Kell-e nekünk kölcsönzött munkaerő?

Jelentős mozgások rázták meg a kölcsönző és a közvetítő szakmát az eltelt három évben. Összeolvadások, felvásárlások, laza érdekszövetségek alakultak ki a működésmód támogatásáért, és volt, aki nem tudta felvenni a kesztyűt, és inkább csődbe ment. Az EU-s tendencia szerint azonban a jövő ezeké a szolgáltatóké. Kérdés, hogy a hazai mikrokörnyezet mennyire támogatja az emberi erőforrás biztosításával foglalkozó ágazatot.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint a teljes magyar munkaerő-kölcsönzési piac tavaly körülbelül 43.000 főnek adott munkát. Képzeljük el azt a mozgást, amelynek során a munkaerő biztosításával foglalkozó kölcsönző és közvetítő cégek piaca is jelentősen felbolydult. Kivásárlások, építkezések, és egyben megtorpanások történtek az elmúlt három esztendőben. Elég csak az egy évvel ezelőtti egyesülési folyamatra gondolni, amelynek során a Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft. HR üzletága megvásárolta a győri székhelyű Pannon-Work Zrt.-t. Az egyesüléssel Magyarország legnagyobb kölcsönzött létszámot foglalkoztató, tisztán magyar tulajdonú munkaerő-kölcsönző vállalkozása jött létre - mondta akkor Homonnay Géza, a Pannon-Work igazgatóságának elnöke, hiszen a Pannon-Work 2.500, a Gamax 2.700 munkavállalót kölcsönzött abban az időben. Szintén tavaly ősszel tömörült érdekszövetségbe a hazai tulajdonú kölcsönbeadók egy csoportja, akik a piac 90 százalékát, összegszerűleg körülbelül 145,3 milliárd forintnyi bevételt termeltek.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) azóta is a szféra érdekképviseletét látja el. A jelenleg 22 tagból álló szervezet (Dologidő Kft., Eu-Jobs Kft., Humán Centrum Kft., Human Operator Kft., Human Service Agency Kft., Humánia Kft., Lindon Kft., Man At Work Kft., Munka-Erő Kft., Starjobs Magyarország Kft., Via Pannonia Kft., Humán Navigátor Kft., Opus Consulting Kft., Jobconcept Kft., Job & Career Kft., Human Labor Kft., HU-BA 2001 Kft., Dunaferr Nonprofit Kft., Bonded Kft., Favor-Duál Kft., Forte Mann Kft., WH Consulting Kft.) tagja lett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, hogy ezzel is segítse az atipikus foglalkoztatás érvényesülését. Negatívabb hírt közölt idén márciusban a gazdaság.hu, amikor arról számolt be, hogy a Praca Outsourcing Szolgáltató Zrt., a munkaerő-kölcsönző piac egyik meghatározó szereplője ellen kezdeményezett felszámolási eljárást a Fővárosi Bíróság. A már hosszabb ideje 100 millió forint feletti adótartozást görgető vállalkozás elleni eljárással 381 dolgozó állása szűnt meg. A korábban Mansoon Outsourcing Zrt. majd, 2008-tól Praca Outsourcing néven működő cég legutóbbi ismert adatai szerint 2007-ben 1,12 milliárd forint nettó árbevételre tettek szert, a mérleg szerinti eredményük pedig 4,2 millió forint volt.

Kölcsönzés: minimális piaci növekedés

A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július elsejei módosításával vált lehetővé. Az akkor munkaközvetítéssel foglalkozó cégek egy része új profilként kezdte el a munkaerő-kölcsönzést. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítő tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.), az ezt módosító 182/2009. (IX. 10.) és a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletek szabályozzák. A kormányrendelet szigorú feltételekhez kötötte a tevékenység gyakorlását, és a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendelte. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2002-óta évente gyűjti az adatokat a kölcsönzés és a magán- munkaerő-közvetítés területéről. Ezek az elemzések mutatják meg, hogy a változó piaci légkörhöz hogyan tudott ez a két terület alkalmazkodni. Az adatok szerint a rendszer indulásának évében, 2002. december 31-én 282 munkaerő-kölcsönző cég volt nyilvántartva az országban, míg 2007. december 31-én 796, ami közel háromszoros növekedést jelentett. Ez a szám azonban 2010. december 31-ére csupán 802-re nőtt, amellyel a nyolc év alatt lefolytatódott növekedést negatív irányba korrigálta, és így az eredmény 8 év alatt 2,7-szeres növekedés lett. Jól látható, hogy az első 5 év alatt hatalmas ugrás történt, míg az elmúlt három évben gyakorlatilag alig nőtt a kölcsönbeadók száma. Négy évvel ezelőtt még vándoroltak a kölcsönzők - mindig a jobb helyzetű megyékbe, például Közép-Magyarországra, Közép-Dunántúlra, miközben többen megtartották korábbi székhelyüket telephelyként. A 2007. évi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a fejlettebb megyékben (Fejér, Győr- Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest) 2006-hoz képest mintegy 12-16 százalékkal, a fővárosban pedig 14,3 százalékkal emelkedett a munkaerő-kölcsönzők száma. De a nagyobb munkanélküliséggel küzdő megyékben (Baranya, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú- Bihar, Békés) is növekedett (20-36 százalékkal!) a számuk. Ehhez képest 2010-ben csökkent az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma.

