Ellenőrzi valaki, hogy mi a kézműves és mi nem?

2018. október 16. kedd - 18:09 / piacesprofit.hu
  •    

Kézműves szappan, lekvár, ékszer vagy csoki – vajon mindenki azt ír a termékére, amit akar, vagy ellenőrzi bárki is, hogy mi kézműves és mi nem az? Egyáltalán van a kézműves termék címkének kritériumrendszere Magyarországon? A szakértő elmondta a szabályokat, de a legtöbbet a fogyasztó tud tenni.

Az élelmiszerek esetében egyszerű a helyzet, és meg is van az erre vonatkozó szabályozás: a nem gépesített, hanem kézműves technológiával készülő, adalékanyagmentes termékek esnek a kézműves kategóriába. Bár a procedúra részben gépesíthető, de kézi munkavégzésen, emberi erőfeszítésen, irányításon és tapasztalaton kell alapulnia.

Kisokos a tökéletes üzleti ajándékhoz
Nem elég azt tudnunk, hogy kinek szeretnénk valamilyen ajándékkal kedveskedni az év végi ünnepek alkalmából az üzleti partnerek és ügyfelek közül. Gondosan kell eljárnunk az ajándék kiválasztásánál, a csomagolásnál és az ajándék átadásánál. Szakértőnk segít!

Vékony a határ

A másik fontos szabály, hogy ilyen élelmiszerek előállítása során pótanyagok, imitátumok, mesterséges színezékek, aromák, édesítőszerek és ízfokozók nem használhatók, és minden esetben fel kell tüntetni a termék gyártójának nevét és címét. „Vékony a határ a kézműves és hagyományos élelmiszerek között, hiszen megoszlanak a vélemények arról, hogy mi számít gépesítésnek és mi nem” – mondja Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének fogyasztóvédelmi szakértője.

Természetesen időről időre a fogyasztói kampányok indulnak annak tisztázására, hogy mit takar a kézműves kategória. A NÉBIH helyszíni ellenőrzéssel vagy mintavétellel bármikor ellenőrizheti, hogy teljesülnek-e azok az állítások, amelyeket a termék magáról hirdet – ilyen az is, ha valaki azt állítja, a termék kézműves.

washington post

(Tényleg) kézműves sajt – Washington Post

Többet fizetünk értük

Egy korábbi kutatás szerint a vásárlók kétharmada a 10 és 25 százalék közötti felárat tartotta ideálisnak a kézműves termékekre vonatkozóan, ennyivel hajlandók többet fizetni ezekért a termékekért. Az is kiderült, hogy a házasok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a kétgyermekes anyukák gyakrabban vásárolnak kézműves élelmiszert, mint az egyedülállók vagy gyermektelenek. A vásárlás fő motivációja leginkább a jó minőségű és a hazai eredetű termékek, melyet a felmérésben részt vevők leginkább vásárokon és kiállításokon szereznek be.

Sörfőzdék: vannak a kicsik meg a nagyok
A hazai sörgyártás bevételei egyenletesen növekedtek az elmúlt években, de a piaci szereplők közül rendkívüli módon hiányoznak a középes méretű üzemek. Kisüzemek viszont sorra nyílnak, ami azt jelzi, hogy még most is sokan látnak fantáziát a kisüzemi sörfőzésben.

Milyen pluszt remél a fogyasztó egy kézműves terméktől?

Azt, hogy a receptúrája egyedi és persze egészséges is. Az, hogy a gyártása gépesített-e vagy sem, nem tűnik olyan fontosnak a vásárlók számára, holott ez a kézművesség egyik alapkritériuma. „A kézművesség egy minőségi ugrás – mondja Haraszti Anikó. – Amikor egy fesztiválon, vásáron járunk, akkor is nehéz a dolgunk: a kézműves fazekas mellett ott vannak a Kínában gépi esztergával gyártott fajátékok – ki dönti el, hogy melyik a kézműves? Azt gondolom, hogy ez a fogyasztók és a gyártók fejében sem letisztult ez a fogalom.”

A tesztelés jó megoldás a Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint is. Érdemes kérdezni is: mitől gondolja a gyártó, hogy terméke kézműves? Haraszti Anikó szerint üdvözlendő lenne egy olyan tájékoztató, mely az egyes termékek esetében egy-két mondatban beszámol arról, hogy mitől kézműves az adott termék – hasonlóan a „magyar termék” megjelöléshez, melyhez tartozik tájékoztató anyag.