Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentése szerint még egy hónapig, vagyis január 11-ig fennmarad a jelenlegi kijárási tilalom és a szigorú intézkedések. Azaz este 8-tól reggel 5-ig nem lehet kimenni az utcára, a patikák és a benzinkutak kivételével 7-től zárva tartanak a boltok és a legtöbb rendezvény továbbra is be van tiltva. Az éttermek a következő hetekben is csak elvitelre szolgálhatnak ki.
A miniszterelnök egészen addig húzta a döntést, amíg teljesen világossá nem vált a számára – pontosabban tették a számára –, hogy nem lehet szabadon engedni a népet, mert annak beláthatatlan következményei lennének. Illetve nagyon is belátható, elhunytak számában mérhető következményei lesznek. Ebből végül annyit maradt, hogy talán Szenteste enyhülhet valamit a szigor, de erről majd csak december 21-én dönt a kormány – írta egyik publicisztikájában laptársunk, az Mfor.hu.
Miként reagáltak a szigorítások hosszabbítására a járvány által leginkább sújtott ágazatok?
A turizmus az egész a világon a járványt legjobban megsínylő ágazatok közé tartozik. A következményeket gyakorlatilag most kell feldogoznia nem csak az itt dolgozóknak, hanem a törvényhozóknak is, miként és milyen módon segítsenek az ágazaton.
Megkerestük a vendéglátóhelyeket, éttermeket képviselő Magyar Vendéglátók Ipartestületét (MVI), hogy ők miként látják a mostani helyzetet.
„Állami támogatás nélkül nincs esély a túlélésre, a tartalékok elfogytak” – nyilatkozta a Piac & Profitnak Kovács László, az MVI elnöke.Kovács László szerint nagyon nagy a baj a szektorban, a koronavírus-járvány második hullámának sokkal súlyosabb hatásai vannak, mint amilyen az elsőnek volt.
„Augusztus 28-án, amikor a kormány döntött a határzárról, tudatosult az emberekben, hogy nincs vége a vírusnak. Az év végére vonatkozó rendezvényekre nagyjából két hét alatt kiürültek az előjegyzési naptárak. Októberre az egyéni vendégek is elmaradoztak. Az éttermeket, szállodákat érintő, novemberben bejelentett zárás már csak pont volt az i-re. Ugyanakkor a szigorítások folytatása abszolút logikus lépés, hiszen a kontaktusok számának csökkentése a cél” – mondta Kovács László.A nagy elbocsátások márciusban már lezajlottak a vendéglátásban. Országos átlagban a 180 ezer vendéglátóipar alkalmazottból – beleértve a szállodai szegmenst is – 30-35 ezer főt küldtek el az első hullám alatt. Ezt követően a szektor visszaszívta a korábban elbocsátottak jelentős részét, főleg vidéken. Augusztusra már ismételten nagyjából 170 ezer ember dolgozott a vendéglátásban és a szállodaiparban.
Hogy az elmúlt időszakban alatt mennyien veszítették el az állásukat, az MVI elnöke nem tudott pontos számot mondani, mert a statisztikai adatokban még nem látszódik a munkanélküli hullám. E mögött az áll, hogy sokaknak mikrovállalkozása van, vagy egyéni vállalkozók dolgoznak, és bár nulla forint a bevételük, gyakorlatilag munka nélkül vannak, még halogatják a tevékenységük felfüggesztését. Egyúttal még reménykednek abban, lesz munka karácsonykor.
„Körülbelül most is annyian lehetnek állás nélkül, mint az első hullám alatt, de számuk 30 ezer főnél nem kevesebb. Ez a szám egészen biztosan növekedni fog, hiszen januártól áprilisig tartó időszak egyébként is egy holtszezon a vendéglátásban. Nincs lehetőség a tartalékképzésre, ezért nagyon nehéz azt megjósolni, hogy miből lehet ezeket a negatív hónapokat finanszírozni” – mondja Kovács László.