Néhány megyéből gyakorlatilag kivonult a szakma: Nógrádban (19 db-ról 1 db-ra, 94,7 százalékkal), Baranyában (16 db-ról 7 db-ra, 56,3 százalékkal),Veszprémben (67 db-ról 29 db-ra, 56,7 százalékkal), Bács-Kiskunban (20 db-ról 10 db-ra, 50,0 százalékkal) csökkent a bejegyzett cégek száma. Újonnan alapított kölcsönző cégek jelentős mértékben csupán Komárom-Esztergomban (81 db), a fővárosban (46 db) és Pest- megyében (13 db) kérték bejegyzésüket. Meghatározza a kölcsönző cégek működését, hogy hány partnert tud az adott évben kiszolgálni, ugyanis minél több partnere van egy-egy kölcsönzőnek, annál jobban tud a változó körülményekhez alkalmazkodni. 2007-ben az összesen 796 munkaerő-kölcsönzővel 3829 foglalkoztató szerződött, azaz egy kölcsönzőre átlagosan 4,8 partner cég jutott.

Természetesen a megyék között ebben is jelentős eltérések voltak. Két szélső példát említ az NFSZ. Békés megyében 24 kölcsönző cég 19 foglalkoztatóval volt kapcsolatban, míg Vas megyében 15 kölcsönző cég 145 foglalkoztatóval állt kapcsolatban. Ugyanez a mutatószám 2010-ben úgy alakult, hogy a kölcsönzési tevékenységet végző összesen 628 munkaerő-kölcsönzővel 7 099 foglalkoztató szerződött, azaz egy kölcsönzőre átlagosan 11,3 partner cég jutott az elmúlt évben. Természetesen a megyék között ebben is jelentős eltérések vannak. Vas megyében 12 kölcsönző cég 361 foglalkoztatóval volt kapcsolatban, míg Nógrád megyében egy kölcsönző cég 10 foglalkoztatóval állt szerződésben. Elmondható, hogy aki talpon maradt, az próbálta a kiszolgáltatottságát a partnerszám növelésével csökkenteni. Másik, a bevételt meghatározó mutatószám az adott munkaerő-kölcsönzőnél az adott időszak alatt megrendelt kikölcsönzési esetszám. Négy évvel ezelőtt a kikölcsönzési esetek száma 129 447 volt, ami 0,8 százalékkal magasabb, mint a 2006-os éves érték. A kikölcsönzési esetek száma 2007-ben is a feldolgozóiparban (66,5 ezer) volt a legmagasabb, annak ellenére, hogy a korábbi évhez képest 2,6 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Itt legnagyobb számban betanított (45497 esetben) és szakmunkásokat (10536 esetben) kölcsönöztek a foglalkoztatók. Az egy kölcsönző cégre jutó kikölcsönzési esetszámot vizsgálva az országos átlag 163 eset. A legmagasabb értéket Fejér (637 eset/kölcsönző cég) valamint Csongrád (486 eset/kölcsönző cég) megyékben figyelhetünk meg. Ugyanakkor Pest megyében, ----- ahol a megyék közül a legtöbb új kölcsönző vállalkozás jelentette be működési szándékát, csupán 58,5 eset/kölcsönző cég fordul elő, aminek az NFSZ szerint az is oka lehet, hogy több nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatóval álltak kapcsolatban a kölcsönző cégek, így egy-egy munkavállalót tartósan ki tudtak kölcsönözni a részükre. Ezeknek a kölcsönzőknek igazán komoly, stabil bevétele ebből származott. Az egy foglalkoztatóra jutó kölcsönzött munkavállalók száma 2007-ben Békés (147) megyében volt a legmagasabb, az országos átlag (26,1 fő/foglalkoztató) közel ötszöröse. A legalacsonyabb Vas (10,1), Pest (16,9) és Tolna (17,5) megyében volt. Ugyanez a mutatószám a tavalyi évben azt a képet mutatta, miszerint a munkaerő-kölcsönző cégek átlagosan 575 esetben kölcsönözték munkavállalóikat a foglalkoztatóknak. A kikölcsönzési esetek száma az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékű volt Borsod-Abaúj-Zemplén (1 620), Csongrád (1 311) megyében és a fővárosban (1 048). Az egy kölcsönzőre jutó esetszám a legalacsonyabb Baranya (20) megyében volt. Tavaly ezt a teljesítmény-mutatót már az egy kölcsönzőre jutó ledolgozott munkanapok számával is mérhették. 2010-ben ez átlagosan 25 286 munkanap volt. Az egy kölcsönző cégre jutó munkanapok számának földrajzi elhelyezkedése hasonlóan alakult, mint a kikölcsönzési arányszám. A legmagasabb "munkanap-szám" Borsod-Abaúj-Zemplénben (139 991) a legalacsonyabb Baranya (2 834) megyében számfejtődött. 2010-ben egy új mutatót is kialakítottak ezek mellett, amely az összbevételt határozza meg. 2010-ben az egy kölcsönző cégre vetített bruttó keresettömeg 148,6 millió forint volt. A legmagasabb ez a mutató Borsod-Abaúj-Zemplén (718,8 millió forint/kölcsönző cég), a legalacsonyabb Baranya (12,5 millió forint/kölcsönző cég) megyében.

A közvetítők fele eltűnt a piacról

A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, és a kölcsönzést is szabályozó rendeletekkel együtt szabályozzák. Ebben ugyanúgy, évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő a számukra is, csakúgy, mint a kölcsönzőknek, amelyet a magán-munkaközvetítőknek is a székhely szerint, a telephelyek adatainak összesítésével az illetékes munkaügyi központ felé kell teljesíteniük. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is ezen adatok alapján készít elemzést. A HR Portal pedig ennek alapján- hasonlóan, mint a kölcsönzőknél- ugyanazt a két- a válságot megelőző, illetve a tavalyi- esztendőt vette górcső alá. 2007. december 31-én 799 magán-közvetítő cég szerepelt az NFSZ nyilvántartásában, ami 7,5 százalékos növekedést jelentett a korábbi évhez képest.

 A legtöbb új munkaerő-közvetítő a fővárosban (379 db) és Pest megyében (65 db) volt, így a Közép-magyarországi régióban tevékenykedett az összes nyilvántartott cégnek több mint fele. Az ország többi megyéjében 11-33 db munkaerő-közvetítő működött az év végén. A legtöbb új munkaerő-közvetítő Hajdú-Bihar (+63 százalék) és Tolna (+45 százalék) megyében alakult, ugyanakkor a legnagyobb arányban Zala (-32 százalék), valamint Győr-Moson-Sopron (-17 százalék) megyében szűntek meg ilyen profilú cégek. Ehhez képest 2010. december 31-én már csak 673 magán-közvetítő cég szerepelt az NFSZ nyilvántartásában, közülük 642 cég nyújtotta be adatszolgáltatását, ami 7,8 százalékkal (54 darabbal) kevesebb, mint a 2009. évben adatot szolgáltatók száma. A nyilvántartott és az adatszolgáltatást teljesítő magán-munkaerő közvetítő cégek közül 193 cég 2010-ben közvetítő tevékenységet nem folytatott. A tavalyi évben a munkaerő-közvetítést végzők száma ezek szerint csupán 449 volt. Ez körülbelül 50 százalékos csökkenést jelentett a három évvel korábbi állapothoz képest. A megmaradtak elhelyezkedése is a fennálló piaci viszonyokat tükrözi: a közép-magyarországi régióban rendelkezett székhellyel az összes működő cég 55,8 százaléka. A közvetítő cégek bevételeit a sikeres közvetítések száma alakítja. A 2000-2007-es éveket vizsgálva a sikeres közvetítések számának alakulása hullámzó tendenciát mutatott- az NFSZ szakértői szerint.

A sikeres közvetítések száma a 2001-2002 években 37 százalékkal emelkedett, majd 2002-2004 években csökkent, először 35 százalékkal, majd 24 százalékkal. 2005-ben jelentős (65 százalékos) növekedés volt tapasztalható. A 2006-os adatokat összehasonlítva az egy évvel korábbiakkal az tapasztalható, hogy a sikeres közvetítések száma mintegy 7 százalékkal csökkent. Az ezt követő, 2007-ben a sikeres közvetítések száma (39411 db) az elmúlt évhez képest közel 35 százalékkal növekedett. 2010. évben, a magán munkaerő-közvetítők összesen 87 561 közvetítést (sikeres és sikertelen együtt) végeztek, amelyből 19 728 volt sikeres. A közvetítések száma 13 százalékkal,a sikeres közvetítések száma 1,1 százalékkal maradt el a 2009-es év eredményétől. A három évvel korábbinak azonban csupán a felét tette ki tavaly ez az eredmény. Tovább torzítja az ország szakmai térképét az a tény, miszerint az elmúlt évben az összes sikeres közvetítés 67,2 százalékát (13 263 fő) a közép-magyarországi régió magán-közvetítői végezték. Az összes mutatót együtt vizsgálva elmondható, hogy az elvégezhető közvetítői munka fele elpárolgott, és munka híján az azt végzők is eltűntek a parkettről.

 

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo