A szakképzett munkaerő hiánya a gazdaság legkülönfélébb területein okoz komoly gondokat a cégeknek. Előrejelzések szerint ez lehet a szűk keresztmetszete többek között az építőipar régen várt feltámadásának. Ingatlanfejlesztők, építőipari szakmai szervezetek, építtetők egyaránt úgy vélik, hogy az újra beindult lakáspiacon azért fognak csúszni az átadások, mert nincs elég szakmunkás. De hasonló a helyzet a vendéglátásban is, ahol a szakképzett munkaerő hiányát a már nyugdíjas kollégák visszahívásával, bevándorlók foglalkoztatásával tervezik orvosolni a vállalkozások. A képzett munkaerő hiányáról talán az informatikai szektorban esik a legtöbb szó – mostanra szinte társasági bonmot lett emlegetni a huszonkétezer hiányzó szakembert. Ugyanakkor a Jófogás és a GKI 2016-os felmérése szerint a jelenleg még tanuló, a munkaerő-piacon még nem megjelent fiatalok között tízből mindössze alig négy (43 százalék) hallgat olyan szakon, vagy tanul olyan szakmát, amelynek hisz piacképességében, és a fiatalok mindössze fele dolgozik olyan munkahelyen, munkakörben, amely a végzettségének megfelelő. Valaminek tehát változnia kell.
Egyre több gazdasági szereplő vállal aktívan részt az oktatásban annak érdekében, hogy megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerőhöz jusson, amit az oktatási rendszer átalakításával a kormány is támogat. A duális képzés néhány évvel ezelőtti bevezetése illeszkedik a kormány azon stratégiájához, hogy a felsőfokú szakképzést olyan irányba fejlessze, amely megfelel a gyorsan változó folyamatoknak, vagyis az oktatás hagyományos formái mellett megjelenjenek és egyre nagyobb hangsúlyt kapjanak a duális és gyakorlatorientált képzések. A 2015-ben bevezetett rendszer Palkovics László, az EMMI oktatási államtitkárának friss nyilatkozata szerint sikeres, az első évben majdnem hatszázan jelentkeztek rá, tavaly pedig már több mint ezren.
Külön utakon
Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a megszokott képzési formák sok esetben nem elég korszerűek, vagy egyszerűen túl lassúak a munkaerőpiac számára. Nemrég az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) jelentette be, hogy olyan konstrukción dolgozik, amely megrövidítheti a szakképesítéshez vezető utat, emellett egyúttal munkát is biztosítana a jelentkezőnek. Az elméleti képzőközponti funkciót vállaló cégekkel terveznek együttműködni. Az elképzelés szerint egy egyszerűsített, két hónapos OKJ-s képzés lenne az alap, amit további két hónappal lehetne folytatni. Első lépésként a programban részt vevő cégek igényei szerinti betanított munkásokat képeznének, akikből később szakmunkás lehet, de már a képzés ideje alatt is dolgozhatnának, és fizetést kapnának. A program költségeit a tervek szerint állami és uniós források fedeznék.
– A piacon annyira kevés a szakember, hogy a cégek egymástól kényszerülnek elcsábítani a fejlesztőket, ami hosszú távon nem fenntartható modell. Arra van szükség, hogy megnöveljük a tortát, nem pedig arra, hogy újraszeleteljük – mondják a négy hónap alatt „nem programozókból” junior programozókat képző Green Fox Academy alapítói, Langmár Péter és Bárdos Kristóf. Az üzleti modell része, hogy a képzésbe partnerként bevonják az IT cégeket is, amelyek mind a finanszírozásban, mind a megvalósításban komoly részt vállalnak. Cserébe gyorsan, használható munkaerőhöz juthatnak, mégpedig garanciával: az iskolák vállalják, hogy azok helyett, akik esetleg mégsem válnak be, új kollégát küldenek. (A betanítás buktatói is elkerülhetőek ezzel a megoldással - persze nem mindegyik.)
Kimozdulás a túlzott biztonságból
– Főleg a nagyvállalatok esetében már korábban is jellemző volt – elsősorban menedzserszinten –, hogy a cégek maguknak képzik a munkavállalókat, mostanra azonban egyre több vállalat és egyre több szakma esetében jelenik meg ez a megoldás – mondja Kelkó Tamás, a munkaerő-toborzással foglalkozó Kelko Consulting alapítója. A strukturális problémák mellett ugyanis egyre több helyen olyan új szakmákra és olyan gyorsan változó kompetenciákra lesz szükség, aminek nem fog tudni megfelelni semmilyen állami képzés, de még az OKJ-s sem, egyedül a céges képzések tarthatnak lépést az igényekkel és a fejlődéssel. A szakember szerint egyes cégeknél korábban is a tudatos stratégia része volt, hogy középfokú végzettségű embereket toboroztak, akiket aztán cégen belül képeztek magas szintű, szakirányú feladatokra, most viszont egyre több cég számára nem is nagyon van más megoldás semmilyen szinten. Például a gyártásban kevesebb betanított munkásra és több technikusra van szükség, ugyanakkor ilyen központi képzés nem létezik.
A képzési lehetőségeket tartják egyenesen a legfontosabbaknak a munkahelyi ösztönzők között a magyarországi turizmus-vendéglátásban dolgozók, valamint a területen tanuló diákok – derül ki a Danubius Hotels Group és az Employ Your Brand HR-kommunikációval foglalkozó szakportál friss, közös kutatásából. A szektorban mind a szakmai továbbképzések, mind a nyelvi képzések iránt jelentős igény mutatkozik, ugyanakkor az utóbbiaknak a tanulók valamivel nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A folyamatos szakmai fejlődés fontosságát a kutatás elemzői szerint mindenekelőtt az Y generáció térnyerése magyarázhatja, amelynek tagjai versenyképességük zálogaként tekintenek a képzésekre. Az Y és Z generáció számára ráadásul belső igény, a munkahellyel szemben pedig az egyik legfontosabb elvárás, hogy biztosítsa számukra a fejlődés lehetőségét, így a képzések vonzóbb munkáltatóvá is tehetik az ezt bevállaló cégeket.
A képzések bevezetéséhez a vállalatok összefoghatnak képző intézményekkel, de akár saját tapasztalt munkavállalóikra építve is oktathatnak. Számos területen ez tökéletes lehetőség lenne arra, hogy az idősebb, az aktív munkát már nem bíró/vállaló kollégák tudását ne veszítse el a cég. A Workforce munkaerő-kölcsönző cég szerint a vállalati képzések felpörgetéséhez a közeljövőben pedig a modern technika is hozzájárulhat. A virtuális és kiterjesztett valóság a cégek számára olcsóbbá teheti a képzéseket – hiszen az oktatónak nem kell fizikailag jelen lennie –, és olyanok számára is lehetővé teszi, hogy részt vegyenek azokon, akik földrajzi távolság miatt egyébként ezt nem tudnák megtenni. A technológia a szimulációra is lehetőséget ad: a tanulók „éles helyzetben” kipróbálhatják a megszerzett tudást. A brit hadsereg például az egyik toborzó körútján már használta az Oculus Riftet, hogy a potenciális katonajelölteket egy élő hadgyakorlat közepébe dobja. Ha a példa extrém is, könnyen belátható, hogy a cégek számára is tartogat lehetőségeket.