„A munkaerőpiacon tapasztalható túlkereslet miatt egyre több lehetőség közül válogathatnak a középiskolások és az egyetemi vagy főiskolai hallgatók. A klasszikusnak számító turizmus és vendéglátás mellet az autóipartól, a kereskedelmen át rengeteg állás szól kimondottan diákoknak. A skála széles: úszómestert, HR-gyakornokot, szoftverfejlesztőt, recepcióst is egyaránt keresnek a vállalatok” - mondta el Juhász Csongor, a HR-szolgáltató Prohuman ügyvezető igazgatója.

A szakember tapasztalatai szerint a diákok nyári foglalkoztatására vonatkozó szabályokkal sokszor kevésbé vannak tisztában a cégek, mint a felnőttekre vonatkozó előírásokkal. „A vállalatok számára több szempontból is előnyős lehet, ha diákokkal dolgoznak. A fiatalok általában beszélnek idegen nyelveket, motiváltak, és a nyári munka után akár hosszú távú együttműködés is kialakulhat a diák és a cég között. Anyagi előnyei is lehetnek mindennek. A diákmunka biztonságos és kedvezményekre jogosító módja a diákszövetkezeten keresztül történő alkalmazás, ez esetben számos adókedvezmény is jár a munkáltatónak. Ilyenkor nem kell szociális és szakképzési hozzájárulást, rehabilitációs járulékot fizetni, nincs fizetett szabadság, betegszabadság vagy táppénz, így jelentős megtakarítás jelentkezik a diákok alkalmazása esetén” - mondta el Juhász Csongor.

Kép:BKF

A Prohumán és a vele együttműködő Prodiák Diákszövetkezet 10 pontban foglalta össze, hogy mire kell leginkább figyelnie a cégeknek akkor, ha diákokat foglalkoztatnak.

1. Diákokat csak iskolaszövetkezet által lehet kedvezményes foglalkoztatási formában alkalmazni Ehhez egy megbízható iskolaszövetkezettel való együttműködés szükséges, ezért először érdemes tájékozódni az iskolaszövetkezet hátteréről, működéséről és megbízhatóságáról.

2. Ki dolgozhat iskolaszövetkezeten keresztül diákként? 

Iskolaszövetkezeten keresztül olyan tanulmányait folytató személy dolgozhat, aki nappali tagozatos aktív vagy passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Passzív jogviszony esetén csak addig dolgozhat valaki, amíg a 25. életévét be nem töltötte.

3. Életkori szabályozások  A tanulók 16 éves kortól dolgozhatnak, illetve tanítási szünetben már 15 éves kortól is. A 18 év alatti diákok szülői beleegyező nyilatkozattal vállalhatnak munkát, éjszaka nem dolgozhatnak, valamint egy adott napon legfeljebb 8 órát lehet foglalkoztatni őket.

4. A diákoknak legalább a mindenkori minimálbért kell fizetni Ez 2018-ban bruttó 794 Ft óránként, ebből még lejön a 15% SZJA, így a bruttó bérének a 85%-a lesz a kézhez kapott nettó összeg.

5. Béren kívüli juttatás A diákoknak az órabéren felül bármilyen egyéb bérjellegű és béren kívüli juttatást is lehet biztosítani.

6. Kötelező az írásbeli munkaszerződés A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkakör és a munkabér megjelölését. 18 éves kor alatti munkavállaló esetén a szülőnek is hozzá kell járulnia a munkavégzéshez - szintén írásban. A munkaszerződésből 1 példányt meg kell kapnia a munkavállalónak is.

7. A munka időtartamával kapcsolatos szabályozások Ha a munkavégzés időtartama meghaladja a napi 6 órát, úgy 20 perc, amennyiben meghaladja a 9 órát, úgy további 25 perc szünet biztosítása kötelező. Emellett fontos tudni, hogy számítógépes munkahelyeken óránként 10 perc fizetett munkaközi szünet jár.

8. A munka feladatainak és részleteinek tisztázása kötelező Nagyon fontos, hogy arra a munkára alkalmazzuk a diákot, amire felvettük, továbbá a munka megkezdése előtt szükséges teljes körűen tájékoztatni őt az elvégzendő tevékenységekről.

9. Szakmai gyakorlat leigazolásával kapcsolatos teendők Ha a diák szakmai gyakorlat keretében dolgozik, szükséges a munkaadó oldaláról hivatalosan igazolni, hogy a gyakorlatot a diák teljesítette.

10. Igazolás A diákok óráit is mindig pontosan kell leigazolni, mert ez az igazolt jelenlét lesz a bérének az alapja, az iskolaszövetkezet ez alapján fizeti ki a diákokat.