10 trend, ami meghatározhatja a jövő üzletét

2013. január 21. hétfő - 10:10 / piacesprofit.hu
  •    

Jelenleg 10 olyan globális megatrend figyelhető meg, amely szakemberek szerint jelentős hatással van a vállalatok mindennapjaira és növekedési lehetőségeire – a KPMG 2012-ben nyilvánosságra hozott kutatási eredményei szerint.

Kép:PP archív

A „Várd a Váratlant: Vállalkozásépítés egy változó világban” című kiadvány olyan témákat vesz górcső alá, mint a klímaváltozás, az energia- és vízkészletek, illetve a népességnövekedés; és azt vizsgálja, hogy ezek milyen hatással lehetnek az vállalkozásokra és a különböző iparágakra. A klímaváltozás kiszámíthatatlan hatásai elsősorban a fizikai eszközöket és a beszállítói láncot érintik majd. A gazdasági növekedés és a fogyasztási súlypontok áthelyeződése a természeti erőforrásokra és az infrastruktúrára helyez nyomást. Mindezek pedig várhatóan szigorúbb és összetettebb szabályozásokhoz vezetnek.

41 cent veszteség minden egyes dolláron

A tanulmányban azt is kiszámították, hogy milyen árral járnak e változások az üzleti világ számára. A KPMG jelentése szerint a külső környezeti költségek (externáliák) – amelyek manapság sokszor nem kerülnek bemutatásra a pénzügyi jelentésekben -, 11 kulcsfontosságú ipari szektorban 566-ról 846 milliárd amerikai dollárra növekedtek 2002 és 2010 között. Átlagosan pedig 14 évente kétszereződnek meg a vállalati működéssel járó külső környezeti költségek. A kutatás szerint, ha a vállalatoknak ki kellene fizetnie az egész környezeti kárt, amelyet a működésükkel okoznak, átlagosan 41 centet veszítenének el minden megkeresett 1 dollár bevételen.

A dokumentum arra szólítja fel az üzleti élet szereplőit és a politikai döntéshozókat, hogy a jövőben több energiát fordítsanak a megatrendekkel kapcsolatos kockázatok elkerülésére, illetve használják ki jobban a bennük rejlő lehetőségeket.

A 10 globális trend, amely a következő két évtizedben befolyásolhatja az üzleti működést:

1)      Klímaváltozás: Ez az a trend, amely valószínűleg közvetlenül befolyásolja az összes többit. Az előrejelzések szerint a klímaváltozás miatt a vállalatok éves teljesítményében 1% lehet a veszteség akkor, ha elég korán megfelelően hatékony intézkedések kerülnek bevezetésre, de akár 5%-ra is emelkedhet akkor, ha a döntéshozók nem reagálnak kellő időben és hatékonysággal.

2)      Energia és olaj: A fosszilis tüzelőanyagok piaca a jövőben egyre kiszámíthatatlanabb lesz a növekvő globális energiaigény, a fogyasztás földrajzi súlypontjának áthelyeződése, a kínálattal és termeléssel kapcsolatos bizonytalanságok, továbbá a klímaváltozással kapcsolatos szabályozások növekvő száma miatt.

3)      Nyersanyagok hiánya: A fejlődő országok gyors ütemű iparosodásával a nyersanyagok iránti globális kereslet drasztikusan növekedni fog az előrejelzések szerint. A vállalatoknak várhatóan növekvő kereskedelmi korlátozásokkal és intenzív globális versennyel kell szembe nézniük számtalan nyersanyaggal kapcsolatban, amelyek egyre kevésbé állnak majd rendelkezésre. A nyersanyag hiány mindemellett azonban lehetőségeket is teremt arra, hogy bizonyos anyagokat másikkal helyettesítsünk, illetve hogy a hulladékból visszanyerjünk nyersanyagokat.

4)      Vízhiány: Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ édesvíz iránti igénye 40%-kal fogja meghaladni a kínálatot. A vállalkozásokat a vízhiány mellett a vízminőség csökkenése, a víz árának fluktuációja, és a fentiekkel kapcsolatos reputációs kihívások is érinteni fogják. (Az emberiség egyharmadának 15-20 éven belül krónikus vízhiánnyal kell számolnia, ami természetesen az élelem-előállításra, az agráriumra is kihatással lesz – a Nestlé “Mr. Water”-nek is nevezett osztrák elnöke, Peter Brabeck szerint.)

5)      Népességnövekedés: A világ népessége az előrejelzések szerint 2032-re 8,4 milliárdra nő. A növekvő népesség pedig intenzív nyomást gyakorol az ökoszisztémára és a természeti erőforrásokra, amelyek az élelmet, a vizet, az energiát és a nyersanyagokat adják. Mindez óriási kockázatokat hordoz magában egy vállalat számára, amellett, hogy a növekvő népesség igényeinek kielégítése számtalan lehetőséget is rejt: az értékesítés növelését, munkahelyteremtést, illetve innovációt a mezőgazdaság, közegészségügy, oktatás, technológia, pénzügyek és egészségügyi ellátás terén.

6)      Jólét: a globális középosztályhoz tartozók száma (az OECD szerint olyan személyek, akik napi rendelkezésre álló jövedelme személyenként 10 és 100 USD között van) az előrejelzések szerint 172%-kal fog növekedni 2010 és 2030 között. A középosztály piacának kiszolgálása azonban óriási kihívást jelent majd a vállalatok számára egy olyan korban, amelyben a rendelkezésre álló erőforrások folyamatosan csökkennek, áruk pedig egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Mindazok az előnyök, amelyet a vállalkozások az előző két évtizedben élvezhettek a fejlődő országokban az „olcsó munkaerőnek” köszönhetően, valószínűleg szertefoszlanak majd a globális középosztály erősödésével.

7)      Városiasodás: 2009 volt az első olyan év, amikor a Földön több ember lakott városokban, mint falvakban. 2030-ra az előrejelzések szerint a fejlődő régiók lakosságának nagy része, beleértve Ázsiát és Afrikát is, városokban fog élni: a népességnövekedés tehát a városokban fog végbemenni a következő 30 évben. Ezeknek városoknak kiterjedt infrastrukturális fejlesztésekre lesz szüksége számtalan területen, beleértve a víz- és energiaellátást, a közegészségügyet, a hulladékkezelést, a közlekedést, a közbiztonságot, illetve az internet- és mobiltelefon szolgáltatásokat.(Egyre nagyobb tömegek fognak olyan óriásvárosokban élni a globális népességnövekedés hatásaként, mint amilyen ma Sanghaj, Kairó, London vagy New York. Az óriásvárosok koráról itt olvashat bővebben.)

8)      Élelmiszer-biztonság: A következő két évtizedben a globális élelmiszertermelési rendszerekre nyomás nehezedik majd az olyan változások következtében, mint a népességnövekedés, a vízhiány és az erdőirtások. Az élelmiszerárak az előrejelzések szerint 70-90%-kal fognak növekedni 2030-ra. Azokban a régiókban, ahol nincs elegendő víz, a mezőgazdasági termelőknek előreláthatóan a fogyasztók mellett más, nagy vízigényű iparágakkal kell majd versengeniük, például a bányászattal vagy az elektromos iparral. (Egyes előrejelzések szerint 2030-ra vízháborúkkal kell majd számolni.) Mindemellett lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy az egyes régiókban jelen levő helyi élelmiszerhiány növekvő tendenciái visszafordításra kerüljenek (a krónikusan alultápláltak száma az 1990-es 842 millióról 2009-re egy milliárdra nőtt).

9)      Ökoszisztémák pusztulása: Korábban az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség hanyatlásával kapcsolatban felmerülő kockázat elsősorban a hírnév sérülése volt a vállalatok számára. Mára, ahogy a globális ökoszisztéma egyre több jelét mutatja a hanyatlásnak, egyre több vállalat veszi észre, hogy működése milyen erősen függ az ökoszisztéma szolgáltatásaitól. A rendszer hanyatlása a természeti erőforrások csökkenéséhez, drágulásához és a biodiverzitás csökkenéséhez vezet. Mindemellett pedig hozzájárul a víz árának emelkedéséhez, illetve fokozza a károkat, amelyet az invazív fajok elterjedése okoz a mezőgazdaságban, a halászatban, az élelmiszertermelésben, a gyógyszeriparban és a turizmusban.

10)   Erdőirtás: Az erdő nagy üzlet. A faipari termékek 2003 és 2007 között évi 100 milliárd USD-ral járultak hozzá a globális gazdasághoz, míg a nem faipari, de erdőből származó termékek (elsősorban élelmiszer) értékét 18,5 milliárd USD-ra becsülték 2005-ben. Mindezek ellenére az OECD szerint a világ erdővel borított területei 2005 és 2030 között 13%-kal csökkennek majd, elsősorban Ázsiában és Afrikában.  A faipar és a hozzá kapcsolódó iparágak számára – például a pép- és papírgyártás -, kockázatot jelentenek azok a várható szabályozások, amelyek az erőirtás lassítását kívánják elősegíteni. E vállalatok a működésük fenntarthatóságának bizonyítására irányuló fogyasztói nyomással is szemben találhatják magukat. Azonban üzleti lehetőségek is kiemelkedhetnek azokból a piaci mechanizmusokból és gazdasági ösztönző intézkedésekből, amelyek célja az erdőirtás mértékének csökkentése. (Van, aki kreatív módszerekkel hívja fel a figyelmet az erdőirtás problémájára.)

Fontos, hogy a vállalatvezetők megértsék a fenti folyamatokat, felmérjék, hogy melyek lehetnek hatással saját cégük működésére, és stratégiákat alakítsanak ki a kockázatok kezelésére és a lehetőségek kiaknázására.

A teljes angol nyelvű tanulmány itt ingyenesen hozzáférhető:

Fordította: Varga Judit – Denkstatt Kft.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek