Még egy évig él a Rákosi-korszakból maradt jogszabály

2016. december 15. csütörtök - 06:30 / piacesprofit.hu
  •    

Még a Rákosi-korszakban született a polgári perrendtartásról szóló törvényünk, 2018-ig marad hatályban. A jelenlegi törvény nagy hátránya az eljárások elhúzódása, amelyet az új szabályozás várhatóan kezelni fog. Azonban akadnak olyan területei, amelyek korszerűsége a joggyakorlat során vizsgázik majd.

bírói kalapács

Kép:PP archív

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jén lép majd hatályba. A jelenleg érvényes 1952. évi III. számú törvény a ma érvényben lévő fontos törvények közül a legrégebbi.

Ma egy eljárás évekig is elhúzódhat, mert az eljárások elvileg szóbeli alapúak, de ezzel szemben szinte csak írásbeli beadványokat használnak, a leggyakoribb az előkészítő irat a bíróságokon, ezek beadásának pedig sem határidejük, sem mennyiségi korlátjuk nincs. Az Egyesült Államokban például egy mennyiségi korlátozással gyorsítják a jogi eljárásokat  – írja a a TaylorWessing nemzetközi ügyvédi iroda közleménye.

Itthon a kétosztatú eljárás újbóli bevezetésétől remélnek gyorsabb pereket. Az első a per előkészítő szakasza, a második az érdemi tárgyalási szak lesz. Az elsőben kell minden iratot beadni és az érdemi bizonyítékokat be is kell terjeszteni. „Korábban az előkészítő szakaszban csak azt vizsgálta a bíróság, hogy lehetőség van-e a per lefolytatására. Az új szabályozás hátránya lesz, hogy bár a kereseti kérelmet csak abban lehet majd módosítani, de abban a nem szabnak fix határt a bíróságnak, hogy a határidőket meddig van lehetősége hosszabbítani.” – mutat rá Dr. Novák Zoltán ügyvéd. Az új törvény változtat azon a megtévesztő rendszeren, mely szerint szóban zajlanak a perek, előírja a szabályozás, hogy a perfelvételi szak elsősorban írásban zajlik.

Kötelező az e-bíróság a cégeknek
2016. július elsejétől kötelező az elektronikus kapcsolattartás az újonnan induló polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási bírósági peres ügyekben a jogi képviselővel eljáró felek, a gazdálkodó szervezetek, a közigazgatási szervek és a bíróságok számára. Itt találja a részleteket.

A TaylorWessing ügyvédi iroda munkatársa szerint az új polgári perrendtartás bevezetése után is elképzelhető lesz a hosszú pereskedés, annyi eltéréssel, hogy a perfelvételi szakasz nyúlhat hosszúra. Igaz, hogy az új törvény szerint pénzbírságot kaphat az, aki túlkésőn tesz észrevételt. A gyakorlatban fog eldőlni, hogy a kétosztatú rendszer érdemben le tudja-e rövidíteni a pereket.

Kérdéses helyzeteket teremthet a szakértők bevonása

A magyar peres eljárásokban sokak szerint a szakértők fajsúlyosabb szerepet kapnak, mint az angolszász jogrendben. A szakkérdésekben a kirendelt szakértők véleményét az érintett feleknek kötelességük elfogadni, ezen a megközelítésen az új polgári perrendtartás sem változtat sokat. Változás lesz, hogy az új törvény intézményesíti a magánszakértőt. Az angolszász joggyakorlatban egy per során mindkét fél fogadhat szakértőt, és a bíró dönti el, hogy melyik szakértő beadványa, érvelése a hihetőbb. A magánszakértő bevezetése ebbe az irányba mutat, a probléma az, hogy az új törvény szerint az aggályos szakvélemény nem vehető figyelembe. Aggályosnak számít majd egy magánszakértői vélemény akkor is, ha egy másik magánszakértői vélemény azzal ellentétes következtetésre jut. A TaylorWessing ügyvédi iroda munkatársa szerint ez a helyzet azt eredményezheti, hogy minden helyzetben aggályos lehet egy szakértői vélemény és ismét a kirendelt szakértők véleménye marad perdöntő.

 

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek