Nulla forintos trükkök, amitől szárnyalnak a dolgozók

2016. december 12. hétfő - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

A motivációval az a baj, hogy nem tartós - mondják sokan - a megoldás, hogy mindennap gyakoroljuk! Van pár dolog, amit ha sikerül bevezetnünk a mindennapokba, garantáltan nő az elkötelezettség. És egy fillérünkbe sem kerül az egész.

2016 szinte teljes egészében a munkaerőhiányról szólt a hazai cégek számára és az előrejelzések szerint nem lesz ez másképp jövőre sem. A versenyképesség megőrzése érdekében nincs más megoldás, mint olyan munkahellyé válni, ahol a kollégák szeretnek dolgozni és kihozzák magukból a maximumot. Vagyis motiválni kell.

A probléma annyira fontossá vált, hogy mostanra a World Economic Forum (WEF) szakértői is foglalkoznak a kérdéssel. Alább tőlük származó motivációs trükköket gyűjtöttünk össze.

szupermen üzletember

Kép: Fotolia

Kezeljünk úgy másokat, ahogy szeretnénk, hogy minket kezeljenek

Kétségtelenül régóta bevált aranyszabály, amelynek azonban van egy hátulütője a WEF szakértői szerint: a munkahelyükön az emberek többsége nem egyenlőséget szeretne, vagyis nem azt, hogy úgy kezeljék, mint másokat. A többség arra vágyik, hogy kiemelkedjen és kivételezetté váljon.Ez persze nem jelenti azt, hogy az alapszabály ne működne. Ahol figyelnünk kell, az a részletek, itt kell kifürkészni, hogy ki mire vágyik – nem feltétlenül arra, mint mi magunk.

Mindenkit más motivál: van aki az enyhe dorgálástól kapja össze magát, van aki azért teljesít, mert önmagával szemben maximalista és kevésbé érdekli, hogy a főnök pacsit ad-e ezért neki, van aki azért, mert dicséretre és megbecsülésre vágyik. Van, akinek azért kell a dicséret, mert szeretethiányos, van aki a szakmai érdemeivel akarja ezt kivívni, és hivatása élvonalába akar tartozni. Van aki utálja, ha nyilvánosan dicsérgetik és rá terelődik a figyelem, van aki ekkor érzi elemében magát. A jó főnök felismeri milyen kulcsokat kell használni minden egyes embernél.

A szabály tehát az: bánjunk mindenkivel úgy, ahogy szeretné, hogy bánjuk vele.

Kétoldalú kommunikáció

Sok menedzser azt gondolja magáról, remek kommunikátor, holott igazából csak monologizál, nem vár semmilyen választ. Hiába hangoztatják sokan, hogy mennyire megközelíthetőek, az ajtajuk mindig nyitva áll az alkalmazottak előtt, fordulhatnak hozzájuk az észrevételeikkel, javaslataikkal, panaszaikkal, igazából meg sem hallják az elhangzottakat, és nem fogadják meg a hasznos tanácsokat sem.

A jó kommunikációnak nem csak a beszéd, a hallgatás is fontos része. A jó főnök tudja, hogy bárhonnan is jöjjön a javaslat, érdemes meggondolnia, mert ha van értelme a változtatásnak, azzal az ő pozíciója, a részlege teljesítménye is javul. A beosztottak pedig jobban érzik magukat és lelkesen ontják majd az újabb és újabb jobbító szándékú ötleteket, ha úgy érzik, azok meghallgatásra találnak.

7 dolog, ami a legjobb alkalmazottat is kikészíti
Azt egyre több cégvezető tudja, hogy szeretne motivált emberekkel dolgozni. Azt viszont már kevesebben – pedig a Gallup Research felmérése is alátámasztja –, hogy a munkavállalók motiváltsága 70 százalékban a főnöktől függ. A 70 százalékos arány azt is jelenti, hogy aki kilép a munkahelyéről, az nagy részben a főnöke személyiségére és viselkedésére ad reakciót. Vagyis az elégedetlen dolgozók a főnököt hagyják ott elsősorban, és csak másodsorban a céget. Lássuk, mit nem kéne tenni, hogy ne rajtunk múljon a céges munkaerőhiány.

Határozottság durvaság nélkül

Az erő fontos kvalitása egy főnöknek, ezt kár lenne tagadni. Erőt kell mutatni ahhoz, hogy egy vezető kivívja az emberei tiszteletét, hogy azok követni akarják őt. Az emberek gyakran megvárják, hogy az új főnök megmutatja, hogy képes-e vezetni, s ezután döntik el, hogy követik-e. Az emberek nagy része követő, aki szeret erőt meríteni a főnökéből. Az emberek szeretik nagyra becsülni a főnököt, felnézni rá, ehhez pedig erő kell. Erő, de nem durvaság.

