Rugalmas vagy eldobható legyen a munkaerő?

2012. március 22. csütörtök - 13:19 / piacesprofit.hu
  •    

Kiszolgáltatott lett a munkavállaló vagy csak rugalmasabb a piac? Lehetne csökkenteni a folyamatosan túl magas munkanélküliségi rátát? A hazai foglalkoztatási helyzetről és benne elsődlegesen a kkv-k és az állam szerepéről vitatkoztak szakemberek az Ökopolisz Alapítvány Munka -Monster? című vitaestjén.

 

Kép:PP archív
Kép:PP archív

Egymillió munkahely tíz év alatt. Bár néha még most is találkozhatunk ennek az ígéretnek némileg módosult változataival, nemrégiben maga a foglalkoztatásért felelős államtitkár is azt mondta: jelenleg nem az új munkahelyek létrehozása, hanem a munkahelyek megőrzése a fő feladat. (Helyzetképünket itt olvashatja.) 1993 óta tarthatatlan a hazai foglalkoztatási helyzet, ráadásul az átlag adatok mögött súlyosabb problémák húzódnak Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke szerint. Az átlag ugyanis nem foglalkozik a „alacsony versenyképességű munkaerő", vagy ahogy az EU-ban mondják a munkaerőpiactól távol lévő hatalmas csoportokkal – más szóval foglalkoztathatatlanokkal – és nem mutatja azt sem, hogy a munkanélküliek jelentős része a fiatalok és 55 év fölöttiek közül kerül ki. Kaufer Virág volt LMP-s parlamenti képviselő, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság korábbi tagja a riasztó adatokat azzal egészítette ki, hogy 2010 őszén 100 emberre mindössze 2,5 munkahely jutott az országban.

A kormány által megígért 10 millió új munkahely megteremtése érdekében tett intézkedéseket Pataky az IMF által kiadott táblázat alapján kritizálta, amely szerint az egyetlen, talán (!) munkahelyteremtő jellegű reform a Munkatörvénykönyvének változtatása volt eddig.  Antalffy Gábor a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) elnöke hangsúlyozta, sikeres kkv-k nélkül nem fog nőni a foglalkoztatás (ennek alacsony szintjét az OECD is kiemelte problémaként). Amíg a reáljövedelem csökken, csökken a kereslet is, így pedig a foglalkoztatás is. Az államadósság leszorítása helyett a gazdaság felpörgetését kellene a középpontba helyezni – bár erről maga is elismerte, az IMF elvárásainak való megfelelés miatt pillanatnyilag ez nem könnyű. Kaufer problémaként emelte ki, hogy az új Alaptörvény nem rögzíti az egyenlő munkáért egyenlő bér és a munkához való jog alapvetéseit. „Ma csak kötelességünk a munka, de nincs hozzá jogunk és mindannyian érezzük, hogy a kettő között mi a különbség." – hangsúlyozta.

A munka törvénye
Kaufer véleménye szerint a kormány intézkedései abba az irányba mutatnak, hogy olcsó, eldobható munkaerőt teremtsenek Magyarországon a tőke bevonzására. Ez azonban szembe megy az Európára jellemző stratégiával, inkább a fejlődő országok mintáját követi, márpedig Magyarország a fejlett világhoz tartozik. Antaffy szerint viszont védhető a könnyebb elbocsáthatóság, könnyebb alkalmazhatóság elve is, mivel így mozgékonyabb lehet a munkaerőpiac, rövid távú igény esetén is mer alkalmazottat felvenni a kkv. Mint mondta, a munkaadónak is szüksége volt valami fajta biztonságra. Hangsúlyozta, természetesen nem támogatja a munkavállalók kiszolgáltatottá tételét, de tisztázni kellene, hogy ez alatt ki mit ért pontosan. Pataky szerint viszont eddig sem a rugalmas foglalkoztathatóság hiánya volt a versenyképesség gátja. Az új munka törvénykönyve lényege, hogy ugyanazt az ember kevesebb pénzért és hosszabb ideig lehessen dolgoztatni, ami nem növeli a keresletet – ahhoz inkább rövidebb idejű foglalkoztathatóság kellene. Mindemellett elismerte, bizonyos területeken szükség volt változtatásra. Kaufer a törvénnyel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy azt a kormány deklaráltan polgárjogi alapokra helyzete, ami azt jelenti, hogy az egyenrangú félként feltételezi a munkaadót és munkavállalót, holott „mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz”.

Késve, de nagyon

A kkv- k késve reagáltak a válságra Antalffy szerint. A munkaadók és alkalmazottak közötti személyes kapcsolatnak köszönhetően később szánták rá magukat az elbocsátásokra mint a nagyobb cégek, de mintegy másfél év csúszással ebben a szektorban is megindult a leépítés. A szakember véleménye szerint ez az oka annak, hogy a hírekben megjelenő nagyberuházások teremtette munkahelyek ellenére sem képes érdemben csökkeni a munkanélküliségi ráta. Ráadásul ahol munkaerőre van szükség a kisvállalkozásokban, ott is lehetőség szerint a segítő családtagok vették át az alkalmazottak szerepét. Bár a segítő családtag jogi intézményének megszűnésével ők valójában éppen úgy alkalmazottnak számítanak, vagyis be kell jelenteni a nagymamát is, ha tíz percre beáll a pultba segíteni – hívta fel a figyelmet egy további nehézségre Antalffy, ami véleménye szerint tulajdonképpen a családi vállalkozás fogalom értelmetlenné tételét jelenti.

Antalffy Gábor (balról), Kaufer Virág, Pataky Péter és Herman Zita moderátor Kép:Ökopolisz
Antalffy Gábor (balról), Kaufer Virág, Pataky Péter és Herman Zita moderátor
Kép:Ökopolisz

Bár a kkv-k a KISOSZ tapasztalatai szerint végrehatják a kötelező béremeléseket, az ezekhez szükséges összegeket más forrásból kompenzálják – további elbocsátásokkal, vagy a béren kívüli juttatások csökkentésével. Véleménye szerint a magyar gazdaság kettészakadt: azok a vállalkozások, amelyek exportálnak, vagy exportáló cégeknek szállítanak be, képesek fenntartani a működést, mert van piacuk. Az itthonra termelő többség azonban egy lefelé tartó spirálba került, amely a forgalom visszaeséséből és a terhek növekedéséből indult ki. Ezek között fontos az adminisztrációs terhek súlyosbodása. Pataky szerint viszont nem megoldás a járulékok csökkentése, hiszen ha ezek nem folynak be, nincs válasz, hogy honnan finanszírozzák majd a pénzhiányos területeket. A járulék csökkentése ráadásul magában nem elég a foglalkoztatás növekedéséhez, mivel munkaerő kereslet akkor van, ha van kapacitási igény – ezt bizonyítandó rámutatott, a hátrányos helyzetű térségekben adott járulékmentesség sem növelte a foglalkoztatást. Ugyanígy az egykulcsos adó is csak kereslet átcsoportosítás volt a szakember véleménye szerint, nem serkentő hatású. Mint mondja, éppen a kkv szektorban csökkennek majd a bérek az új munka törvénykönyvének változtatása hatására is, hiszen ezen a területen nincsenek szakszervezetek, amelyek védenék a munkavállalók jogait.

Kapkodás van

A gazdaságpolitika nélküli kapkodás lehetetlenné teszi a stabil foglalkoztatási helyzet kialakulását -hangsúlyozta Pataky. Ráadásul a hirtelen változtatásokat a Magyarországon foglalkoztató külföldi cégek is határozottan bírálják. A december végén elfogadott törvényhez alkalmazkodni lehetetlen, hiszen mint a szakember mondta: „normális országokban addigra már készen van az üzleti terv a következő évre". Hangsúlyozta, a kiszámíthatóság fontos tőkevonzó tényező lenne, amiről nem szabadna lemondani.

2011. november–2012. január
A Központi Statisztikai Hivatal február 28-án közzétett adatai szerint a 2011 novemberével kezdődött három hónapban a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, 11,2 százalékról 11,1 százalékra csökkent. Ugyanakkor az előző háromhavi 10,7 százalékhoz viszonyítva nőtt a ráta. A munkanélküliek száma az előző háromhavi átlaghoz képest 15,7 ezerrel, míg az egy évvel korábbihoz képest 700-zal több. A foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbinál 40 ezerrel több volt, az október–decemberi periódushoz képest viszont 34,7 ezer fővel csökkent. A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtett megállapítása szerint „az a tény, hogy másfél éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, már tendenciának tekinthető”. Elemzők szerint a munkanélküliségi ráta idén 10,5–11 százalék körüli szinten lesz, és kicsi az esély arra, hogy csökkenjen. A lassuló gazdasági növekedés miatt a foglalkoztatás növekedése a korábban vártnál lassabb, míg a munkanélküliség kissé magasabb lehet.

Más szabályozási problémákat vetett fel a KISOSZ elnöke: „ A jogalkotásban a szlogen szerint rendet csinálnak, de a valóságban növelik a rendetlenséget" – mondta Antalffy, aki szerint azért problémás a falusi vendéglátás, a házi pálinka- és sörfőzés vagy például az úgynevezett lakáséttermek engedélyezése is, mert ezek valójában a szürkegazdaság felé vezető csatornák. Hangsúlyozta, arról sem szabad elfeledkezni, hogy hamarosan „generációs bomba" robban a hazai vállalkozói rétegben, nemsokára ugyanis egy jelentős vállalkozói réteg éri el a nyugdíjkorhatárt úgy, hogy nem tisztázott, ki gondoskodik majd róluk.  A kormány által a foglalkoztatás körében tett legnagyobb lépések a közfoglalkoztatásban történtek, amelynek semmi köze a munkaerőpiachoz – szögezte le az MSZOSZ elnöke. Az új programban négy órában foglalkoztatott munkavállalók miatt ugyan javulnak a statisztikák – hiszen egy műszakban két ember dolgozik – de ez nem vezet vissza a munka világába. A közmunkabér pedig a minimálbér intézményét kérdőjelezi meg azzal, hogy alacsonyabb annál.  A magyar munkavállalók a nemzetközi összehasonlítások szerint egyébként is alulfizetettek a teljesítményükhöz képest. (Előbbi 30 százaléka, utóbbi 60 százaléka a nemzetközi átlagnak.)

Mi lenne jó?

Antalffy véleménye szerint a kormánynak elsősorban ágazati stratégiák kialakításába kellene kezdenie, valamint megfékezni a munkaerő elvándorlását – de nem a mostani eszközökkel. Aktív munkaerőpiaci eszközökre kellene pénzt áldozni, valamint tényleges méréseken alapuló fejlesztésekbe kezdeni segítve, hogy a munkaerő kereslet és kínálat megtalálja egymást. Forrás jelenleg is van, a TÁMOP pályázatok 600 milliárd forintját alig győzik kiosztani. (Itt olvashat a pályázatról részletesebben.) Az államnak nem csinálnia, hanem segítenie kellene a piacgazdaságot Pataky szerint. Ahhoz pedig, hogy ezt eredményesen tehesse elsősorban szakmai párbeszédre lenne szükség. Kaufer a foglalkoztatás holisztikus szemléletének fontosságát hangsúlyozta, vagyis, hogy figyelembe kell venni a közlekedéssel, közoktatással (óvodai ellátottsággal) kapcsolatos összefüggéseket is. Véleménye szerint emellett segítséget jelenthetne a közösségi (a kormány szóhasználatában szociális) gazdaság fejlesztése is, amely képes a helyi munkaerő felszívására, helyi termelést és fogyasztást tesz lehetővé. Hozzátette, az ökológiai, gazdasági és társadalmi válság együttese rákényszerít, hogy kreatívan gondolkozzunk és komolyan vegyük a helyi kezdeményezéseket.