Nonverbális kommunikáció: mondjam és mutassam?

2018. április 15. vasárnap - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Már kora kisgyermekkortól hatalmas erőforrásokat fektetünk a beszéd fejlesztésébe, holott a nonverbális kommunikációt sem lenne szabad elhanyagolnunk. A kommunikáció során ugyanis az információk többségét sokszor ezen az úton adják át a partnerek egymásnak, ezért az üzleti tárgyalásokon, de a mindennapjainkban is érdemes ügyelnünk erre.

Történetünk főszereplőjében sokan magunkra ismerhetünk. János lassan 20 éve alapította a cégét, minden vagyonát és tudását ennek szentelve. Az első pár évben éjjel-nappal dolgozott, mindent egyedül tartott kézben, ezért mindent látni és hallani akart, ami a cégben történt. Ha kellett, beállt a műhelybe dolgozni, ha arra volt szükség, leült áfát utalni. Eleinte két, majd négy, pár éven belül pedig már húsz ember dolgozott nála.

Akiket azonnal kedvelnek
Vannak emberek, akiknek elég belépnie egy szobába és körülnézni, máris mindenki kedveli őket. Könnyű neki, gondoljuk, szerencsés alkat. Valójában viszont néhány aprósággal mi is ilyenné válhatunk.

Most már 100 fős létszámmal gyártanak műszaki alkatrészeket. Kezdetben csak a beosztottjait kellett eligazítani, és néhány megrendelővel tárgyalni, megbeszélni a részleteket. Múlt héten viszont már egy multinacionális vállalat menedzsmentjének prezentálta a termelési folyamatot és mutatta be a termékét. János pedig készen állt erre a tárgyalásra.

Néhány évvel korábban még nem volt sikere ebben. Mi változott azóta? Korábban az első rosszul sikerült megbeszélést még néhány követte. Hazafelé autózva János ilyenkor azon gondolkodott, hogyan sikerülhetett volna jobban. Végigjátszotta, mit és hogyan mondott, vajon azt megértette-e az üzleti partnere? Úgy értette-e? Sok vállalkozó számol be hasonló nehézségekről, sorra felteszik maguknak a kérdéseket: hogyan szerepelhettem volna jobban? Érthetőbben? Magabiztosabban?

A titok lényege a kommunikáció: a hangos tiszta beszéd és a tudatosan közvetített gesztusnyelv, a nonverbális kommunikáció.

Mondjam, vagy mutassam? Kép: Lifetraining.hu

Mondjam, vagy mutassam? Kép: Lifetraining.hu

A beszéd velünk született és a szocializáció során tanult készségünk. Ha szüleink tájszólással beszéltek hozzánk gyerekkorunkban, a beszédünkön sokáig érezhető lesz ennek az íze. Ha már kisiskolásként szavalóversenyeken szerepeltünk, nagyobb esély van rá, hogy magabiztosabban helytállunk egy későbbi tárgyalási szituációban. Beszédünk, kommunikációs készségünk életünk végéig folyamatosan változik, fejlődik, így nem csupán gyermekkorunkban, de felnőttként is hatást gyakorolhatunk rá. A legtöbb ember ezt meg is teszi.

Tényleg fontos a három lépés távolság
A nemverbális kommunikáció egy speciális területe a távolságtartás. A két ember közötti fizikai távolságnak ugyanis jelentése van. 

Más a helyzet a gesztusnyelvvel, a nonverbális kommunikációval, erre sokszor nem fordítunk kellő figyelmet. A mai európai kultúránkban elsősorban (és sajnos) majdnem kizárólag verbális kommunikációt használunk. Ez azonban nem mindig volt így, évezredekkel ezelőtt a nonverbális kommunikáció igen fontos eleme volt az emberek közötti interakcióknak. A nonverbális, vagyis nem beszédalapú kommunikáció független a szótól, a beszédtől, csak az érzékelésünkre tudunk hagyatkozni a gesztusok, a testtartás, a testbeszéd értelmezésekor.

A kezdeti kutatások (Darwin) azt feltételezték, hogy a nonverbalitás csakis érzelmek kifejezésének eszközei, de ma már tudjuk, hogy szorosan összekapcsolódik a kommunikációnkkal, célja, hogy a másik embernek információt közvetítsük vele. Amíg verbális készségeink alatt az írást és a beszédet értjük, a nonverbális fogalma ennél jóval többet takar. Jelenti a tekintetet, a testtartást, a hangszínt, a hangerőt, a kéz és láb gesztusait, a tárgyalópartnerekkel szembeni térközszabályozást, külön kiemelve a mimikai jeleket. Vannak konvencionálisan belénk rögzült nonverbális mozdulatok, például az integetés vagy az elutasítás. Ezek azonban azt a kockázatot is hordozzák, hogy kultúránként, de esetleg egy kultúrán belüli régiónként is változhatnak, mást és mást jelentenek, ezért nem biztos, hogy azonnal megértjük (dekódoljuk) például egy szicíliai beszélgető partnerünk gesztusait, hiszen sokkal határozottabbak, élénkebbek, mint amiket mi használunk.

Testbeszédhibák – tényleg érdemes kihúzni magunkat?
Nem volt haszontalan, hogy gyerekkorunkban megtanultuk, mindig húzzuk ki magunkat, hisz még az üzleti életben is kamatoztathatjuk a jó testtartást. A nonverbális kommunikáció segíthet eladni magunkat, de akár tönkre is tehet egy tárgyalást.

Felmerülhet a kérdés, hogy tudunk ennyi mindenre figyelni a mindennapjainkban?

Az írás-, olvasás- és beszédkészségek fejlesztésére már kisiskolás kortól nagy energiát fektetünk, állandó visszajelzést kapunk, osztályoznak, értékelnek minket. A nonverbalitásunk fejlesztésére kisebb hangsúly kerül életünk során, ritkán hallani olyat: „Hű, milyen jó összhangban volt a kezed és a mimikád, amikor feleltél!” Vagy: „Milyen jó volt a testtartásod!” Pedig a kommunikáció dekódolásában a nonverbalitásnak óriási szerepe van, kutatások szerint akár 93 százalékot is jelenthet az elmondottak értelmezéséből. Gondoljuk csak bele, mennyire fontos hogy mit szeretnék elmondani egy megbeszélésen, de tudjuk-e hogy milyen jelentőséggel bír, hogy ezt hogyan tesszük!

Ahhoz, hogy a mindennapi rutinunkon, az eddig megszokott beszédstílusunkon, meggyőző képességünkön változtassunk, nagyfokú tudatosság és jól megfogható, egyszerű technikák szükségesek. A jó hír azonban, hogy bárki számára elsajátíthatóak.

Ezek a technikák az úgynevezett kommunikációs készségfejlesztő vagy kompetenciafejlesztő tréningeken tanulhatóak, fejleszthetőek. Először visszahallgatni a hangunkat nem biztos, hogy a legfelemelőbb érzés, de gondoljunk csak bele, hogy mások is ezt hallják. Fontos, hogy tudjuk irányítani a hangerőnket, tudatosan figyeljünk a hangsúlyokra, hangszínünkre. Minél több visszajelzést kapunk szakemberektől, annál gyorsabban tudunk fejlődni, változni.

Felhasznált források:
  • Dr Buda Béla:A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, MRT Szakkönyvtár sorozat 1974
  • Eric Berne: Sorskönyv, háttér kiadó 1997
  • Montágh Imre: Tiszta beszéd, Holnap Kiadó, 2009
  • Klaus Antons:A csoportdinamika gyakorlata, Synalorg Kft., 2006

A tréningek elvégzését követően jobban megértjük saját magunk és mások kommunikációs stílusát és hátterét, könnyebben és hatékonyabban tudjuk képviselni érdekeinket anélkül, hogy másokat megbántanánk vele. Figyelmesebbek tudunk lenni mások üzeneteire, jobban megértjük őket, tudunk „NEM”-et mondani, ha arra van szükség. Eredményesebben oldunk meg feladatokat, irányítjuk a megbeszéléseket és kezeljük a problémákat.

Egy egyszerű technika a gyakorlásra: a következő megbeszélés, tárgyalás előtt szánjunk rá időt, és készítsünk egész alakos videót magunkról (telefonnal is tökéletes lesz), próbáljuk el, mit és hogyan szeretnénk mondani. Visszanézéskor ne csak a tartalomra figyeljünk, hanem nézzük meg magunkon a kéz- és lábtartásunkat, mimikánkat, hallgassuk meg, hol hangsúlyozunk, milyen hangerővel beszélünk. Hamar ki fog derülni, milyen önkéntelen mozdulatok teszünk, amik esetleg zavaróak lehetnek üzleti partnereinknek. Fontos, hogy ne akarjunk mindent azonnal megváltoztatni magunkon, mert az kudarcra van ítélve, hanem válaszunk ki egy minket is zavaró apróságot, és a következő megbeszélésen tudatosan azon változtassunk.

GáspárandikisSzerző:

Gáspár Andrea,

Ügyvezető, Lifetraining Kft.

www.lifetraining.hu

 

Gáspár Andrea vezető tréner, mediátor, coach
A LifeTraining Kft., ügyvezetője és vezető trénere, aki többek között csapatépítő és készségfejlesztő tréningek, workshopok szervezésében és lebonyolításában vesz részt. Az ELTE szociológia szakán végzett, a tavalyi évben csapatával több száz munkavállaló kompetenciafejlesztésében vett részt.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor