Napjainkban a munkaerőpiac jelentős átalakuláson megy át, a generációváltás, általános szakemberhiány, digitalizáció, a mesterséges intelligencia felhasználásának lehetőségei jelentős kihívást jelentenek a szervezetek és a munkavállalók számára egyaránt.  A jövőt illetően különböző forgatókönyvek készülnek, bár a technológia olyan mértékben alakítja át az életünket, hogy annak következményeit még nem látjuk teljes mértékben. Mindenesetre a cégek igyekeznek vonzó képet kialakítani magukról, a munkavállalók pedig megtalálni a következő álomállást. Nézzük meg, vajon mire érdemes figyelni, mi tanulhat az átalakulás során a két főszereplő, a munkavállaló és a szervezet.

Viktor Frankl osztrák pszichiáter szerint a modern ember szorongásainak nagy része összefügg az értelmetlenségérzéssel. Nem tudjuk, hogy mi adhat értelmet az életünknek, hogy mi motiválhat igazán, ezért az önismeret jó befektetés a jövőnkre nézve. Az az ember, aki tudja, hogy mitől szorul össze a gyomra, ver hevesebben a szíve, vagy izzad a tenyere, mitől lesz inspirált, boldog vagy frusztrált, hatékonyabb lesz az életben. Megismeri önmagát, a határait, a lehetőségeit, mozgósítani tudja az erőforrásait, és azt is tudja, hogy mikor kérjen segítséget. Az önismeret óriási előny az üzleti és mindennapi életben egyaránt. (Egy friss kutatás szerint az is sokat lendíthet a motivációnkon, ha nem mi kérünk, hanem másnak adunk tanácsot!)

Te mennyire vagy motivált? Kép: Pixabay

Hogyan tudhatod, hogy mi motivál igazán?

Tedd fel magadnak ezt az öt kérdést:

• mire van szükségem,
• mi okoz örömöt,
• mitől vagyok igazán lelkes,
• hogyan segít a munkám másoknak,
• mi a munkám értelme?

Ha ezekre a kérdésekre még nem tudod a választ, egyszerűen vedd észre, hogy hogyan érezed magad különböző helyzetekben, különböző tevékenységek közben. Amikor lelkes, inspirált vagy, jól érzed magad, akkor olyan tevékenységet végzel, ami motivál.  Az álommunkahely kiválasztásakor érdemes egyszerre több tényezőt figyelembe venni, van, akinek a fizetés, a fejlődés lesz az első helyen, vagy éppen a nemzetközi karrierlehetőség. Előnyösebb helyzetben van az, aki tudja, mire vágyik. Ahogyan az emberek gondolkodásmódja, viselkedése különbözik, ugyanúgy a cégek is különböző módon működnek. Vajon a szervezetek hogy állnak az önismerettel? Tudatosan használják az erősségeiket, lehetőségeiket? Hiteles vállalati kultúrát építenek?

Jelenleg a munkáltatói márkaépítés a virágkorát éli, számtalan csábító eszköz áll a cégek rendelkezésre, hogy a tehetséges munkatársakat bevonzzák és megtartsák. Az álláshirdetéseket böngészve néhány népszerű ígéret jól mutatja, hogy milyen sokszínű a kínálat: versenyképes fizetés; inspiráló, kutyabarát, fiatalos modern munkakörnyezet; folyamatos fejlődést biztosító szakma; hosszú távú nemzetközi karrierlehetőség; biztosítás, masszázs, sportolási lehetőség, gyümölcsnap, csocsó, darts, képzések, angolórák, tréningek, csapatépítők.

Az elmúlt években megerősödött az a tendencia, hogy a cégek befektetnek munkatársaikba. Továbbképzésesekkel, jólléti programokkal, személyes fejlődést támogató eszközökkel is mutatják, hogy hosszú távon számítanak rájuk. Ezek nagyszerű kezdeményezések. Mégis még mindig nagy a potenciál abban, hogy hatékonyabb, célzottabb, a szervezet egyediségét tükröző stratégiák szülessenek. Ehhez pedig érdemes mélyebbre ásnunk.

Olyan gondolatébresztő kérdéseket ajánlok, amelyek a szervezeti önismeretet mélyíti:

• mi a szervezet célja, jövőképe,
• miben kiemelkedő, erős, egyedi,
• milyen értékeket tart fontosnak,
• milyen a hangulat, a csapat, a munkahelyi légkör,
• honnan hová szeretne eljutni, ehhez milyen munkatársakra van szüksége?

A kérdések megválaszolásával szervezetszintű önismereti munkába kezdünk, ami megtérül, ha ezáltal könnyebb beazonosítani, megszólítani és bevonzani a tehetséges munkatársakat. Ám azokról a kollégákról se feledkezzünk meg, akik már nálunk dolgoznak. Vajon mire van szükségük igazán? A modern iroda, versenyképes fizetés, gyümölcsnap mellett mivel lehet hosszú távon motiválni őket? „Szép munka!” – üzenet a főnöktől, még a jutalmazás nélkül is növeli a termelékenységet – állítja Dan Ariely, aki a Duke Egyetem pszichológia és viselkedési közgazdaságtan professzora. Egész életét az emberi irracionalitás kutatásának szentelte, munkatársaival számos kísérletet végeztek a munkavállalók ösztönzésével kapcsolatban. Egyik kísérletük során egy üzem dolgozóit négy csoportra osztották, az első csoport az ígéret szerint egy „Szép munka!” szövegű sms-t kapott jutalmul a főnöktől, a második 30 dolláros bónuszt, a harmadik egy pizzakupont, a negyedik kontrollcsoportnak nem ígértek semmit. Az eredmények alapján a legösztönzőbb jutalomnak a dicséret, majd a pizza, legkevésbé ösztönzőnek a pénzjutalom bizonyult. A kísérlet azt mutatta meg, hogy az embereknek jobban esik az elismerés, megbecsülés, mint az egyéb külső motivációs eszközök (a jutalom elkölthető, a pizza megehető).

A szervezeteknek érdemes validálni a népszerű motivációs eszközöket, és a valódi igényekre reagálni. Mivel mindenki egyedi, ezért jó, ha egyénre szabottan gondolkozunk azon, hogy miképp teremtsük meg a motiváló feltételeket. Ehhez azonban ismernünk kell a szervezetünket. A munkaerő-piaci átalakulás egyik lehetősége tehát az egyéni és szervezeti önismeret mélyítése. Ha ezáltal a munkavállalók elégedettebbek, a szervezetek termelékenyebbek lesznek, akkor ez egy szimpatikus forgatókönyv. Ha a főszereplők felismerik és vállalják a saját felelősségüket a folyamatban, akkor még happy end is lehet. A jó hír az, hogy csak rajtunk múlik, mikor kezdjük el, hiszen az önismereti munkát nem tudjuk delegálni.

Szerző:

Poór Rita

HR Tanácsadó

HR Partner Consulting

Project Solution üzletág