Változnak a REHAB szabályai

2016. április 27. szerda - 06:09 / piacesprofit.hu
  •    

Idén május 1-jei hatállyal változik a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai. Megszűnik a különbség, amely rehabilitációs ellátásoknál munkaidő korlát, rokkantsági ellátás esetén kereseti korlát alapján engedte meg az ellátás melletti keresőtevékenységet.

válaszolt a nav a rehab hozzájárulással kapcsolatos kérdésekre

Kép: SXC

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2016. május 1-i hatállyal került sor a jogszabály módosítására. A jogszabály az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátását érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény módosítja.  A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy kisebb mértékű.

(Az előterjesztés további részleteit itt olvashatja!)

A jelentős egészségromlással küzdő személyek nagy része megmaradt egészségi állapotával szeretne dolgozni nemcsak anyagi okokból, hanem sokszor az egészségi problémák könnyebb elviselése érdekében is. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett – ismertette a szabályokat az Adó Online szakértői cikke.

Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.  (Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).

Rehabilitációs ellátás mellett eddig legfeljebb heti húsz órás időtartamban lehetett dolgozni, ezt meghaladó időtartamú munkavégzés esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre került. Ez a szabály változik meg 2016. május 1-vel. A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Segít az adókedvezmény, könnyebben dolgozhatnak a megváltozott munkaképességűek
A munkaerő-kölcsönzés szabályozásának megváltozásával, az átengedhető adókedvezmény bevezetésével a cégek jobban érdekeltté váltak a speciális helyzetű munkavállalók foglalkoztatásában. A piacon zajló trendeket mégis ellentmondásosnak tartja a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci integrálásával foglalkozó RehabJob.

Az új szabályozás azonos módon teszi lehetővé a megváltozott munkaképességű személyek számára az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységet mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülők vonatkozásában. Így megszűnt a különbség, amely rehabilitációs ellátásoknál munkaidő korlát, rokkantsági ellátás esetén kereseti korlát alapján engedte meg az ellátás melletti keresőtevékenységet.

Egyre többen dolgoznak

Az ezredforduló óta folyamatosan növekszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya: míg ez az érték 2001-ben 12 százalék, 2011-ben pedig 18 százalék volt, 2015-ben már becslések szerint a 24 százalékot is elérte – közölte a Trenkwalder. Bár ez az arány még mindig messze van az EU 40-50 százalék közötti átlagától, komoly előrelépésnek tekinthető, ami több tényező eredménye. (A cégek kezdenek rájönni, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók leginkább elkötelezettségben különböznek.) Az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás mind előmozdította a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti keresletet. Mindezek hatását tavaly már érezhetően fokozta az a fejlemény is, hogy egyes régiókban, bizonyos munkakörökben munkaerőhiány lépett fel.

Nem probléma, hanem a megoldás része az időskori munka
2030-ra az európai munkavállalók 30%-át az idősödő – 55-64 éves – munkavállalók teszik majd ki, ezért munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek