Mi van, ha tévedtünk a szerződés aláírásakor?

A szerződés érvényes létrejöttének alapvető feltétele a felek egybehangzó nyilatkozata. Ennek kifejezése leggyakrabban a szerződés feltételeit tartalmazó dokumentum kölcsönös aláírásával történik. Ezzel a felek kifejezik akaratukat a szerződés megkötésére vonatkozóan. Azonban előfordulhat, hogy a szerződő felek valamelyikének nyilatkozata tévedésen vagy megtévesztésen alapul, amely meghatározott feltételek mellett a szerződés érvénytelenségéhez vezet.

Tévedésről a szerződések esetén akkor beszélhetünk, ha a felek nyilatkozatai látszólag összhangban vannak, de tévedés miatt a nyilatkozatok mögött lévő akarat-összhang nincs meg. Bármilyen tévedés viszont nem teremt alapot a szerződés eredményes megtámadására. A szerződést akkor lehet tévedésre hivatkozva megtámadni, ha három feltétel teljesül.

  • Az első, hogy a tévedésnek a szerződéskötéskor fennálló lényeges körülményre kell vonatkoznia. Tehát a tévedés nem vonatkozhat olyan körülményre, amely a szerződéskötéskor nem állt fenn.
  • A második feltétel, hogy a tévedés lényeges körülményre vonatkozzon. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
  • A harmadik feltétel, hogy az érintett tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A tévedést a másik fél például úgy idézheti elő, ha a szerződéskötés során nem nyújt megfelelő tájékoztatást. Ha viszont olyan körülményben történt a tévedés, amelyet a másik fél még kellő körültekintés esetén sem ismerhetett volna fel, akkor nem lehet tévedésre hivatkozva megtámadni a szerződést. Szintén nem támadhatja meg a szerződést a fél, ha a tévedését ő maga is felismerhette volna, ha kellő gondossággal jár el.
A tévedés sajátos esete, ha mindkét fél ugyanabban a lényeges kérdésben tévedett. Ebben az esetben a felek bármelyike megtámadhatja a szerződést.

Kép: Pixabay

A megtévesztés és a jogellenes fenyegetés esetei

A megtévesztés a tévedés okozásának sajátos esete, amikor az egyik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja a másik szerződő felet. Míg a tévedés okozása történhet gondatlanságból is, addig a megtévesztésről csak szándékos magatartás esetén beszélhetünk. A megtévesztés történhet tevőleges magatartással (például szándékos valótlan tájékoztatással) vagy passzív magatartással (például fontos információ szándékos elhallgatása). Megtévesztés esetén nem kell figyelembe venni, hogy a megtévesztett fél kellő gondosság mellett felismerhette volna-e a tényleges körülményeket.

Felmondás vagy felbontás? Számít ez?
A szerződést felmondjuk, vagy felbontjuk? Mindkettő helyes? Ugyanazt jelenti, vagy esetleg teljesen mást? Van különbség a szerződés megszűnése és megszüntetése között? És mit jelent az elállás? A Piac&Profit szakértője segít!
Szintén a szerződés megtámadására ad okot, ha valakit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére. A bírósági gyakorlat szerint a jogellenes fenyegetés akkor is megvalósulhat, ha a fenyegető nem közvetlenül a másik szerződő fél volt, hanem harmadik személy. Ekkor viszont feltétel, hogy erről a másik szerződő fél is tudott, vagy tudnia kellett. A fenyegetés nem csak a félre irányulhat, hanem harmadik személyre is, ha ez az érintett felet a szerződéskötésben befolyásolja. A fenyegetésnek jogellenesnek kell lennie, azonban meg kell jegyezni, hogy látszólag jogszerű magatartás kilátásba helyezése is megvalósíthat jogellenes fenyegetést, például feljelentéssel való fenyegetéssel a fél által elkövetett bűncselekmény miatt, ha nem írja alá a szerződést.

A megtámadás határideje

A megtámadás jogát az érintett fél a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül gyakorolhatja. A megtámadási határidő elévülési jellegű, azaz ha az érintett olyan helyzetben volt, hogy menthető okból nem tud élni a megtámadás jogával, akkor a megtámadási határidő az akadály fennállásáig nyugszik. Például ilyen eset, ha a szerződő fél a tévedését még nem ismerhette fel.

A megtámadási határidő nyugvása esetén, ha az akadály megszűnik, akkor az akadály megszűnésétől (például a tévedés felismerésétől) számított 3 hónapon belül a megtámadás joga akkor is gyakorolható, ha az 1 éves határidő már letelt vagy abból már kevesebb, mint 3 hónap van hátra.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó ügyvédi iroda

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo