Azt sem tudjuk, miről kell adatot adni három hónap múlva

2017. április 18. kedd - 08:30 / piacesprofit.hu
  •    

Új kötelezettségként idén július 1-jétől a számlázóprogramoknak is adatot kell szolgáltatniuk a NAV-nak. Egyelőre azonban sem az adatszolgáltatás módja, sem annak előírt pontos tartalma, sem az adatszolgáltatás elvárt gyakorisága nem ismert, noha a szereplőknek immár kevesebb mint negyedévük van a felkészülésre. A BDO Magyarország szerint a bevezetési határidő kitolására, vagy legalább deklarált türelmi időre lehet szükség.

„A mai napig nem hirdették ki azt a rendeletet, amely meghatározza, hogy július elsejétől pontosan milyen adatszolgáltatást kell a NAV felé tenniük mindazoknak, akik 100 ezer forintnál magasabb áthárított áfát tartalmazó számlát bocsátanak ki számlázó programból belföldi adóalanyok számára – hívja fel a figyelmet Kovács-Kormos Rita, a BDO Magyarország számviteli vezetője. – Mindez különösen akkor okozhat komoly problémát a felkészülésben, ha a jelenleg ismert és már alkalmazott adatexportétól jelentősen eltérő struktúrájú és valós idejű adatszolgáltatást írnak elő. Félő ugyanis, hogy ebben az esetben a szükséges szoftver- és hardverfejlesztésekre az adóalanyoknak már nem maradna elegendő ideje.”

A legújabb NAV csodafegyverről itt olvashat részletesen.

Amennyiben a rendelet a már 2016 januárjától működő adatexport állomány elektronikus beküldésére határoz meg (például havi) gyakoriságot, utólagos benyújtási kötelezettséggel, nem kell jelentős felkészülési idővel számolni. Ha azonban a cél a real time adatbeküldés (a pénztárgépekhez hasonlóan), vagy akár egy előzetes, a számlakibocsátást megelőző elektronikus jóváhagyás, akkor arra célszerű legalább féléves felkészülési időt hagyni az adózóknak és az őket segítő fejlesztőknek.

naptar_hatarido_pixabay

Kép:Pixabay

További probléma állhat elő, ha az adatexport helyett újabb, részletesebb adattartalmat, vagy más formátumot, struktúrát ír elő az említett rendelet, ami mindenképpen új programok, programfunkciók fejlesztését követelné meg. Ebben a tekintetben különösen a nemzetközi hátterű, külföldi számlázó programokat használó vállalatok kerülnének nehéz helyzetbe, akiktől az ilyen jellegű felkészülés a tapasztalatok szerint – a helyi sajátos szabályok figyelembevétele, megértése miatt – az átlagosnál több költséget és jelentősebb időráfordítást igényelne. A rendelet tartalmától függően a programok fejlesztésével párhuzamosan szükség lehet az állandó online hozzáférés biztosítására, illetve az ehhez szükséges hardverfejlesztési lépésekre is.

„Abban az esetben, ha mégis a bonyolultabb felkészülést igénylő rendszert írja majd elő a jogszabály, és a hivatalos kommunikációval összhangban nem tolják el annak bevezetési határidejét, érdemes lehet egy, például az EKÁER bevezetésekor is alkalmazott türelmi idő alkalmazása. Ennek során a hatóság már folytathatna vizsgálatot, de nem büntetne, csak figyelmeztetne, vagy esetleg az idei évtől bevezetett támogató eljárás keretében segítené az adózók felkészülését” – javasolja a BDO Magyarország szakértője.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek