A BKIK kutatásából kiderül, hogy a vállalkozók közel fele el tud képzelni valamilyen adóteher-növekedést a szabályozás egyszerűségének megmaradásáért cserébe, míg nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látja a megoldást.
Miközben alkalmazottként a tényleges jövedelem értéke számít a nyugdíjalapba, addig a katás nyugdíj számításánál nem a valós keresetet, hanem a fix havi adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik figyelembe. Ez a főállású, havi 50 ezer forint katát fizetők esetében 98 100 forint nyugdíjalapot jelent, ami 2013-ban még jól közelített az akkori minimálbérhez, de mostanra már csak a 161 000 forint 61 százalékát teszi ki. Ezt a Kormányzat a 75 ezer forintos átalányadó bevezetésével igyekezett kompenzálni.
A BKIK 7+1 pontban tett javaslatokat:
1. Állítsuk vissza a szabálykövető katások megbecsülését!
Az elmúlt időben megjelentek olyan vélemények, amelyek a katás vállalkozókat adóelkerülőként bélyegeznék meg. A BKIK határozottan visszautasítja ezt a szemléletet, hiszen pont az a feladat, hogy a katát az eredetileg megfogalmazott célok érdekében szabályosan használókat, és a katát szabálytalanul használókat minél hatékonyabban szét lehessen választani, és a hatóságok csak az adónemet szabálytalanul használókkal szemben lépjenek fel! A rendelkezésre álló adatok alapján a szabályosan katázók vannak többségben, akik megbélyegzése és büntetése társadalmilag igazságtalan, és gazdaságilag is káros.
2. Erősítsük meg az ellenőrzést!
A katás szabálytalanságok kiszűrésére a NAV kapjon plusz költségvetési forrásokat, hogy a rendelkezésére álló eszközöket – mint például az online beérkező számla forgalom elemzését – hatékonyan fel tudja használni.
3. Harmonizáljuk a katát a munkajövedelmek rendszerébe, hogy tartósan fenntartható legyen!
A kata adónemet választó vállalkozók jellemzően a saját munkaerejüket és tudásukat használják a bevétel megszerzése érdekében, miközben ehhez kevés tőke jellegű költséget használnak fel, emiatt a kata alapvetően bérjellegű jövedelem közterheit helyettesíti. Ezek között jelentős tételt jelentenek a társadalombiztosítási befizetések, miközben a katánál ez sokkal kisebb mértékű. Ez egyrészt a jóval magasabb nettó jövedelem elérhetősége révén magas motivációt kelt a jövedelmek kata adó felé terelésére jelenleg, másrészt a jövőben az alacsony társadalom biztosítási kifizetési jogok miatt komoly társadalmi feszültségek várhatók, hiszen sok katás nem végez a TB jogviszonyt kiegészítő öngondoskodó megtakarítást. Emiatt a katát célszerű közelíteni a munkaviszony TB és adókedvezmény rendszeréhez.
4. 5 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, a fölött vezessenek be egy 15 százalékos új adómértéket, azonban a plusz befizetésért járjon több TB jogviszony is!
Tavaly a katás vállalkozók 44 százaléka 4 millió, 52 százalékuk pedig 5 millió forint alatt számlázott. A katások több, mint felét kitevő legkisebb vállalkozókra tekintettel, a 3. pont értelmében az adó újra szabályozásaként a kata adómértéke legyen 5 millió forint bevételig az eddigi adóteher, a fölött pedig a bevétel 15 százaléka, de főállású katásnál minimum havi 50 ezer, mellékállású katás vállalkozónál minimum havi 25 ezer forint. A havi minimum fölötti adót fizető főállású adóalanyoknak járjon vagy arányosan, vagy egy átalány értéken magasabb TB jogviszony, miközben a minimum havi 75 ezer forintot választókat továbbra is a minimálbér körülinek megfelelő TB jogviszony illesse meg! Hosszabb távra, javasolt megoldásként adódhat a lehetőség a magasabb TB jogviszony megszerzése érdekében, hogy a főállású katások választhassanak magasabb befizetési összeget. A havi minimum fölött fizető mellékállású adóalanyoknak pedig a minimum fölötti összeg lehetőség szerint számítson bele valamilyen módon a TB jogviszonyba, akár arányosan, akár átalány formában! A BKIK elképzelhetőnek tart egy olyan alternatívát is, hogy a három különböző átalányadó mértékhez, akár három eltérő százalékos adósáv tartozzon, például 12,5 százalék, 15 százalék és 17,5 százalék.
5. Járjon családi kedvezmény a főállású katásoknak is!
A személyi jövedelemadó alá tartozó munkajövedelmek esetében családi kedvezmény is igénybe vehető. A harmonizáció érdekében ennek logikáját célszerű kiterjeszteni a főállású katásokra is. A kata kedvezőbb adómértéke miatt a BKIK javaslata szerint egy gyerek után legalább havi 5 ezer, két gyermek után havi 10 ezer, 3 gyerek után pedig havi 25 ezer forint családi kedvezményt lehessen a fizetendő kata-ból levonni.
6. Zéró tolerancia a bújtatott foglalkoztatásra!
A BKIK egyetért a Kormány álláspontjával miszerint a munkaviszonyok katás vállalkozássá történő átszerződése egy társadalmilag nagyon káros folyamat, így ennek megállítására és visszaszorítására egy egyedi új szabályt célszerű hozni: két éven keresztül 40 százalékos különadó terhelje bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést! Így két éven keresztül ez gyakorlatilag azt jelenti, mintha továbbra is munkavállaló lenne a volt cégénél, viszont egyéb szerződései keretén belül élvezheti a kata előnyeit.
7. Kettő helyett három feltételhez legyen kötve a hétből a kata választása
Jelenleg a hét feltételből elég, ha kettőt teljesít a katás vállalkozó. Ugyanakkor a tisztességes katások minden gond nélkül meg tudnak felelni három, vagy akár négy feltételnek is.
+1. Vonják vissza a „Lex Parragh” néven elhíresült 3 millió forintos szabályt!
A nemrég elfogadott 3 millió forint feletti, egy megrendelőtől származó bevételre kirótt 40 százalékos különadó alá jónéhány kisvállalkozó önhibáján kívül kerül, ezt rendkívül nehéz kiszűrni. Ugyanakkor a szabály kijátszható, hiszen a tapasztalatok szerint például egyes könyvelőirodák már szakosodnak, hogyan osszák szét az ügyfeleik bevételeit az általuk könyvelt cégek között. Az előző pontokban megfogalmazott javaslatok bevezetése kezeli a kata-val kapcsolatban feltárt problémákat, ezért ezt a szabályt javasolt eltörölni!
