Lássunk három szemléltető példát!
1. Csendes biztosítékok a Business Angel részére – Figyelem, semmisek!
A befektető gazdasági érdekeinek levédésére kedvelt eszköz volt a vételi jog alapítása a feltaláló üzletrészén. Ez gyakran fegyvernek használták, ha a felek nem jutottak megállapodásra valamilyen tulajdonosi vita kapcsán. Az új Ptk. (ami egyébként sok mindent megváltoztatott, itt olvashat a részletekről) hatálya alatt ilyen „zsebbiztosíték” már kikötésére már nincs lehetőség, mert azok semmisnek minősülnek. Vonatkozik ez valamennyi hasonló biztosítéki megállapodásra, pl. a közös startup cégből eredő bevételek – a befektető részére történő - csendes engedményezésére is. E biztosítéki megállapodások helyett a klasszikus zálogjog kerül előtérbe. DE fontos tudni ezzel kapcsolatban, hogy a zálogjog csak annak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzésével jön csak érvényesen létre.
Apropó vételi jog: Mindkét partner számára kedvező újítás viszont, hogy egy „igazi” - azaz nem csak biztosítékú célú, hanem valódi üzleti stratégián alapuló - vételi jog már időben nem korlátolt maximálisan 5 évre. Ilyen szempontból a startup szerződéscsomag újragombolása lehet indokolt. Az eddig alkalmazott jogi trükközés, mely segítségével az 5 éves jogi korlátot a felek igyekeztek kijátszani, szerencsére már a múlté…
2. Szerződés megtámadása: Kockázatok elkerülése végett!
Számtalan jogi bizonytalanságot rejt az a törvényi rendelkezés, miszerint valamely szerződő fél a szerződést feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással utólag megtámadhatja - Tenné ezt általában a gyengébb fél, hogy e lépéssel tárgyalási pozíciót nyerjen. Ez a lehetőség az új Ptk-ban továbbra is fennáll, viszont az alapszerződésben kizárható.
Ehhez képest új – és kockázatos - rendelkezés a Ptk-ban, hogy egy adott szerződéses rendelkezés automatikusan semmisnek minősül, ja „érthetetlen” vagy „ellentmondó”. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a startup partner - a szerződés-csomagban rejlő valamilyen kétértelműség okán - a teljes megállapodás érvénytelenségét helyezze kilátásba. Célszerű tehát a szerződésben e kiskaput is a lehető legbiztonságosabban bezárni, legfőképpen befektetői oldalról….
Az új Ptk. szerint a felek a társasági szerződés tartalmát szabadon állapítják meg. A szerződéses szabadságnak van azonban három általános korlátja:
- a rendelkezés nem korlátozhatja kívülálló érdekeltek jogos érdekeit;
- a kisebbségi tulajdonosok a kisebbségi jogai nem csorbulhatnak; és
- az nem korlátozhatja a cég állami felügyeletét.
Az új Ptk. szerint tehát a startupban résztvevő partnerek szabadon szabályozhatják a felek jogait és kötelezettségeit, taggyűlésen tanúsítandó szavazási kívánalmakat, az eladási forgatókönyvet stb. Fontos azonban látni, hogy a kisebbségi tulajdonos - kritikus helyzetben - szívesen fog arra hivatkozni, hogy szerinte az egyik vagy a másik rendelkezés a fenti három korlát valamelyikébe ütközik és ezért semmis: Itt is alapvetően azért, hogy újratárgyalási pozícióba kerülhessen. Ajánlatos ezért valamennyi megállapodást minden irányba jogi megfelelőség szempontjából megvizsgálni és kifejezetten kölcsönösen megerősíteni a szabályozás jogi megfelelőségét.
Óva intünk attól, hogy a már meglévő startup megállapodást bármilyen transzformációs folyamat nélkül átemeljék az új Ptk. hatálya alá. Így kellemetlen meglepetések elkerülhetőek lesznek, mint például az, hogy a többségi tulajdonos egymagába elhatározza a közös cég végelszámolását. Ilyen szempontból a startupos partnernek nem csak joga eltérni a Ptk. adta „default” beállításoktól, hanem egyben kötelessége…
Dr. Buzády Csongor, LLM (Berlin) A szerző ügyvéd, vállalatfinanszírozási és tőkepiaci szakjogász. Rendszeresen nyújt jogi tanácsot magyarországi Startup vállalkozásoknak a Business Angel ill. a feltalálói oldal részére.
budlegal Buzády & Udvari Ügyvédi Iroda www.bud-legal.hu
