Így fog belelátni a NAV a számlázó programokba

2015. október 09. péntek - 12:05 / kfarkas
  •    

2016. január 1-től hozzáférést kell biztosítani a NAV számára a számlázó programok adatbázisához. Minden számlázó programnak egy, az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie.

Eddig nem kapott komoly visszhangot azon 2015. február 3-án kihirdetett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló NGM rendelet módosítás, ami 2016. január 1-ei hatálybalépéssel egy újabb funkcióval bővíti azon követelmények listáját, aminek az adózók által alkalmazott számlázó programoknak feltétlenül meg kell felelniük – hívta fel a figyelmet Hegedüs Sándor az RSM-DTM adóüzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Erre való tekintettel e hét szerdán a NAV hírlevelet és tájékoztatót tett közzé honlapján az előírások értelmezése és az átállással járó kötelezettségek tisztázása céljából. A tájékoztatót itt olvashatja!

Az új jogszabályi rendelkezések alapján 2016. január 1-től a számlázó programban biztosítani kell, hogy a NAV egy önálló, de a programba integrált funkció által standardizált módon bármikor hozzájusson a kibocsátott számlák (ideértve a módosító és az érvénytelenítő számlákat is) adataihoz.

Az NGM rendelet alapján minden számlázó programnak egy, az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető

a kezdő és záró dátum megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák tekintetében a számlázó programnak nem kötelező az adatexportot biztosítani. Ezzel együtt a 2016. január 1-én vagy azt követően kiállított, de egy korábbi számlát módosító, érvénytelenítő számla vonatkozásában ezt a funkciót már biztosítani kell.

Kétséges, hogy megvalósítható a kormány új ötlete
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint az összes vállalkozás számlázásának bekötése a NAV-hoz jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, így jelenleg az elektronikusan vagy számítógépes támogatással kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében. Mivel sem a bevezetés költségei, sem a várt eredmények nem ismertek, így nem lehet tudni, hogy mennyire érné meg az ötlet megvalósítása.

A NAV közleményeiben kiemeli, hogy a számlázó programoknak ezen funkcióval abban az esetben is rendelkezniük kell, amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének papír alapon és akkor is, ha elektronikus úton tesz eleget, továbbá abban az esetben is, ha a belföldi szabályok szerinti számlakibocsátásra egy külföldön letelepedett, Magyarországon csupán áfa-regisztrált adóalany által kerül sor. Fontos kiemelni, hogy az áfa-regisztrált adóalanyoknak abban az esetben is gondoskodniuk kell az új funkciónak az általuk alkalmazott számlázó programba integrálásáról, amennyiben 2016-ban nem folytat magyarországi áfa-köteles tevékenységet.

Adókockázat

Amennyiben 2016. január 1-ig nem sikerül az adózóknak megvalósítani a kért fejlesztéseket, illetve a programfrissítést, úgy adatszolgáltatási kötelezettség megsértésére, illetve ha az adatszolgáltatás egy esetleges adóellenőrzés lefolytatását akadályozza, így ez utóbbira tekintettel mulasztási bírság kiszabására is sor kerülhet, melynek mértéke magánszemélyek esetében 200 000 forintig, más adózók esetében 500 000 forintig terjedhet.

Gyakorlati tennivalók

Számlázó programnak kell tekinteni minden olyan informatikai megoldást, amely alkalmas számla kiállítására, függetlenül attól, hogy az adott program emellett más funkciókkal is rendelkezik. A NAV tájékoztatójában kiemelte, hogy a többfunkciós, moduláris felépítésű szoftverek „határainak” kijelölése a fejlesztő döntése. Nem kifogásolható, ha egy szoftver az adatexportot az adott rendszer egyes komponenseinek egymás után vagy egymással párhuzamosan történő használatának eredményeképpen hajtja végre. A NAV kifejti, mivel a Rendelet kifejezetten nem tiltja, hogy az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” több fájlra darabolja a szolgáltatandó adatokat, így ha az exportált adatállomány túl nagyméretű, abban az esetben az adatok listázására több fájl egymást követő előállításával is megoldható.

A felkészülés során kiemelt fontosságú figyelembe venni az informatikai fejlesztések időigényét, mivel egyrészt a számlázó programoknak 2016. január 1-én már biztosítania kell az előírt adatszolgáltatást, másrészt pedig az adóalanyoknak már rendelkezniük kell a programok „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció működését bemutató fejezetet is tartalmazó felhasználói dokumentációval (mindez igaz a saját fejlesztésű számlázó programokra is). Így aki még nem tette meg, annak mielőbb el kell indítania az informatikai fejlesztéseket, illetve a számlázó program frissítésének beszerzését.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek