A sorozat első részét itt olvashatják.
2011. február elején a Nemzetközi Valutaalap országjelentésében pesszimista makroprognózist közölt Magyarországról. (A 2012-es jelentésről itt olvashat.) A legnagyobb kihívásnak a középtávon fenntartható államháztartási egyensúly megteremtését látták. Az adócsökkentés a jelentés szerint jelentős terheket ró a költségvetésre, a bevételkiesés ellensúlyozására bevezetett szektorális különadók torzító hatásúak. A magánnyugdíj-pénztári rendszer leépítése is aggodalomra ad okot: növeli a középtávú költségvetési kockázatot, miközben rontja az átláthatóságot. Az IMF „nagyon kockázatosnak” ítéli a magyar kormány gazdasági stratégiáját, hangsúlyozta Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős misszióvezetője. Szerinte a program pénzügyi fenntarthatósága a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem biztosítható. A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza: „A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében – a 2010. évi költségvetés készítésének idején – nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül. Az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát.”Magyarország és a nemzetközi szervezet viszálya ezután tovább mélyült. Májusban Matolcsy a Széchenyi Klub előadásán élet-halál harcnak nevezte az IMF-fel folytatott küzdelmet és úgy fogalmazott: a Nemzetközi Valutaalappal nem lehetett volna használni a bankadót, a válságadókat, nem „tudtuk volna a nyugdíjrendszer reformját folytatni”. Függetlenségi és szabadságharcot folytat Magyarország, amelynek az első lépése az IMF „kipaterolása” volt, a második a Széll Kálmán Terv, amellyel az ország méltósága állhat helyre a világban.
Júniusban megérkezett az IMF újabb kritikája: a valutaalap aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a visszajuttatott nyugdíjvagyont részben folyó kiadásokra költik. A legfontosabb költségvetési intézkedések részleteit is hiányolták, mondván, ez végrehajtási kockázatot jelent. Lefelé módosították az országra vonatkozó növekedési előrejelzést.
Novemberben 17-én fordult a kocka: az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében a magyar kormány váratlanul bejelentette, hogy megállapodást köt az IMF-fel. Újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködést emlegettek, amely növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségét Magyarországnak. „Nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon. Így lesz esélyünk tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést”, írja az MTI a Nemzetgazdasági Minisztériumra hivatkozva.
A Washingtonban kiadott IMF közlemény meglehetősen hűvös: a Budapesten tartózkodó IMF-küldöttség a szervezet alapszabályának IV. cikkelye szerinti szokásos konzultációját tartja Magyarországon, valamint a korábbi program felülvizsgálatát végzi, és nem folytat hiteltárgyalásokat. Ilyen tárgyalás ez évben nincs is programba véve. Egy nappal később Matolcsy György hivatalosan is kezdeményezte az IMF és az Európai Unió Bizottságának Budapesten tartózkodó delegációjával egy új típusú pénzügyi megállapodás megkötését. A nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek elmondta: karácsony előtt megkezdődhet a tárgyalás egy új delegációval, 2012. január végén, februárban pedig akár le is zárhatják azt.
A hivatalos delegáció élére Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert nevezték ki. Orbán Viktor decemberben a Parlamentben napirend előtti felszólalásában azt mondta: pénzügyi védőhálót kell kifeszíteni, és erre ma „nem tud jobb megoldást ajánlani”, mint új típusú biztonsági megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal.
December 13-án Budapestre érkezett az IMF delegáció, ám két nap múlva a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos történések miatt az IMF és az Európai Bizottság előkészítő missziója is aggodalmát fejezte ki. Az Európai Bizottságot aggasztja, hogy a magyar kormány olyan törvényt szándékozik elfogadtatni, amely potenciálisan alááshatja a központi bank függetlenségét. Az IMF is vizsgálni kezdi az MNB törvényi szabályozását érintő javaslatokat. December 16-án az MNB-t érintő törvényjavaslat miatt ismét megszakad Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság közötti konzultáció az elővigyázatossági hitelről; a delegáció hazautazott Budapestről. Karácsony előtt elutasító választ küldött Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság elnöke két törvényjavaslat visszavonását javasolta. „Nem kellene ennek ilyen nagy feneket keríteni, az egész IMF-tárgyalásnak nincs ekkora jelentősége. Ha megállapodunk az IMF-fel, akkor van egy biztonsági szerződésünk, ha nem állapodunk meg, nincs. Attól még az ország áll a lábán, és működik” – mondta a Hír TV-nek adott interjúban.
Az EU határozott tiltakozása ellenére a parlament elfogadta a jegybanki függetlenséget nyirbáló és az egykulcsos szja-t kétharmados törvénybe iktató törvényeket az év utolsó napján.