Mit tegyünk, hogy pénzünknél legyünk?

2015. november 20. péntek - 07:30 / kfarkas
  •    

A vállalkozások legnagyobb gondjai között élen áll a késve fizetés vagy a leírási veszteségként elkönyvelt, elmaradt számlakiegyenlítés. Beruházások maradnak el, vagy dolgozók veszítik el a munkahelyüket emiatt. Pedig vannak praktikák, amelyekkel elkerülhető, hogy a csőd szélére sodródjunk egy-egy fizetési gondokkal küzdő vevő miatt.

Adósnak lenni tömegsport ma Magyarországon, és bizony ez sok vállalkozásnak okoz komoly gondokat. Az Inrum Justitia tavalyi adatai szerint a csúszó vagy rosszabb esetben elmaradó bevételek miatt a cégek 54 százaléka számolt be likviditási nehézségekről, 39 százalékuknál emiatt nem tervezik új munkaerő felvételét, 9 százalékuk pedig kénytelen volt embereket elbocsátani. A helyzet idén sem sokkal jobb: a Bisnode cégminősítő adatai szerint a számláik 66 százalékát fizetik ki időben a cégek – igaz, tavaly ez az arány még csak 62 százalék volt –, és ha késnek, akkor bizony sokat: átlagosan 23 napot. A fizetési feltételeknek tehát bár többen meg tudnak felelni, akik azonban nem, azok többet késnek.

A fizetési feltételek betartását ösztönzi, hogy 40 eurós behajtási költségátalányt lehet kiszámlázni annak a cégnek, amelyik nem fizet. Ezzel ugyan a vállalkozások nagy része nem él, de élhetne, így az adósoknak számolniuk kell ezzel a költséggel. A megfelelő fizetőképességű vállalkozások jobban figyelnek a határidőkre, van viszont egy leszakadó cégkör. Náluk a szigorodó feltételek – azaz a növekvő bizalmatlanság – azt eredményezi, hogy a korábbiaknál még többet késnek a fizetéssel.

Business man with debt

Kép:Fotolia

Tájékozódjunk előre!

Ha mielőtt szerződést kötünk egy partnerrel, utánanézünk, hogy időben vagy általában mekkora határidővel, illetve késéssel fizeti-e a számláikat, illetve vannak-e tartozásai, csökkenthetjük a kockázatunkat. Érdemes a fizetési feltételek kialakításánál a számlák kiegyenlítéséről szerzett információkat felhasználni. Nagy segítséget jelenthetnek a magyarországi cégminősítőknél elérhető adatbázisok, amelyekből megtudhatjuk, milyen kockázatot vállalunk, amikor szerződést kötünk egy új partnerrel.

Azért sem alaptalan az elővigyázatosság, mert az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül a gazdasági élet. Így például már nem a sokáig mumusnak számító építőipari cégekkel a leginkább rizikós szerződni, hanem az ingatlanügyletek, a textilipar, valamint a gépjármű-kereskedelem területéről érkezőkkel, ahol bizony a 49 napot is eléri a számlafizetések késedelme.

Az sem mindegy, honnan jött a cég: a Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest (Budapest is) megyében lévő cégek lényegesen többet késlekednek a számlák kiegyenlítésével, míg a legkevesebbet Nógrád, Komárom-Esztergom és Csongrád megye vállalkozásai csúsznak.

Szépen kérjük!

Ha cégünk egyik partnere esetleg nem fizet, érdemes első lépésként jogkövetkezményekkel nem járó fizetési felszólító levelet kiküldeni. Sok esetben ez is elég ahhoz, hogy megérkezzen a pénz, és megúszhatjuk a bonyolultabb, ráadásul nekünk is költséges jogi procedúrákat.

Mihez kezdjünk, ha nincs pénze az adósnak?
Gyakran előforduló jelenség, hogy az egyébként jómódúnak tűnő adós hirtelen vagyontalannak bizonyul, amikor tartozásának behajtására kerülne sor, ezért a vele szemben fennálló követelést nem lehet végrehajtani. Mi a teendő olyan esetben, ha a követelésünk fedezetéül szolgáló vagyont az adós időközben másra ruházza, mielőtt a végrehajtás során értékesíteni lehetne? Szakértőnk segít.

A fizetési felszólítást célszerű szakszerűen megfogalmazni, szerepelnie kell benne az adós pontos nevének és címének, valamint a cégünk elérhetőségeinek. (Hogy még mire kell figyelni, arról itt olvashat.) Rögzíteni kell, hogy milyen korábbi megállapodás alapján, mely határidőre kellett volna fizetnie az adósnak, valamint azt is, hogy ezt megelőzően milyen lépéseket tettünk a tartozás behajtására. Határozzuk meg az utolsó időpontot, ameddig a tartozás következmények nélkül kiegyenlíthető, és hívjuk fel az adós figyelmét, hogy milyen retorziókra számíthat, amennyiben nem egyenlíti ki a tartozását.

Nem verőlegények

Amikor már végképp elszakad a cérna, sok vállalkozás behajtó cégekhez fordul. Fontos tudnunk, hogy ez a kintlévőségkezelés bevett formája, semmi szégyellnivaló vagy illegális nincs benne. A rettegett „személyes felkeresők” sem nagydarab verőlegények. Ha az adós minden kommunikációtól elzárkózik, sem levélben, sem telefonon nem elérhető, akkor nyilván nincs más módja a kapcsolatfelvételnek.

A behajtók nem fogják felmarkolni a tévét, ők az adós válaszáért csengetnek, és mindössze öt kérdésük van: tud-e az adós a tartozásról, elismeri-e a tartozást, szándékozik-e fizetni, tud-e fizetni, és mikor fog fizetni. Ha jelzi, hogy nem ismeri el a követelést, már meg is szabadult a követeléskezelőtől, ugyanakkor nagy valószínűséggel számíthat a formális fizetési meghagyásos vagy peres eljárás megindítására.

Jön a felszámolás!

Bár a felszámolással fenyegetőzés sok esetben hatásos lehet, nem árt tudni, hogy nem lehet és nem is érdemes akármikor ehhez az eszközhöz nyúlni. Az eljárás megindításának feltétele az eljárási illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése. Előbbi az adós cégfajtájától függően 25 ezer vagy 50 ezer forint, utóbbi 15 ezer vagy 25 ezer forint lehet. Egy ilyen eljárás ügyvédi költsége is igen magas, így nem biztos, hogy pár százezer forintos tartozásából bármi is marad a számlát kibocsátó cégnek az eljárás végén.

Ha a tartozás nem haladja meg az egymillió forintot, azt csak fizetési meghagyás útján lehet beszedni: a közjegyző utasíthatja az adóst a kérelem elfogadására vagy elutasítására, és amennyiben a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. (Vagyis fizetésképtelenség esetén ugyanúgy megindítható a felszámolási eljárás.) Ha az adós a követelés teljesítését nem fogadja el, polgári peres úton folytatódhat az ügy. Az egymillió forintot meghaladó követeléseket is ebben az eljárásban célszerű érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb peren kívüli eljárásról van szó.

Pénz helyett ott a hitel

Ám akár kedves szavakkal akarjuk rávenni az ügyfelet a fizetésre, akár jogi útra tereljük a problémát, hónapokig várhatunk a pénzünkre. Az átmeneti hiányt jobb híján likviditási hitellel tömhetjük be. A kisebb cégeknek elsősorban a számlavezető bankjukhoz érdemes fordulniuk, hiszen a számlatörténet és a bankolási szokások ismerete sokat segít a legmegfelelőbb konstrukció kiválasztásában. Emlékezzünk vissza, úgy nyolc-tíz évvel ezelőtt milyen sokan vásároltak folyószámlahitelből ingatlant vagy szállítóeszközt! A 2008-as válság viszont megmutatta, milyen veszélyes, ha a hitelcélhoz nem a megfelelő finanszírozási formát választjuk. Fontos, hogy a vállalkozás a beruházáshoz beruházási hitelt, a likviditás fenntartásához folyószámlahitelt, a készletezéshez forgóeszközhitelt igényeljen.

Ha likviditási hitelen gondolkodunk, ne felejtsük el, hogy idén már a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját is igénybe vehetjük erre a célra. A tavasztól elérhető NHP+ ugyanis erre is felhasználható. Az új konstrukció keretében az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig, korlátozott mértékben és összegben hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. Ez az NHP-ból eddig kiszoruló kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit javítja, felár nélkül.

A könnyített konstrukció sok cégnek jelenthet megoldást, de nem mindegyiknek: az igénybe vevő vállalkozás nem rendelkezhet lejárt esedékességű adó vagy adók módjára behajtható köztartozással, lejárt hitel-, kölcsön- vagy lízingtartozással, illetve a cég nem állhat végrehajtási-, csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek