek sújtottak.
A néptömegek természetesen úgy reagálhatnak, hogy egy inkább növényalapú étrendre átállva enyhítik a termőföldekre nehezedő igényeket, az élelmiszeripari szereplők pedig azzal javíthatják a helyzetet, hogy a laboratóriumi körülmények között előállított műhúst nyomják a piacon.
(europa.eu)
