Sokat beszélünk az elmúlt években digitális forradalomról, robotokról, mesterséges intelligenciáról, de valahogy ezek a sokat ígérő fejlesztések mintha mindig csak néhány év múlva valósulnának meg. Hol áll most a digitális forradalom - ha zajlik ilyen egyáltalán?
- A forradalom nem állt meg, sőt ha mondhatok ilyet, csak most vesz lendületet. Jó példa erre az Ipar 4.0-ez a szóhasználat annyira elterjedt, hogy ma már másolják is: jön a mezőgazdaság 4.0, sőt Japánban már a társadalom 5.0-ról (society 5.0) beszélnek. A buzzwordok, azaz a hívószavak, amelyeket öt évvel ezelőtt csak néhányan hangoztattunk, mára elterjedtek. Kevesen indultunk ennek az útnak, de sokan fogunk megérkezni. A mesterséges intelligencia most már nemcsak a sci-fi íróknál, hanem kormányzati szinten is hívószó. A blockchain túllépett a Bitcoinon és egyre izgalmasabb lehetőségeket teremt például a logisztikában. Ma már nem szokatlan, hogy egy ügyfélszolgálat, vagy akár a HR chatbotokat használ. Az egészségügyben az algoritmusok gyorsabb diagnózisok elkészítésére alkalmasak, mint az emberi orvosok. De nem kell messzire mennünk: otthon van egy porszívóm, amiben lézeres távolságérzékelő és egy alapszintű mesterséges intelligencia van, hogy ne tévedjen el a szobában. Hol volt ilyen tíz évvel ezelőtt? Lézerradar az autókban? Parkolási asszisztens? Ez már nem a távoli jövő. Ami tegnap prémium tartozék volt, az ma alapvetés. De a digitális forradalom nem csak azt jelenti, hogy robotporszívókat használunk: ma már szinte az innováció minden szinten egyenlő a digitalizációval. Ha egy új üzleti modellt fejlesztünk ki, ha bármilyen szervezeti fejlesztést, vállalati beruházást hozunk létére, az a legtöbbször nagyban épít a digitális technológiákra. A gond az, hogy ezek a technológiák disztruptívak, azaz elsöprik a hagyományos megoldásokat.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Például mezőgazdaságban a legfontosabb költségtényező a vegyszer. A precíziós mezőgazdaság hatékonyabban, célzottabban képes felhasználni a vegyszereket, ezért ez jelentős költségcsökkentő tényező. Persze ez speciális terület, hiszen a precíziós mezőgazdaság megoldásokhoz megfelelő birtokméret kell, és addicionális adatok, műholdképek, stb. A gond az, hogy bár ezek már most is hozzáférhetőek a gazdálkodók számára, csak nem használják őket.
De az eszközök is drágák.
- Már három évvel ezelőtt a megvásárolt mezőgazdasági eszközök durván harmada alkalmas volt precíziós megoldások alkalmazására - és nem véletlenül. Egy automata személygépkocsi szoftverének programozása, ami képes eligazodni a forgalomban reagálni a hirtelen helyzetekre, stb., hihetetlenül nehéz feladat. De egy önvezető traktor megalkotása sokkal könnyebb. A földeken nincs hirtelen fékezés, bevágó autósok, vagy figyelmetlen gyalogosok. Sík terep, statikus akadályokkal. Máris nem kell vezető bele, éjjel nappal dolgozhat, és akkor még olyan apróságok is belépnek a képbe, hogy az önvezető traktor mindig a saját nyomán halad, ezzel jelentősen csökkentve a taposási veszteséget. Az eszközök már most is adottak, hogy a gazdaság nagy része átállhasson a digitális megoldásokra, de ehhez szakemberek óriási tömegeit kell ki vagy átképezni, elsősorban pedig a cégvezetők a döntéshozót szemléletét kell megváltoztatni. Ez az igazi kihívás az Ipar 4.0-ban is.
Az interjú teljes formában a Piac & Profit októberi számában olvasható!
