Mit keres Jézus a vezetői tréningen?

2018. május 09. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az üzenet kétezer éve állandó: ahelyett, hogy a hibáinkra koncentrálnánk – amelyek az egyre komplexebb világunkban óhatatlanul előfordulnak –, foglalkozzunk inkább azzal, amit megtehetünk.

Politika, vallás és szex – mikor tréningekkel kezdtem el foglalkozni, a mesterem a lelkemre kötötte, hogy ezektől a témáktól tartózkodjak. Nem sikerült maradéktalanul betartanom az intelmeit. Sokáig magam sem tartottam volna helyénvalónak bármiféle vallási üzenetet bevinni ezekre a kihívásokat és lehetőségeket egyaránt feldolgozó, intim alkalmakra. Viszont mivel forrásmegjelölés-fetisiszta vagyok, nem szeretem mások gondolatait sajátomként eladni, nem tehettem mást, mint hogy a Hersey–Blanchard, Ryan–Deci, Thomas–Kilman szerzőpárosok és Michael Wu közé beszúrom Jézus Krisztust is! Muszáj így tennem, hiszen ő volt az első olyan szakember, aki egy tilalmakban tobzódó komplex rendszert sikeresen átfordított pozitív példákra és inspiráló üzenetekre.

Gyakran találkozom olyan emberekkel, akiket folyamatosan frusztrál a negatív visszajelzés, a kritika, a beígért vagy már beváltott büntetés. Stresszt élnek meg a munkájukban, miközben a privát szférájukban, a digitális közegben szinte csak pozitív megerősítést kapnak: a videojátékokban, a közösségimédia-applikációkban ünneplik, lájkolják, szeretik őket. A munkában, tanulásban viszont mindennapos a negatív minősítés, a fejmosás. Vajon lehetne-e ezen változtatni?

Szakemberek tucatjai tanulmányozzák a pozitív pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan tudástárát, hogy olyan eszközöket adjanak a vállalatok kezébe, amelyek a hagyományos motiválás mellett alkalmasak a munkavállalói elégedettség fokozására, a fluktuáció csökkentésére vagy épp az employer brandingre. Pedig talán léteznek ezeknél eredetibb mechanizmusok is…

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Öröklött bűntudat – eredendő bűn

Kétezer évvel ezelőtt Jézus (Isten) úgy látta, hogy a zsidó nép beleragadt a bűntudatába, amelyet a bibliai tanításból eredeztetett. Az ószövetségi tanítás szerint az első emberpár bűne átöröklődött az összes többi generációra, ezért Isten országába, a Paradicsomba nem léphetnek be. Csak egy különleges vezető, a megjövendölt Messiás vezetésével térhetnek vissza Istenhez, addig a mennyország, az üdvösség, elérhetetlen távolságban marad. Én úgy gondolom, hogy az eredendő bűn valójában egyfajta átöröklött bűntudat, melynek forrása a „szemet szemért, fogat fogért” viszonzásetika és a mágikus gondolkodás párosa.

Az emberek úgy tartják igazságosnak, ha a jó és rossz cselekedeteinkre válaszul jutalmat és büntetést kapunk – ez rendben is van. A probléma a mágikus gondolkodással kezdődik, vagyis amikor a minket körülvevő komplex világban észlelt jó és főképp rossz történéseket a saját korábbi tetteinkkel indokoljuk akkor is, ha valójában nincs is köztük ok-okozati összefüggés.

Kiszabadul az új generáció az aranykalitkából?
Mások a mai fiatal vezetők, mint a rendszerváltás után gyors karriert befutott szerencsés generáció képviselői? Mi a gyors karrier titka a mai világban? Számít a szülői háttér, a neveltetés, az iskolai eredmények? Mennyiben motiválja a vezetőket a pénz, a hatalom, a szeretet és az alkotás? Hogyan boldogulnak a még mindig férfivilág üzletben a női felsővezetők?

Három héttel ezelőtt sípcsont-töréssel operáltak. A műtét után zokogva jött be hozzám látogatóba a hatéves lányom: „Apa, ez miattam történt!” Hosszasan magyaráztam neki, hogy semmi köze nincs a balesethez. Az, hogy az ő kedvéért mentünk el aznap a játszótérre, nincs összefüggésben azzal, hogy kicsúszott a lábam alól a gördeszka, és elestem. Balesetek gyakran történnek, felesleges és rossz hibáztatni magunkat miattuk.

A beszélgetésünknek fültanúja volt egy pszichiáter, aki egy szobatársamhoz jött látogatóba. Elmondta, hogy szerencsés vagyok, hogy a kislányom beszélt a bűntudatáról, ugyanis sok esetben ez nem történik meg, és akár úgy is felnőhet egy gyerek, hogy élete végéig nyomasztja, hogy a nagypapa halálát talán az aznap hozott rossz érdemjegye okozta.

Az ember hajlamos a bűntudatra, amit a munkahelyen a vezetők gyakran ki is használnak. A bizonytalanságban tartott alkalmazottak könnyen rávehetők különféle feladatokra. Inkább befeszülve követik az utasításokat, semhogy kockáztassanak valamilyen mágikus (ok-okozati összefüggést nem hordozó) katasztrófát, amihez közük lehet. Pedig általában nem befolyásolja sem a cég működését, sem az éves profitot az a tény, ha a munkavállaló hibázik, ha nem százszázalékos teljesítményt nyújt. Nem miatta dőlt be a negyedév – még akkor sem, ha ezt mondták neki…

Jézusra kétezer évvel ezelőtt ugyanebből az oktalan bűntudatból, önostorozásból rángatta ki a kora társadalmát. Látta, hogy az emberek ragaszkodnak a viszonzásetikához, a mérlegelvhez, ezért saját kereszthalálát ajánlotta fel az eredendő bűn ellentételezéseként. Ez a megváltás tana, a keresztény vallás alapja, amely teljes szemléletváltást hozott a zsidó és nem zsidó népeknek egyaránt.

Üzenete egyszerű és egyértelmű: ahelyett, hogy a hibáinkra koncentrálnánk – amelyek az egyre komplexebb világunkban óhatatlanul előfordulnak –, foglalkozzunk inkább azzal, amit megtehetünk a családunkkal, közösségünkkel, a munkatársainkkal. Az előre vivő feladatokra és célokra figyeljünk és ne arra, amit elrontottunk, vagy amit el kellene kerülnünk!

A hatékonyság ára
Nem lehet a végtelenségig fokozni a mindennapi tempónkat, a nyúzott vezető és a fáradt munkatársak eredménye a magasabb fluktuáció és a rohamléptekkel közeledő kiégés – figyelmeztet Nagy Andrea, a Parrish & Crawler szakmai igazgatója.

Példák – pozitív üzenetek

Az ószövetségi tízparancsolatról túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nemcsak a zsidó vallás, hanem a teljes az európai kultúra meghatározó axiómái. Érdekes azonban, hogy az eredeti héber szövegben – a szülők tiszteletén kívül – szinte csak tiltások szerepelnek. Jézus egy másik forradalmi gondolata az volt, hogy a tiltást kifejező parancsolatokat átfordította példabeszédekre, történetekre, mintákra.

Ez azért volt különösen fontos, mert 1) negatív módon (ne ölj, ne lopj) instrukciókat megfogalmazni mindig sokkal egyszerűbb, mint ezeket átfordítani pozitív célokká, de 2) a hallgató oldaláról valamit nem csinálni, elkerülni mindig sokkal nehezebb, mint utánozni, lemásolni egy mintát, vagy követni egy pozitív utasítást.

Ha például egy szülő rászól a kisgyerekére, hogy ne ugráljon a díványon, biztos lehet benne, hogy egy-két perc múlva újra ugrálni fog a gyerek. Persze el lehet érni, hogy a gyerek féljen a veréstől vagy a verbális fenyítéstől, de sokkal hatékonyabb eszköz, ha inkább azt mondjuk neki, mivel foglalja el magát. „Építs várat, fess egy képet, vagy kapcsolok valami klassz zenét, amire táncolhatsz.” Emellett nyilván rámutathatunk, hogy a dívány nem ugrálásra való, de komolyabb viselkedési változást csak a példamutatástól remélhetünk.

Ugyanez a logika érvényesül, amikor a „Tilos a dohányzás az iroda területén!” tilalmat átfogalmazzuk így „Dohányozni a büfé melletti klubhelyiségben tudsz”. Vagy a vezetői visszajelzésben nem azt mondjuk, hogy „mostantól meg ne lássam, hogy ilyen arrogáns vagy a reklamáló ügyfelekkel!”, hanem hogy „legközelebb nyugtasd meg, hogy megoldjuk a problémáját, aztán kérdezd ki, hogy mit szeretne, és beszéljétek meg, hogy mi lenne a megoldás!”.

A kétezres évek digitális játékfejlesztői ezt a szabályt újra felfedezték maguknak, ezért van az, hogy a mai videojátékok és mobil applikációk is példákon keresztül, lépésről-lépésre mutatják be a felhasználóknak a program működését. Pontosan így, szemléletes példabeszédekkel, mintákkal mutatta meg Krisztus a követőinek egy boldogabb, stresszmentesebb élethez vezető utat.

Többet, magasabbra és gyorsabban
Hol van már az önvizsgálatba merülő válság utáni gondolkodás, amikor minden magára valamit is adó cég honlapjára és zászlójára tűzte a „fenntartható fejlődés” jelszavát? Amikor beláttuk, hogy a teljesítmények korlátok nélküli növelése csak a következő krízisig tarthat? Most fellendülést érzünk, és a célkitűzésekben ismét megjelennek a voluntarista és a mennyiségek növelésére irányuló elvárások, kiegészítve a szoros időbeli elérés követelményével. Sokszor hallom, ma már nem a nagyobb falja fel a kisebbet, hanem a gyorsabb a lassút.

Stressz helyett játék

Vallás-szkeptikusok persze felszisszenhetnek, hogy hogyan is beszélhetünk stresszmentesítésről akkor, amikor a bűntudat és a frusztráció gyakran megjelenik a vallások manipulációs eszköztárában? Valóban vannak papok – ahogy vannak olyan vállalati vezetők is –, akik szeretnek mások bűntudatával befolyást szerezni. Elég száz beszélgetésből csak egyszer belefutni egy ilyenbe ahhoz, hogy az ember hosszú évekre vagy akár egy életre is elforduljon a vallástól – vagy éppen felmondjon a cégnél. Tény, hogy a megváltás tanát fel lehet használni érzelmi zsaroláshoz is, de az egy tévút lenne.

Akkor hogyan is járjunk el? Jézus tanítása szerint nincs más dolgunk, mint követni őt, a példákat, a mintákat, amiket adott. A hibákkal, az eredendő bűnnel/bűntudattal nem kell foglalkozzunk – a kilátásba helyezett büntetéstől ő már előre megváltott bennünket. Épp olyan ez, mint amikor valaki futballozik, és mindent belead a játékba. Nem arra fókuszál, hogy mit ronthat el, hogy milyen hibákat követhet el, hanem hogy minél sikeresebben játsszon. Nem azon gondolkozik, hogy felkapja a kezével a labdát (hacsak nem amerikai fociról van szó), nem foglalkozik a lelátóról bekiabáló destruktív szurkolókkal, hanem a labdára figyel és a kapura, hogy berúgja a gólt, hogy nyerjen a csapata. Ha elhisszük, hogy a futballnál működik ez, akkor higgyük el, hogy ugyanígy hatékony ez a módszer a munkában, sőt a tanulásban is!

Hogy mit tanulhatunk Jézustól vezetőként? Bizonyára számos bibliai történetet, példabeszédeket lehetne idézni, amelyek erkölcsi javulásunkra válhatnak. Vezetőként a legfontosabb tanulság mégis inkább az, hogy bár bűntudatot ébreszteni könnyű, és látszólag hatékony eszköz a befolyásolásra, hosszú távon semmiképp sem célravezető, mert frusztrálja, gúzsba köti a munkatársainkat. A legjobb gyakorlatok, jó minták, példák türelmes kommunikálásával nemcsak a kollégáink kognitív terhelését csökkenthetjük jelentősen, de olyan támogató-inspiráló környezetet teremthetünk számukra, amely már cseppet sem marad el a 21. századi digitális játékoktól és közösségimédia-felületektől.

Szerző:

Fekete Zsombor

játéktervező, vállalatvezetési és kommunikációs tréner

Zukunft Personal Hungary Gamification & Oktatójáték témával foglalkozó szakértője

Fekete Zsombor
Personal_Hungary_Fekete_ZsomborFekete Zsombor játéktervező, 2011 óta foglalkozik vállalati folyamatok játékosításával, a dolgozók motiválásával, stresszmentesítésével. 2000-ben szerzett szociológus-pedagógus diplomát Miskolcon, majd elearning projekteket vezetett. 2009 és 2011 között az Egyszervolt.hu játéktervezője, oktatójátékait több hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. A digitális játékok, szimulációk mellett a játékosítás módszerét az Abagil Kft. vállalatvezetési, illetve kommunikációs tréningjein is alkalmazza és tanítja. Rendszeresen tart előadásokat több magyarországi egyetemen.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek