Fókuszban a gazdák

2016. augusztus 05. péntek - 13:30 / Sebők Orsolya
  •    

Minden, banki termékek és kapcsolódó szolgáltatások adottak az agrárium finanszírozásához. A piac dinamikáját az fogja meghatározni, hogy az érintett ágazati szereplőknek mekkora a valós forrásigényük. Az már egyértelműen látszik, hogy a lízing- és faktoringmegoldásokat az elmúlt néhány évben tapasztaltakhoz képest jóval több agrárvállalkozás veszi igénybe.

Nemzetgazdasági szempontból az agrárium az egyik legjelentősebb ágazat: bár a rendszerváltás óta szinte folyamatosan csökkent a foglalkoztatottak létszáma, az általa termelt GDP, a megtermelt áru exportpotenciálja és szereplőinek jövedelemtermelő képessége továbbra is meghatározó. Az ágazatot a közelmúltban és a jövőben várhatóan megjelenő újabb pályázati felhívások is igyekeznek helyzetbe hozni. A kormányzat és az unió szándéka, hogy olyan technológiai és eszközberuházások valósuljanak meg, amelyek elmaradása komoly versenyhátrányt jelentett az ágazat szereplőinek. A beruházásokkal a piac szereplői növelhetik hatékonyságukat, emelhetik versenyképességüket, és végeredményben emelhetik jövedelemtermelő képességüket is. A pályázati források mellett a bankok is egyre szélesebb körű megoldásokat ajánlanak az agrárvállalkozásoknak.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

Újabb kedvezményezettek

Az agrárszereplők különböző szempontok szerint mérlegelik, hogy áldoznak-e a fejlesztésekre és a beruházásokra, és ha igen, akkor azt milyen ütemezéssel teszik. Az agrárium finanszírozása a Növekedési Hitelprogramoknak (NHP) köszönhetően a korábbi időszakokhoz képest jelentősen felpörgött, hiszen egy jól definiált, alacsony és fix kamatozású pénzforrással olyan beruházások és a normál működéshez kapcsolódó forgóeszköz-igények váltak finanszírozhatóvá, amelyek korábban nem voltak elérhetőek, vagy magasabb kamatozásuk miatt nem voltak keresettek. Az NHP-keretek nemcsak a klasszikus banki hiteltermékeken keresztül, de a lízing- és a támogatás-előfinanszírozások útján is komoly lendületet adtak az ágazatnak.

Most kell belevágni a fejlesztésbe
A következő uniós költségvetési ciklusban elsősorban visszatérítendő támogatásokra tudnak támaszkodni a kkv-szektor szereplői, köztük a gazdálkodók is. Ennek megfelelően most érdemes a Vidékfejlesztési Programon belüli lehetőségekkel élni.

– Az elmúlt támogatási ciklusok során jellemző volt, hogy a támogatási rendszer nyújtotta lehetőségeket a vállalkozások elsősorban a szántóföldi növénytermesztés gépkapacitásainak fejlesztésére tudták igénybe venni. Ehhez képest nagyságrendekkel kevesebb forrás jutott például az állattenyésztés vagy az elsődleges termékek feldolgozását lehetővé tevő eszközberuházások megvalósítására, azonban a jelen támogatási ciklusban ebben is pozitív változás figyelhető meg. Számos olyan technológiai fejlesztés, illetve az állattenyésztéshez kapcsolódó beruházás valósulhat meg, amelyre korábban nem volt lehetőségük az ágazat szereplőinek. Például az egységnyi területen az egyik legnagyobb termelési értéket előállító  kertészet is kedvezményezettje a jelenlegi támogatási rendszernek, ami azért is fontos, mert a beruházási és termelési értéken túl az ágazat foglalkoztatási potenciálja is jelentős – mutat rá Szerdahelyi Róbert, a CIB Bank kkv-régióigazgatója, aki szerint az agrárvállalkozások az utóbbi időben egyre tudatosabbak és bizakodóak a jövőt illetően, előretekintően terveznek, ezáltal könnyebben veszik az akadályokat.

A sikeres működéshez elengedhetetlen, hogy a vállalkozás reális, a kapacitásaihoz igazított tervekkel rendelkezzen, és megfelelő gazdasági háttér legyen mögötte, így az együttműködés is gördülékenyebb.

– Fontos hangsúlyoznunk azt is, hogy nemcsak egy termékben, hanem csomagban gondolkodunk: komplex megoldásokkal szeretnénk ügyfeleink felmerülő igényét kielégíteni, és stabil hátteret nyújtani a működéshez, legyen szó hitelről, lízingről, faktorról vagy egy testreszabott számlavezetési ajánlatról – mondja Szerdahelyi Róbert.

Szerdahelyi Róbert

Szerdahelyi Róbert

Garanciával még többen finanszírozhatók

A tudatos tervezést mutatja az is, hogy a cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a gépek korszerűsítésére, cseréjére, ami megmutatkozik a lízingpiaci statisztikákban is. A lízingfinanszírozás legfőbb előnyei az alacsony önerőszükséglet mellett, hogy nem köti le a vállalkozás pénzügyi erőforrásait, nem igényel plusz biztosítékokat, gyorsabb átfutási idővel igényelhető, és kevesebb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásra. A pénzügyi lízing és kölcsön az agrárvállalatok számára egyszerűbb és összességében előnyösebb finanszírozásra adhat lehetőséget.

Az ágazat kis- és középvállalatai általában stabil gazdálkodásúak, többéves, sikeres működési múlttal rendelkeznek, s bár küzdenek a maguk ágazati ciklikusságával, eredménytermelő képességük és banki adósságszolgálatuk jól tervezhető, illetve tulajdonosi körük elkötelezettsége kimagasló. A cégek likviditása, jövedelemtermelő képessége és ezzel együtt banki hitelképessége azonban azon múlik, hogy elérték-e az adott ágazatra jellemző minimális üzemméretet, amely alatt a termelés eszköz- és tőkeigénye olyan magas, hogy rendkívül nehéz a vállalkozásoknak értékelhető volumenű eredményt termelni, sőt esetenként jellemző a veszteséges működés is.

– Azok a cégek, amelyek elérték a minimális üzemméretet, a támogatási rendszerek nyújtotta segítséggel kellő jövedelmet és jövőbeni beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez megfelelő fedezetet tudnak képezni. De amennyiben az agrárvállalkozások tőke- vagy fedezethiánnyal küszködnek, akkor sem szabad azonnal elvetni a hitelezhetőség gondolatát: a hitelgarantőr intézmények kezességvállalásának finanszírozásba való bevonása a bankok számára hitelképesebbé teheti az ilyen cégeket is – mutat rá a CIB szakembere, aki szerint a jövő egyik nagy lehetősége az állami háttérrel rendelkező garanciaintézményekkel való együttműködés még szorosabbá fűzése, segítve a tőke- vagy fedezethiányos agrárvállalkozások gyors, egyszerűbb hitelhez jutását.

Általánosságban elmondható, hogy a közép- és nagyüzemek az átlagos – nem mezőgazdasági profilú – kkv-k viselkedése szerint működnek, miszerint akkor és arra összpontosítják beruházási elképzeléseiket és rendelkezésre álló önerejüket, amihez az adott időszakban elérhető támogatási források nyílnak. Azokat a fejlesztéseket vagy pótló, de szükséges beruházásokat, melyekhez nem tudnak a saját erőn, illetve az esetleges külső, banki forráson kívül támogatási forrást szerezni, nagyon sok esetben halogatják. Amennyiben e pótló vagy fejlesztő beruházások nélkül is meg tudja őrizni eredménytermelő képességét egy vállalkozás, akkor alapvetően ezzel nincs probléma, hiszen ez is azt mutatja, hogy a piac és a szabályozói környezet változásaihoz kitűnően tud alkalmazkodni, és azt Darwin óta tudjuk, hogy nem a legerősebb, nem a leggyorsabb egyed a túlélő, hanem az, amelyiknek a legnagyobb az alkalmazkodó képessége.

– A kisüzemek, az őstermelők vagy a családi kisgazdaságok az elmúlt időszakban – tapasztalataim szerint – elsősorban önerőből hajtották végre kisebb szükséges beruházásaikat, hiszen ezek a vállalkozások a méretükből adódó korlátok miatt sajnos kevéssé kezelhetők önállóan a banki finanszírozói rendszer szempontjából. Azonban jelenleg már ezek a vállalkozások is egyre többször jutnak támogatási forráshoz – jelen támogatási ciklusban külön jogcímek vannak a számukra –, illetve tudnak igénybe venni támogatott konstrukciókat, banki forrásokat, köszönhetően a jól működő garanciaintézményeknek – véli Szerdahelyi.

Negyvenmilliárddal több lesz az agrárkalapban
Negyvenmilliárd forinttal bővítik az agrár-környezetgazdálkodási program keretét, ebből 15 milliárdra a szőlészek és a gyümölcstermelők, 25 milliárdra pedig az állattartók pályázhatnak.

Fontos a személyes banki kapcsolat

Az agrárvállalkozások esetében nagyon nehéz általánosságban megmondani, hogy melyik cég hitelezhető, és melyik nem. Azok a pénzügyi eredmény- és megtérülési elvárások vagy standard pénzügyi mutatók, amelyek teljesítése nem okoz gondot egy intenzív kertészeti kultúrát folytató vállalkozásnak, lehet, hogy egy állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás esetében túlzók. Ezért a bankok az ágazat jellemzőiből és az adott, finanszírozást igénylő vállalkozás saját ágazatán belül elfoglalt helyéből indulnak ki.

– Fontos hogy a bank értse ügyfele működési modelljét, ismerje piacát, potens vevői és szállítói kapcsolatrendszerét, és értse a tulajdonos, a menedzsment gondolkodásmódját, céljait, motivációját. A bank sok száz hasonló méretű és tevékenységi körű ügyfelet kezel, így tiszta képe van arról, mi működik, mi nem, mi az a megoldás, amelyet érdemes alkalmazni, és melyek azok a lehetőségek, amelyekre érdemes figyelni. Természetesen ez nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a bank szerepet tévesztve át akarja venni a menedzsment döntési szerepét, és hogy jobban tudná az üzletet irányítani, mint az, aki ezt csinálja több évtizede. De azt biztosan jelentenie kell, hogy a banknak aktív részesévé kell lennie a cég döntés-előkészítési munkájának, és amennyiben felkészült, proaktív, ehhez megfelelő döntési alternatívákat is tud biztosítani, és nem csak kizárólag banki szolgáltatás és termék tekintetében – emeli ki Szerdahelyi Róbert.

A cikk a CIB Bank szakmai támogatásával készült.

A termelőknek is jut bőven forrás
Még mindig alulfinanszírozottnak számít a több mint félmillió mezőgazdasági vállalkozás és cég, dacára az állami támogatásoknak és az uniós forrásoknak. Pedig a mezőgazdaságban érdekeltek jó adósnak számítanak, de az ágazat sajátosságaiból fakadóan sokan küzdenek forráshiánnyal. Összegyűjtöttünk néhányat a lehetőségek közül, amelyek segítségével a termelők átvészelhetik a nehéz időszakokat.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor