Az importáfa a hatályos szabályozás szerint az importot követő gazdasági folyamat részeként, az esetek jelentős részében levonásba kerül, azaz az áfa összegét a vámkezelés során a gazdálkodó megfizeti, majd az áfabevallásának részeként kezeli - írja az RSM blogján Falcsik István, a cég vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadója.
Nem minden vámmentes, amit külföldről rendelünk
Karácsonyi ajándékot rendelne az EU más tagállamaiból vagy akár EU-n kívüli országokból? Összegezzük, mire figyeljen a rendelés leadása során, milyen értékhatárokkal kell számolnia és
milyen esetben kell vámot fizetnie.
Fentiekből adódóan az importáfa esetében nem is annyira annak mértéke jelent gondot, hanem az, hogy az importált termék vámkezelése során azt meg kell finanszírozni. Azaz be kell fizetni, majd ezt követően lehet levonásba helyezni és bizonyos esetekben visszaigényelni. Tekintettel arra, hogy a vámterhet kvázi a vámkezelés pillanatában kell megfizetni – beleértve ebbe az importáfát is–, ez a fizetési teher kézzelfoghatóan érezhető az import során. Több millió forint importáfa befizetése még abban a tudatban is megterhelő egy gazdálkodó számára, ha tisztában van azzal, hogy ez az időszakos adóbevallásában levonásba helyezhető tételként fog megjelenni.
Éppen ezért keresik az importfolyamatokban érintett gazdálkodók azokat a megoldásokat, melyek során az importáfa befizetése nélkül történik meg a harmadik országból érkező áruk szabadforgalomba bocsátása.
Az import áfamentes kezelése is lehetséges
A jó hír az, hogy hatályos európai és nemzeti szabályozásunk erre több megoldást is tartalmaz, ugyanakkor tisztában kell lenni ezeknek a megoldásoknak a feltételeivel, előnyeivel és kockázataival.
Számba véve a lehetőségeket, az alábbi megoldások jöhetnek szóba:
- az EU másik tagállamában kezdeményezett, áfamentes termékimport, vámkezelés kezdeményezése,
- Magyarországon kezdeményezett importáfa önadózói engedély alapján végzett vámeljárás,
- AEO-minősítéssel rendelkező közvetett vámjogi képviselő igénybevétele.
A vázolt lehetőségek közötti alapvető különbség az, hogy az importőr az import vámkezelést az EU mely országában kezdeményezi. A Vámkódex rendelkezései szerint ugyanis az EU területén letelepedett gazdálkodók választhatnak, hogy melyik tagállamban kívánják a vámeljárást kezdeményezni. Ez egyfajta versenyt is eredményez a tagállamok vámigazgatásai között, ugyanis a tagállam több szempontból is érdekelt abban, hogy minél több vámkezelést végezzen el. Egyrészt azért, mert a vámbevételbizonyos százaléka a tagállamnál marad, másrészről azért, mert a vámszolgáltatásokkal további járulékos szolgáltatások igénybevétele is történik (logisztika, szállítás, útdíjak).
Az RSM blogján részletesen olvashatnak a fenti megoldások részleteiről.
Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében.
Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.