A jó főnök szem előtt tartja a munkavállaló, mint egyén és a munkavállalók mint csoport érdekeit. Sok menedzser ott szúrja el, hogy az erőteljességet összetéveszti az elnyomással, a pöffeszkedéssel és a manipulálással. Az emberek csak akkor fognak követni bármilyen vezetőt, ha megbíznak benne. A bizalmat pedig ki kell érdemelni. Persze próbálkozhatunk azzal is, hogy kikényszerítsük, hogy kövessenek. Durva retorziók a legrosszabb, a pénz jelentette motiváció egyel jobb esetben. Ezek azonban csak látszólag motiválnak. Az egyetlen eredmény, amit elérhetünk velük, hogy vezetőként abba a tévhitbe ringatnak minket, hogy jól csináljuk a dolguknak, a valósággal pedig csak akkor szembesülünk, amikor már tömeges az elvándorlás.

Példaképnek lenni, nem prédikátornak

A jó főnök a tetteivel inspirál, nem a szavaival. Ha állandóan arról hablatyol, mit vár el másoktól, azzal csak idegesíteni fogja a munkavállalókat. A jó főnök fel tudja tűrni az ingét és ugyanolyan nagy erőfeszítéssel dolgozni, mint az alkalmazottai. Vezetőnek lenni felelősség. Ahogy viselkedünk, hatni fog másokra is. Ha tisztelettel beszélünk a kollégákkal, ha elismerjük a jó teljesítményt, ha pozitív hangulatban lépünk be reggel az irodába, a cég is ezt az arcot veszi majd fel. Ha nem, hát a negatív töltetet is továbbadjuk az egész szervezetnek.

Átlátható működés

A jó menedzserek világosan kifejezik a beosztottjaiknak a cég terveit, az osztály céljait, az egyéni elvárásokat. Mindenkinek tudnia kell, hogy mi a feladata a cégen belül és mi az a cél, amihez a munkájával hozzájárul. Sőt, a szakértők szerint az alkalmazottaknak joguk van azzal is tisztában lenni, ha baj van. Hiszen a megélhetésük függ a cég helyzetétől. Ha felnőttként kezelik őket és a problémákat is megosztjuk velük, az valójában növeli a motivációt, hogy részt vállaljanak a megoldásban.

Gyakoroljuk a tökéletlenséget, megéri!
Nem beszélünk félre, tényleg arról van szó, miért érdemes belátni, hogy nem tudunk mindent. A magunk szempontjából is megéri, de a cégnek is jót teszünk vele.

Alázat

Nagyon tudják utálni az alkalmazottak azt a főnököt, aki arrogáns és mindig úgy viselkedik, mint aki mindent jobban tud mindenkinél. A dolgozók így leginkább feleslegesnek érzik magukat és semmi késztetésük nem lesz, hogy a legjobbat hozzák ki magukból – hiszen azt szokják meg, hogy a főnök úgyis jobban tudja majd. A főnöki presztízst a szaktudással kell megalapozni, nem az okosság bizonygatásával.

A jó főnököt az mutatja meg, hogy mit képes kihozni az embereiből. A cég érdekében a saját hiúságát alá kell rendelnie az alkalmazottakénak – mondta a Piac & Profit által szervezett Cégvezetői Csúcs konferencián Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, aki igazán tudja, hogyan fejleszthet igazán nagy céget egy vezető.

Munka és magánélet egyensúlyának tiszteletben tartása

A munkavállalók túldolgoztatása hosszú távon nem fenntartható. Ettől még a leglelkesebb alkalmazott is besokallhat. A Stanford University vizsgálata szerint a termelékenység drasztikusan csökken, ha a heti munkaórák száma meghaladja az ötvenet. 55 ledolgozott óra után pedig olyan szinten esik vissza a munkavégzés, hogy a túlórák szinte semmi hasznot nem hoznak.

A kiégés-szindróma túl sok rátermett és tehetséges munkavállalót sújt, mégis még mindig sok főnök gondolja, hogy az a legjobb, ha az utolsó leheletet is kipréseli az alkalmazottakból. A jó főnök odafigyel arra, hogy a munka és a magánélet egyensúlya megőrződjön, s ne támasszon lehetetlen elvárásokat az alkalmazottak felé.

Forrás: WEF

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor