Az idei év első félévében szegmensenként 10-30 százalékkal bővült a hazai építőanyag-piac: a legintenzívebben a szerkezetépítő és egyes kapcsolódó termékek iránti kereslet nőtt. A szakképzett munkaerő megtartása érdekében a gyártók idén tovább emelték a béreket. Vannak azonban olyan területek, ahol a kivitelezői kapacitáshiány lassítja a bővülést. A beépítő kapacitások szűkössége főleg a nyílászárók és a hidegburkolati, épületgépészeti területeken érzékelhető - e területeken tulajdonképpen nagyobbat is nőhetne a piac, mert beruházói igény és anyag is rendelkezésre állna, de nincs elegendő szakember, aki beépítse ezeket.
Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke szerint nemcsak a beépítő szakemberek utánpótlása lassítja a bővülést, hanem a gyártói beruházások rossz tervezhetősége is, hiszen egy középtávra tervezett gyártói bővítést a néhány évente erősen hullámzó kereslet nagyon megnehezíti. Ezért is lenne fontos a több évre előre kiszámítható megrendelés-állomány, amely tartósan stabilizálhatja az építőipar növekedését és a GDP-hozzájárulást is. Az épületenergetikai korszerűsítések erősebb ösztönzése ebben kulcsszerepet játszhatna, ezáltal a magasépítések másik jelentős lába lehetne az újlakás-építések mellett. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítések támogatására részleges áfa-visszatérítést javasol, hasonlóan a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez.
Szarka László szerint a gyártói beruházások tervezhetősége miatt is fontos a kiszámítható megrendelés-állomány. Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések hathatós állami felkarolással kiszámítható rendelésállományt biztosítanának az építőiparnak. Az épületenergetikai korszerűsítésekre elérhető kamatmentes hitelkonstrukciók jelenleg nem tűnnek eléggé vonzónak a lakosság körében, míg a hazai lakóingatlan állomány kétharmada energetikailag elavultnak számít.
„A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítések támogatására részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. Az építőanyagra és munkadíjra egyaránt vonatkozó utólagos számlabemutatás jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is” – mondta a MÉÁSZ elnöke.
Az 5 százalékos újlakás-áfa tervezett kivezetése tovább erősíti az újépítésű lakások iránti keresletet a következő másfél évben, azonban e hatás mellett megjelenik a bérbeadási célú lakásépítés is. Ennek fő oka, hogy alacsony kockázatú termékekben (például bankbetétekben) még mindig nem érhető el érdemi reáljövedelem, ezért a bérleti célú lakásépítési sokaknak vonzó alternatíva – különösen, hogy még mindig nem kínálati a piac a megyeszékhelyeken és az agglomerációban.
Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5 százalékos újlakás-áfakulcsnak, a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak, illetve a MÉÁSZ szerint a KSH által nemrég közzétett 11,2 százalékos bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások élénküléséhez, nem is beszélve a kedvező kamatkörnyezetről.
A hazai építőanyag gyártók egyik legfontosabb problémája a munkaerő megtartása, ennek érdekében a béreket az idén tovább növelték, de a kapacitásbővítéshez még így is kihívás megfelelő szakképzett munkaerőt biztosítani. A forint évközi gyengülése miatt egyes importból származó alapanyagok ára növekedett - különösen az üveg, PVC-profilok és egyes kőolajipari és építőkémiai termékek terén. A gyártók egy része egyelőre áraiban még nem érvényesítette e hatást, kivár arra nézve, hogy mi lesz a tartós forint kurzus. A béremelések és az árfolyamhatás mellett a fuvarozási szolgáltatások drágulása jelentette a harmadik fő piaci árbefolyásoló tényezőt. Összességében, a gyártók a jellemzően 2-7 százalékos árkorrekciókat tavalyi évhez hasonlóan túlnyomórészt a bérek növelésére és a munkaerő-kapacitás bővítésére fordították.
Az égetett kerámia (tégla) falazati termékek iránti kereslet 2018 első felében további 10-15 százalékkal bővült. A belföldi gyártók alapvetően ki tudják elégíteni az igényeket. A vállalatok a termelőkapacitást folyamatosan bővítik, azonban a szakképzett munkaerőhiány miatt a növekvő bérezés mellett is kihívást jelent a kétműszakos termelések megszervezése.
A fehér falazati anyagokból (mészhomok tégla, pórusbeton-) összesen mintegy 15-20 százalékos növekedést ér el a szegmens.
A vakolat- és építőkémiai termékek terén a gyártók differenciált, 10-25 százalék bővülést értek el 2018 első félévében. Míg épületek szerkezetépítése, és az ezzel összefüggő hőszigetelő vakolatrendszerekhez szükséges ragasztó- és egyéb segédanyagok piaca erőteljesen bővül, a hideg burkolóanyagok piacára kedvezőtlenül hat a kivitelezői kapacitáshiány. Ezért a burkolóanyagok ragasztói- és egyéb kapcsolódó termékek iránti kereslet bővülése egyelőre elmarad az általános építőipari bővülés mértékétől.
A homlokzati nyílászárókat tekintve a teljes 2017-es évet tekintve a termelési érték több, mint 10 százalékkal nőtt, de az őszre vonatkozóan további növekedés várható. A rendelési átfutási idők 6-7 hét körül mozognak, míg az árak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek - elsősorban a munkabérek emelése, másodrészben pedig az árfolyamhatás átvezetése miatt. Az import üvegek, PVC-profilok és vasalatok ára tovább emelkedett.
Az ablakgyártók egyértelműen érzékelik az elektronikus számlázás szürkeimporttal szemben mutatkozó piacfehérítő előnyeit. A beépítés területén azonban továbbra is komoly forráshiányok vannak, amelynek kezelésére a szakszövetség által kidolgozott tematika alapján működik az ablakbeépítő OKJ-képzés, amely középtávon fejti ki hatását. Ez különös fontossággal bír, mivel a minőségi problémák a nem megfelelő beépítésből erednek.
A szálas szigetelőanyagok piacán 25-30 százalék körüli volumen-növekedés érzékelhető. E szigetelőanyagok nagy részét az ipari épületekre és közintézményekre vonatkozó előírások miatt használják.
Az épületgépészeti szegmensben az első félévben továbbra is kissé hektikus a piac a nagyobb létesítmények esetében: sok a bizonytalanság, elsősorban egyes elnagyolt tervek, menet közben változó beruházói igények és bonyolult, gyakran méltánytalan fizetési garanciák miatt. A kisebb volumenű munkáknál inkább a megkívánt rövid (azonnali) határidő okoz kapacitásproblémát, mivel a szezonálisan jelentkező nagy igényre nem képes egy kis- vagy mikrovállalkozó felkészülni; a minőségi munkaerő hiánya továbbra is jellemző.
A munkák döntő többségét kitevő felújítások sajnos ritkán jelentenek komplex felújítást vagy korszerűsítést. A részleges felújításokkal csak az üzembiztonság fenntartása érhető el, a hosszú távú energiahatékonyság és a növekvő komfortigény csak ritkán. Elmondható, hogy komplex felújítások konkrét, könnyen elérhető, jelentős támogatások nélkül manapság nem jellemzők.
Az épületgépészeti termékek áraiban jelentős változás nem történt, az anyagbeszerzés legfeljebb csak az azonnali munkáknál okozhat pillanatnyi fennakadást, a választék megfelelő.
