Mennyire elterjedt az online képzés Magyarországon?
– Bár nem rendelkezem kutatási adatokkal, mégis azt gondolom, hogy kevesen vannak azok, akik csak online képzésre jelentkeznének. Természetesen, a felsőoktatás kivételt képez, hiszen ott bizonyos szakok részben vagy egészben, online is elvégezhetőek. A vállalati és magánképzési területen jobb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt, de még mindig van hová fejlődnünk.
A kkv-szektor mennyire használja ki ezt tanulási formát?
– A vállalati szektorban, azon belül is a multinacionális cégeknél, mindinkább elterjedtebbek az online képzések. Ez annak is köszönhető, hogy sok esetben az anyavállalat kötelezővé teszi ezt, mivel így költséghatékonyabb és gyorsabb az alkalmazottak továbbképzése. A kkv-k esetében már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Miközben egyes iparágakban használják, addig más szektorban alig. Talán ennek az is az oka, hogy az online képzésekben való részvétel egyik alapfeltétele bizonyos szintű számítástechnikai és internetes ismeretek megléte azoknál, akik a képzésben részt kívánnak venni.
Mi lehet még vonzó a hagyományos tantermi oktatásban?
– Sok ember nem képes otthon ösztönözni magát a tanulásra, szüksége van társaságra és direkt interakcióra az oktatóval, mert csak így képes befogadni a tudást. Véleményem szerint, akik képesek gyorsabban haladni a tanulásban, már nem az offline képzési formát választják, hanem sokkal inkább az online képzéseket részesítik előnyben. Nekik fontos az egyéni haladás és az, hogy maguk dönthessenek arról, hol, hogyan és milyen eszközön akarnak tanulni (laptop, táblagép, mobil). A hagyományos, tantermi felnőttképzés és a felsőoktatás tehát mindig is erős marad, ezzel a formával szemben az online képzéseknek kétségkívül sok előnye van, de ahhoz, hogy a klasszikus oktatásról élő kép ennek megfelelően átalakuljon az emberek fejében, még sok időre van szükség.
Mi az online képzés legnagyobb előnye? Van e hátránya?
– Ami az előnye az egyben a hátránya is. Azok a technikai megoldások, amelyek személyre szabható tanulást biztosítanak, valakinek túlzottan komplikáltak lehetnek. Aztán ott van a számítógépes ismeret és az önmotiváltság kérdése. Ebből is látszik, hogy minden, ami előny, az egyben hátrány is lehet. Ez abszolút egyénfüggő.
– Szerintem igen, de ez elsősorban a fejlett országokra igaz. Én is egyre gyakrabban találkozom olyan ingyenes képzésekkel, amelyek korábban sok pénzbe kerültek. Aztán ott van a free vagy open learning mozgalom (https://en.wikipedia.org/wiki/Open_learning), ami szintén egyre erősebb a felsőoktatás területén is. A felnőttoktatásban a cégek ezt a trendet elsősorban az érdeklődés felkeltésére vagy új ügyfelek szerzésére használják.
Mennyire vagyunk lemaradva az uniós átlaghoz képest?
– Kutatási adatok nélkül ugyan, de azt gondolom, hogy az Európai Unió átlagához képest öt év lemaradásban vagyunk.
Milyen iparágakban tartod fontosnak az online képzést?
– Elsősorban olyan iparágakban, ahol a tanulás folyamán nincs szükség gyakorlati tapasztalat megszerzésére. Például az orvosi képzés esetében ez elképzelhetetlen.
A többnyelvűség nagyon fontos az online képzésben, mert az több piac lefedését jelenti. Én azért nem kezdtem el terjeszkedni, mert az én előadásaim nagyon Magyarország-specifikusak. Először globalizálni kellene a tartalmakat, és azt követően lokalizálni különböző nyelvekre. Ezek után már „csak” a marketing a kérdéses. Ez nagy munka, és attól tartok, a többi kelet-európai ország is hozzánk hasonló szinten van, ezért aztán nem biztos, hogy a dolog megtérülne. Az angol nyelvű piac már nagyon telítődött. Ott ki kell tűnni, és mint tudjuk, az nagyon nem könnyű.
Véleményed szerint mit hozhat még a jövő az online képzésben?
Szerintem néhány újítást a közeljövőben láthatunk itthon is. Várhatóan elterjed majd a viselkedés alapú oktatás: ahogy a marketingben, úgy az online oktatásban is lehet rögzíteni a felhasználó által megtett lépéseket, és annak megfelelően cseten, vagy e-mailben célzottan továbbképezni, oktatni. Legjobb tudomásom szerint ezt jelenleg senki nem csinálja még a világon, de kézzelfogható és elérhető szinte mindenkinek.
Nagy változásokat hozhat az AI, azaz a mesterséges intelligencia, ami egy kicsit része a fenti példámnak is. Itt arról van szó, hogy az oktatási portál „tanulhat abból, ahogyan mi tanulunk, és tanárként javasolhat további lépéseket”. Ez az élő oktatásban mindennapos dolog.
Komoly fellendülést várok a hang alapú oktatásban: az Egyesült Államokban az összes online keresésnek a 30 százaléka hang alapú, ha mobilon nézünk ezeket a számokat, akkor ennél is jóval magasabb. Minden technológiai változásban láthatóan megnőtt a hang alapú innováció beépítése. Éppen ezért szinte biztos vagyok abban, hogy az e-learning jövője akár úgy is elképzelhető, hogy beszélgetni tudunk a számítógéppel, amely tanít minket.
Szerző:
