“Nem születtem vállalkozónak”

2015. szeptember 07. hétfő - 18:30 / Sipa
  •    

Tangózik, vörös és vibráló színű gyöngyökből készít ékszereket. Ő Vadjutka, azaz saját nevén Wild Judit. Fotóriporternek indult, újságíró, majd szociológus lett, hogy végül profi üzletasszonnyá váljon. Mikrovállalkozása és saját márkaneve van. A szakmában a legjobbak közt tartják számon, és még mindig nagyon fiatal.

Alig van ma olyan budapesti 25–40 év közötti nő, aki ha megteheti, hogy egyedi készítésű ékszereket vásároljon, ne találkozott volna valamelyik vásáron a Vadjutka kreációival. Ismerős lehet a WAMP-ról, a szomszéd lánytól, akinek remek a fülbevalója, vagy valamelyik női magazinból is, mert Jutka híres. Magyar körülmények között, de ő maga már igazi brand.

Wild Judit
Kép:PP/Hatlaczki Balázs

– Egyáltalán nem akartam ékszerkészítéssel foglalkozni, nem ez volt az álmom. Fotóriporter szerettem volna lenni. Havas Henrik újságíró-iskolájába, a JATE-kommunikációra jártam egész addig, amíg a fotóriporteri szak meg nem szűnt, így átkerültem az írott sajtó szakra, és újságíróként aztán évekig a hvg.hu-nak dolgoztam. Mivel a tantárgyak közt nekem nagyon megtetszett a szociológia, így elvégeztem azt is – meséli Wild Judit.

De még a gimnázium alatt hobbi gyanánt drótból fülbevalókat hajtogatott az apukája pincéjében talált drótból. Noha a fülbevalóknak sikerük volt, ő felhagyott ezzel a „karrierlehetőséggel”. Tíz évvel később tért vissza az életébe a kézműves tevékenység, amikor tévézés közben láncokat készített.

– Nagyjából úgy, mint akik kötögetnek; hát én nyakláncokat csináltam. Mivel akkoriban még fémallergiám volt, nem tudtam hordani őket, ezért elkezdtem eladogatni. Alternatív boltokban kaptak helyet a kezdeti műveim, de ez akkoriban hobbi volt, amolyan zsebpénzkereset – teszi hozzá.

Miután a laptól eljött, szociológusként egy közvélemény-kutatónál helyezkedett el. Az ékszerkészítéstől mint életvitelszerű feladattól ekkor még félt.

Arcra van szükség

– Nem születtem vállalkozónak – ha egyáltalán van olyan, aki így jön világra –, rettenetesen féltem a kiégéstől. Amikor megszűnt az állásom, kommunikációs PhD-be kezdtem. Az egyik professzorom, Horányi Özséb azt mondta, szerez nekem egy ösztöndíjat, és fogjam fel úgy, hogy kapok három évet az élettől arra, hogy eldöntsem, mit akarok.

Ebben az időszakban ment ki először a WAMP-ra, és kezdődött az online értékesítés. És ekkor jött rá arra is, hogy egy arcra van szükség, hogy őt keressék, ne egy láncot. Így lett a Vadjutka márkanév, amit amúgy az egyik barátnője műfordító édesapja aggatott rá még kamaszkorában. Aztán 2007-ben bt.-t alapított, és a mai napig ennek keretei között zajlik a vállalkozás.

A vasárnapi piacon túl
A szemet-lelket gyönyörködtető tárgyakat gyártó kézműveseknél pedig egyáltalán nem biztos, hogy a siker fokmérője a cégméret. Persze előbb-utóbb mindenki elkezdi latolgatni a növekedési lehetőségeket. Többnyire akkor, ha már muszáj kimondani: a hobbi stabil megélhetést jelentő vállalkozássá lett.
Egyelőre a kapacitás a korlát Konda Brigi keramikus esetében, hogy nagyságrendekkel növelje az eladásokat. Kereslet lenne, de lélekben még szüksége van rá, hogy minden egyes darabban benne legyen a keze.
Lélekben még mindig hobbiprojekt, valójában viszont berobbant a piacra a dizájnos ideiglenes tetoválásokkal a Tatz. Egy éve készült el az első termék.

– Akkortájt még nem terveztem a napi üzletmenetet, tekintettel arra, hogy hobbiként viszonyultam hozzá. A vállalkozósdit folyamatában tanultam meg, olyan fázis nem volt, amit kihagytam volna. Szociológus is vagyok, és közvélemény-kutatóban is dolgoztam, ezért a statisztika nem áll távol tőlem. Van egy hatalmas Excel fájlom, amiben vezetem a bevételeket és a kiadásokat. Elemzéseket készítek. Grafikonok vannak a negyedéves forgalmakról, hogy azokat össze tudjam vezetni, de grafikonokat rajzolok az értékesítési csatornák használhatósága szerint is. Minden évre előre komplex tervet készítek, ami az előző évet értékelő összefoglalóból készül. Még sincs semmi kőbe vésve. Fontosak a tervek, de azt is megtanultam az évek során, hogy milyen fontos hallgatni az intuíciónkra.

Wild Jutka úgy véli, ha előre akarunk jutni, önismeretre van szükség. Meg kell találni a saját megoldásainkat a saját vállalkozásunkra. Épp ezért örül, hogy nem valamilyen üzleti iskolában alapozta meg az életét.

– Lehet, hogy pár buktatót elkerülhettem volna, de mindig is olyan ember voltam, aki a saját tapasztalataiból tanul – mondja.

Hogyan tovább?

 

A jövőben a cél a külföldi terjeszkedés, hiszen már most a Palomában vagy a vásárokon is nagyon sok a nem magyar vevője. A turisták kifejezetten jó közönségnek bizonyulnak: amerikaiak, kanadaiak és angolok vásárolják leginkább a Vadjutka ékszereket. Épp ezért ezekben az országokban szeretne Wild Judit viszonteladókat találni.

– Tény, hogy eddig is voltak külföldi üzletek, ahol fel-feltűntek a termékeim, de ennél most már strukturáltabb módon szeretném építeni az üzletet ezekben az országokban.