Szabadság a munkavállalónak minden naptári évben, a munkában töltött idő alapján jár. Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődik, akkor a munkavállaló időarányos szabadságra jogosult az adott évben. Vannak olyan időszakok a munkaviszony alatt, amelyek a szabadság tekintetében nem számítanak munkában töltött időnek, így nem jogosítanak szabadságra. Ilyen például a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 6 hónapot meghaladó része. Tehát a munkába 3 év után GYES-ről visszatérő dolgozó a fizetés nélküli szabadsága első 6 hónapja alapján jogosult szabadságra, amelyet a munkáltató köteles kiadni.
A szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mindenkinél 20 munkanap, míg pótszabadság különböző címeken illetheti meg a dolgozót. Életkor alapján 1 munkanap pótszabadság jár a munkavállaló 25 éves korától, amely az életkorral lépcsőzetesen emelkedik 10 munkanapig (a 45. életévtől). Ezen kívül többféle címen jár pótszabadság, például a munkavállaló 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után, vagy például az apának gyermeke születése esetén.
Szabadság részmunkaidő esetén
Előfordul, hogy egy-egy munkáltató úgy értelmezi a munkában töltött idő alapján járó szabadságot, hogy részmunkaidős dolgozónak arányosan kevesebb szabadság jár, mert kevesebb időt tölt munkában. Ez az értelmezés azonban téves, ugyanis e szabály nem azt jelenti, hogy a teljes és a részmunkaidőben töltött időt egymáshoz kellene mérni. Több bírósági ítélet és állásfoglalás is megerősítette, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint jár az alap- és pótszabadság. Így például a napi 4 órás részmunkaidőben dolgozónak is évi 20 munkanap alapszabadság jár.
A szabadság idejére vonatkozó díjazásban viszont már különbség van a teljes és a részmunkaidőben dolgozók között. A szabadság idejére távolléti díj jár. Részmunkaidő esetén a munkavállalót egy nap szabadságra a részmunkaidőnek megfelelően számolt távolléti díj illeti. Így napi 4 órás részmunkaidő esetén a dolgozó egy napi szabadságra a 4 órás munkanap alapján számított távolléti díjat kapja.
A szabadság kiadása részmunkaidő esetén
Részmunkaidős dolgozó esetén a szabadság kiadása az általános szabályok szerint alakul. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Általános munkarend esetén ez azt jelenti, hogy hétfőtől péntekig terjedő napokra kell kiadni a szabadságot.
Részmunkaidő esetén is van lehetősége a munkáltatónak egyenlőtlen munkaidő-beosztásra, így munkaidőkeret alkalmazására is. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ilyenkor a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
Szerző:
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd