Mi van az adócsomagban? Ez várható 2020-tól

2019. november 26. kedd - 10:54 / piacesprofit.hu
  •    

November 12-én benyújtották a Parlamentnek a jövő évi tervezett adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslatot. A Mazars összefoglalta a legfontosabb változásokat.

Áfa

2020. július 1-től várhatóan értékhatártól függetlenül valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség alá esnek az adóalanyok között kibocsátott, belföldön teljesített ügyletekről kiállított számlák. Ez alól csak a közösségen belüli adómentes értékesítések lesznek kivételek.

Ez azt jelenti, hogy az adómentes és a fordított adózás alá eső számlákat is valós időben jelenteni kell, ha számlázó programmal állították ki. Ezzel párhuzamosan megszűnik a vevő adószámának feltüntetése kapcsán meghatározott 100 ezer forintos értékhatár is, így a jövőben az adószám számla kötelező tartalmi eleme lesz. A tervek szerint 2021. január 1-től még tovább bővül majd az adatszolgáltatásra kötelezett számlák köre a nem adóalanyoknak kibocsátott számlákkal is, így ekkortól már csak a MOSS rendszerben kiállított számlákról nem kell majd adatot szolgáltatni.

Az adatszolgáltatás értékhatárának eltörlése a belföldi összesítő jelentéstételi kötelezettséget is érinti. 2020. július 1-től várhatóan az adózóknak minden olyan számlát jelenteniük kell az M-lapokon, amelyek alapján áfát vonnak le.

A feketegazdaság visszaszorítása érdekében a számlakibocsátásra rendelkezésre álló ésszerű határidő 15 napról várhatóan 8 napra csökken. Bővül a számlakibocsátásra, nyugtaadásra kötelezettek köre, így 2020. július 1-től az egyébként adómentes egyéb oktatási szolgáltatások, humán-egészségügyi szolgáltatások, fogászati ellátások, valamint ingatlanértékesítések is bekerülnek ebbe a körbe.

(Fotó: depositphotos.com)

(Fotó: depositphotos.com)

TB

A tervezet szerint 2020. július 1-jével új Tbj. törvény lép hatályba, amely egységes szerkezetbe foglalja a jelenleg hatályos 1997. évi LXXX. törvényt és az annak végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendeletet. A fenti két jogszabály számos rendelkezésének megtartása mellett a következő, főbb módosításokat szükséges kiemelni a várható változások közül:

  • A jelenleg megkülönböztetett nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- (pénzbeli és természetbeni) és munkaerő-piaci járulék megszűnik, főszabályként egységesen 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék lesz. A 10 százalékos nyugdíjjárulék ugyanakkor továbbra is alkalmazható lesz bizonyos esetekben.
  • Valamennyi dolgozó nyugdíjast meg fogja illetni a járulékmentesség. A jelenlegi szabályok ezt csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasoknak biztosította.
  • Az egységes társadalombiztosítási járulék kiterjeszti a családi járulékkedvezmény tekintetében figyelembe vehető járulékmértéket a munkaerőpiaci-járulékra is.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forintra módosul (napi 257 forint).
  • Pontosításra és részbeni módosításra kerül a járulékalapot képező jövedelem meghatározásának módja, amikor hazánknak a jövedelemre, vagy annak egy részére nem terjed ki az adóztatási joga.
  • Bekerült olyan eljárási szabály is a tervezetbe, mely kifejezetten előírja az egészségügyi szolgáltatási járulék 3 hónapot meghaladó fizetési késedelme esetén a TAJ szám érvénytelenítését.
  • Egészségügyi szolgáltatás biztosítására vonatkozó megállapodás egy előzetes egészségügyi állapot-felmérés után köthető. A feltárt betegségre, egészségkárosodásra a megállapodás nem terjed ki.
  • A törvény lehetővé teszi az elévülési idő figyelmen kívül hagyását nyugdíj-megállapítási eljárás során.
  • A törvény rögzíti a külföldi devizában megszerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályait.

Az új jogszabályba számos olyan rendelkezést beemeltek, ami eddig csak a Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezményekből, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletekből volt visszakövethető.

Illeték

2019-ben hatályba lépett a vagyonkezelő alapítványról szóló új törvény. Ez a jogintézmény nagyon hasonló a bizalmi vagyonkezeléshez (’BVK’), így az illetéktörvénynek a BVK-ra vonatkozó rendelkezéseit 2020. január 1-vel kiterjesztik a vagyonkezelő alapítványokra. Ennek a szabálynak a lényege, hogy az adományozott és a majdani kedvezményezett közötti ügyletek illetékkötelesek (azaz például, amikor a kedvezményezett hozzájut a BVK-ban vagy a vagyonkezelő alapítvány által kezelt vagyonhoz), a vagyonkezelőnek viszont jellemzően nem keletkezik illetékkötelezettsége a vagyonszerzéskor.

Egy önálló törvényjavaslat illetékkel sújtaná a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával, majd értékesítésével jelentős vagyont szerző adózókat.

SZJA

A tervezet szerint a jövő évtől már magánalapítvány és vagyonkezelő is köthet tartós befektetési szerződést (’TBSZ’) kedvezményezett magánszemély részére. A hozam adókezelése szempontjából ilyen esetekben úgy kell majd eljárni, mintha a TBSZ-t a vagyon eredeti tulajdonosa kötötte volna.

Társasági adó

A javaslat értelmében a tevékenységüket év közben kezdők számára is lehetőség nyílik a csoportos tao-hoz történő azonnali csatlakozásra, ha szándékukat a bejelentkezéssel egy időben jelzik.

Emellett, az adóról való rendelkezés kapcsán a jövő évtől várhatóan újra beadható lesz kimentési kérelem a késedelmesen teljesített adóelőleg utalása kapcsán is. Idén a jogszabály ezt a lehetőséget csak az adó utalásakor biztosította.

EKAER

A jövő évtől várhatóan már lesz lehetőség utólagos módosításokat tenni az EKAER bejelentésekben, egy alkalommal az EKAER szám lezárását követő 3 munkanapon belül. A szükséges informatikai fejlesztések miatt ez várhatóan csak a 2020. március 1-je utáni bejelentésekre vonatkozik majd.

Jövedéki adó

A jövő évtől a jogalkotó beemeli a jövedéki adó fogalmai közé az alkoholt tartalmazó étrend-kiegészítőket. Rögzíti emellett a jogszabály, hogy az adózott alkoholból történő előállítás mentesül az adóraktár engedély alól, valamint ilyen esetekben a jövedéki engedély és zárjegy kötelezettsége sem merül fel.

Innovációs Törvény

A tervezett módosítások elsődleges célja az egységes fogalomhasználat kialakítása az EU és OECD tagállamain belül. Így pontosításra kerül többek között az alapkutatás, alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés és az innováció fogalma, emellett a javaslat egyszerűsíti a Nemzeti Kutatás, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére finanszírozott projektek támogatásával kapcsolatos szabályokat is.

Számvitel

A tervezet szerint lekötött tartalékból eredménytartalékba kell átvezetni azt a pótbefizetést, amelyről a tulajdonos lemond a vállalkozás javára. Emellett, átalakuláskor már nem mindig lesz kötelező a vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő ellenőrzése. Továbbá, a kis értékű tárgyi eszközök értékhatára 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedik.

EVA

Január 1-től megszűnik az eva jogintézménye, így számos kapcsolódó jogszabályból kivezetésre kerülnek a vonatkozó rendelkezések. A jövő évtől a korábbi evás adózók áfaalanyokká válnak, így 2020. január 15-ig nyilatkozniuk kell az adózási módokra vonatkozó választásukról. Választás hiányában az általános rendelkezések vonatkoznak majd rájuk. A Szocho törvény emellett mentesíti a közteher alól a tagoknak kifizetett evás időszakban keletkezett osztalékot és a vállalkozásból kivont jövedelmet. A javaslat 2020. május 31-ig ugyancsak lehetővé teszi az egykori evásoknak az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítását a 2019-es adóévre.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek