Bekeményít a GVH

2016. június 20. hétfő - 08:08 / piacesprofit.hu
  •    

A cégvásárlások és összeolvadások számos versenyjogi buktatót rejtenek magukban. Erre világítanak rá a Gazdasági Versenyhivatal közelmúltbeli határozatai is, amelyekben a hatóság kétszer egymás után is többmilliós bírságot szabott ki a szabályok megszegőire. Az EU joggyakorlatához képest ez még mindig csak az út elejének tűnik, de nem kizárt, hogy a jövőben szigorúbb fellépésre számíthatnak a vállalatok a GVH részéről – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

mi vár ránk az idén

Kép: Pixabay

A közelmúltban az Európai Bizottság 20 millió euró pénzbüntetéssel sújtotta az Electrabel vállalkozást. Az Electrabel bűne az volt, hogy egy felvásárlás során azelőtt gyakorolt tényleges irányítást a céltársaság felett, hogy a versenyjogi engedélyt megszerezte volna. Már büntet hasonló szabálytalanságokért a GVH is. A minap azért szabott ki milliós bírságot, mert a CEE Holding Group Ltd. és az Olympic International Holding Ltd. a Lukoil benzinkúthálózat feletti közös irányításszerzésének cégbírósági bejegyzése és az irányítási jogok vevő általi gyakorlása a GVH engedélye előtt történt meg. Röviddel ezt követően pedig a GVH 14 millió forint bírságot szabott ki egy tejipari felvásárlás kapcsán, mert a vevő a versenyhivatal engedélyének bevárása előtt hozott alapítói határozatot, azaz gyakorolta ténylegesen szavazati jogát.

Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint, még ha a GVH által kiszabott bírságok egyelőre el is maradnak a Bizottság bírságainak szintjétől, a versenyhivatali határozatok hűen jelzik, hogy a GVH egyre komolyabb figyelmet fordít a vállalatok közötti összeolvadások versenyjogi megfelelőségére. A versenyjog ugyanis számos csapdát rejt, amelyeket a feleknek egy M&A tranzakció során figyelembe kell venniük. Ráadásul egyre nagyobb a tét: nem valószínű, hogy a GVH sokáig megáll a jelenlegi, néhány tízmilliós bírságolási szintnél. Mivel a magyar cégek egyre kelendőbbek, érdemes még egyszer végigmenni a legfontosabb szabályokon!

Információcsere korlátai a tranzakció előkészítésekor

Egy tranzakció lebonyolítása során – kezdve szerződéskötéstől, egészen a zárásig – a szerződő feleknek számos, különböző típusú és adott esetben mások előtt féltve őrzött adatot és információt kell megosztaniuk egymással annak érdekében, hogy létrejöhessen az üzlet. Ugyanakkor alapvető versenyjogi szabály, hogy ha a részt vevő felek egymás versenytársai, akkor nekik – egészen addig, amíg ténylegesen meg nem valósul az összefonódás (azaz ameddig meg nem kapják a GVH jóváhagyó határozatát) – önállóan, egymással nem koordinálva kell kialakítaniuk üzletpolitikájukat.

A Jeremie vége felpörgetheti a felvásárlásokat
A régiónk előkelő helyen szerepel a nemzetközi vállalatfelvásárlások listáján, hazánkban a kipörgő Jeremie-alapok miatt megnövekedhet a befektetők aktivitása és az is érdekes, ami a magyar médiapiacon zajlik.

Ez egy M&A tranzakció vonatkozásában sok feltételt támaszt. Lényeges, hogy csak olyan információk cseréljenek gazdát a szerződő felek között, amelyek feltétlenül szükségesek a tranzakcióhoz. Egyes stratégiai fontosságú, versenyjogi szempontból releváns adatokat (pl. bevezetni kívánt árak, felmerült költségek, kapacitások stb.) egyáltalán nem vagy csak megfelelő elővigyázatossági intézkedések mellett cserélhetnek egymással a felek egy átvilágítás során. Bizonyos esetekben szükséges lehet továbbá annak meghatározása is, hogy az összeolvadni szándékozó vállalatokon belül csak bizonyos személyek férhetnek hozzá egyes szenzitív adatokhoz (ez abból a szempontból is lényeges lehet, hogy amennyiben kútba esik a tervezett összefonódás, akkor elkerülhető az információs kartell esetleges versenyhivatali vádja). Többször alkalmazott megoldás az ún. „lawyer-to-lawyer” kommunikáció, azaz bizonyos adatokhoz csak a részt vevő társaságok ügyvédei férhetnek hozzá közvetlenül, a részt vevő felek nem.

Lényeges, hogy az átvilágítás megkezdése során ezeket az elveket a felek egyértelműen, írásban rögzítsék, akár a titoktartási megállapodás vagy az adatszoba szabályzat részeként, akár máshogyan.

Kapkodnak a versenytársak a magyar cégek után
A Jeremie-alapok kifutásával, illetve a magyar cégvezetői réteg elöregedésével mind több eladó cég jelenik majd meg az elkövetkező időszakban a piacon, és a vevők is egyre aktívabbak, ugyanakkor fontos látni, hogy az eddigi felvásárlások jelentős részét éppen a konkurencia hajtotta végre.

Összefonódások engedélyeztetése

A versenytörvény már a kezdetek óta tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy egy cégfelvásárláshoz vagy egyéb összefonódáshoz a felek mikor kötelesek kikérni a versenyhivatal engedélyét. A törvény közelmúltbeli módosítása azonban sok szempontból újradefiniálta a szabályokat. Így most már egyértelmű, hogy az összefonódás – amennyiben az abban részt vevő felek a bevételi küszöbszámokat meghaladták – a GVH engedélyének hiányában nem hajtható végre. Így különösen az összefonódás következtében szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultság nem gyakorolható a GVH engedélyének megszerzéséig.

Kiemelkedő jelentőségű ezért az óvatosság a vállalatfelvásárlási szerződések megszövegezése során. Értelemszerűen a versenyhivatali engedély a zárás egyik feltétele kell, hogy legyen. Versenyjogi szempontból értékelendő továbbá, hogy az aláírás és zárás közötti időszakban milyen jellegű befolyást kap a vevő már a társaság működése fölött: a versenyjogi kockázatok elkerülése érdekében célszerű ezt a befolyást a minimálisára csökkenteni.

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek