Meddig mehet el a NAV?

2015. április 29. szerda - 08:04 / piacesprofit.hu
  •    

Az adóhatóságnak lehetősége van egyes jogügyleteket „átminősíteni”, és ennek megfelelően megállapítani az adózási jogkövetkezményeket és szankciókat. Meddig mehet el a NAV az átminősítésben?

Kép: Pixabay

Előzetesen annyit érdemes megjegyezni, hogy ténylegesen nem „átminősítésről”, hanem egyes ügyletek adójogi „minősítéséről” beszélhetünk, amely a felek polgári jogi jogviszonyának minősítésétől eltérhet. A kérdésre a választ az adózás rendjéről szóló törvényben találjuk. Az adózás rendjéről szóló törvény alapelvi szinten előírja a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Az alapelv szerint, nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy jogügylet, amelynek célja az „adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése”.

Látható, hogy a jogszabály negatív definícióval szolgál, azaz nem azt definiálja, hogy mit jelent a rendeltetésszerű joggyakorlás (erre általános definíciót nem is lehetne adni), hanem azt, hogy milyen jogügyletek illetve cselekmények nem minősülnek rendeltetésszerűnek. Egy másik, a „tartalom elsődlegessége a forma felett” adójogi alapelv szerint a szerződést, ügyletet valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Ez a polgári jogban ismert alapelvtől annyiban tér el, hogy adójogilag még – az egyébként a polgári jog szempontjából– érvénytelen szerződésnek is van jelentősége, ha annak van kimutatható gazdasági eredménye. Ez lényegében azt jelenti, hogy még egy érvénytelen szerződésből is eredhetnek adóhatások, annak érvénytelenségétől függetlenül is megállapítható adókülönbözet és egyéb adókövetkezmények – figyelmeztet a BDO Magyarország az Adó Online-on megjelent szakértői írásában.

A fentiek alapján tehát az adóhatóság az ügylet „valódi tartalmát” vizsgálva köteles a jogügyletet minősíteni. A valódi tartalom szerinti minősítés alapelvével kapcsolatos minősítési követelményeket a bírósági gyakorlat is vizsgálta, illetve alakította. Az Alkotmánybíróság illetve a Kúria számos döntésében megállapította, hogy ugyan az adóhatóság a szerződő felek polgári jogi jogviszonyába nem avatkozhat be, tehát nem sértheti a szerződő felek szerződéses autonómiáját, ugyanakkor az adójogi következmények levonása érdekében az adóhatóság jogosult és egyben köteles a „minősítést” elvégezni. A bírósági joggyakorlat is megerősíti, hogy az adóhatóság határozatát nem alapozhatja feltételezésekre, hanem a tényállás tisztázási kötelezettségére figyelemmel szükséges az adóhatóságnak a tényállást tisztáznia, a bizonyítékokat megfelelő értékelnie, illetve az adójogi következményeket ennek megfelelően levonnia.

Milliós büntetéssel honorálja a NAV a transzferár hibákat
Közeledik a 2014-es transzferár-nyilvántartások elkészítésének határideje, amely most is a társasági adóbevallások tényleges benyújtási időpontjával esik egybe, vagyis naptári év szerint adózóknál legkésőbb 2015. május 31-e lehet.

De mit is jelent ez a gyakorlatban, milyen esetekben lehetséges az ügyletek adóhatóság általi, az adójogi következmények polgári jogviszonytól eltérő minősítése? Figyelemmel arra, hogy adójogi alapelvekről beszélünk, minden esetet leírni nyilvánvalóan lehetetlen, ugyanakkor érdemes néhány példán keresztül illusztrálni, hogy milyen átminősítésekről lehet szó:

A felek egy szakmai rendezvény megtartására kötöttek szerződést a társaság munkavállalói képzésének céljából. Az adóhatóság ezzel összefüggésben utólagosan vitatta az adott rendezvény szakmai jellegét, azt állapítva meg, hogy nem bizonyítható, miszerint szakmai rendezvény történt, hanem valójában szabadidős programok valósultak meg. Az adóhatóság megkérdőjelezte, hogy a szolgáltatás igénybevétele a munkavégzéssel összefüggésben a tevékenység ellátásának feltételeként történt volna. Ezek alapján az adóhatóság az eseményt adóköteles természetbeni juttatásnak minősítette, továbbá azt is megállapította, hogy a rendezvényszervezéssel kapcsolatban igénybevett szolgáltatás nem a vállalkozás érdekében merült fel, így arra adólevonási jogot sem lehet alapozni.

Egy másik bírósági ítélet szerint az adóhatóság egy revízió kapcsán arra a megállapításra jutott, hogy az adózó egy üzletág átruházás kapcsán nem vehette volna az immateriális javak között üzleti-vagy cégértékként nyilvántartásba a bevezetett üzleti értéket, mivel nem üzletrész, hanem üzletág átruházás valósult meg (tehát nem az üzletrész, hanem az üzletág, azaz egyes tárgyi eszközök, készletek, berendezési tárgyak meghatározott csoportja kerül értékesítésre). A megállapítás szerint ennek alapján a cégérték után értékcsökkenést sem számolhatott volna el az adózó. Megjegyezzük, hogy ez valójában nem is a köznyelvi értelemben vett „átminősítés”, hanem egy megvalósult gazdasági esemény minősítése, annak számviteli és adójogi konzekvenciájának levonásával. Eszerint, mivel a megvalósult gazdasági esemény nem minősül üzletrészvásárlásnak, mert nem a kft üzletrészét, hanem annak eszközeit vette meg az adózó, az után a számviteli törvény alapján nem számolhatott el üzleti értéket illetve azon értékcsökkenést sem. Így az eszköz értékét meghaladó vételártöbblet térítés nélküli pénzátadásnak minősíthető.

A fenti példákon keresztül látható, hogy az adóhatóság jogosult a felek által nevesített polgári jogi jogügylet tartalmától eltérő módon minősíteni az adójogi tényállást és annak jogkövetkezményeit, emiatt egyes bonyolult, speciális tranzakciókat is előrevetítő ügyletek kapcsán javasolt körültekintően eljárni, még a szerződéskötést megelőzően, annak érdekében, hogy utólag a feleket ne érjék nem várt meglepetések egy esetleges adóhatósági revíziónak köszönhetően. Így az egyes speciális ügyletek kapcsán előzetes adótanácsadói véleményeztetés is javasolt lehet, az adókockázatok csökkentése érdekében.

További példákat itt olvashat!

Ami az egyiknél fekete, a másiknál nem lehet fehér
A 2015-ös adócsomag több helyen is módosította az adózás rendjéről szóló törvényt. Ezek közül az egyik legfontosabb a jogviszonyok (szerződések, ügyletek) azonos megítélésének kötelezettsége az adóhatósági ellenőrzések során.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor