A vásárlók kényszerítik ki a fejlődést

A közép-európai országok kis- és középvállalkozói közül minden harmadik a vásárlói igényeket követve vezette be a kártyás fizetést, miközben 18 százalékuk úgy látja, mindez jó lehetőség is számukra, hogy kövessék a modern technológiai trendeket.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kkv-k a teljes üzleti szektor 99 százalékát teszik ki valamennyi közép-kelet-európai országot figyelembe véve. Ezen vállalkozások csaknem kétharmada mikrovállalkozás (a foglalkoztatottak száma 1 - 9 fő) és a vizsgált országok közül Magyarországon a legmagasabb az arányuk (a kkv-k 69 százalékát teszik ki). A vállalkozói tevékenység és az önfoglalkoztatás Szerbiában a legjelentősebb (30,5%). A vállalkozások negyede kereskedelemmel foglalkozik, ezt követik a szolgáltatók (16,5%) és a gyártási tevékenységet végzők (11,8%) – derült ki a Mastercard most publikált kutatási eredményeiből.

Egyre többet fizetünk kártyával
A kártyabirtokosok bő egynegyede minden lehetséges esetben igyekszik készpénzmentesen fizetni, ami tízszázalékos növekedést jelent a korábbiakhoz képest – a Nézőpont Intézet felmérése szerint.
A kutatás a kis- és középvállalkozásokat a kártyaelfogadásról is kérdezte, a visszajelzések pedig pozitívnak bizonyultak. A válaszadók szerint a kártyás fizetés lehetősége egyszerűsíti a mindennapi működést (60%), vonzó az új vásárlók számára (46%), és nagyobb biztonságérzetet nyújt (28%). E mellett további előnyökként a kényelmet (66%), a biztonságot (31%) és a növekedési potenciált (30%) is megnevezték.

„A kereskedők felismerték, hogy versenyképességük érdekében lépést kell tartaniuk ügyfeleik igényeivel, akik egyre jártasabbak a digitális megoldások használatában. Ennek ellenére a vállalkozások 38 százaléka még mindig elmaradásban van az elektronikus fizetések terén, mert úgy látják, hogy azok nem illenek üzleti modelljükhöz” - mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

Kép: Pixabay

A kutatás eredményei alapján a magyar kereskedők 56 százaléka vásárlói nyomásnak engedve tette elérhetővé a kártyás fizetést, 16 százalékuk pedig a modern fizetési trendeket követve választotta a készpénzmentes megoldásokat. A megkérdezettek 66 százaléka a lakossági számlavezető bankjánál nyit vállalkozói számlát is, a legtöbben (59%) pedig könyvelőjüknél jutnak releváns pénzügyi információhoz. A magyar vállalkozók mindössze 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem fér hozzá a kívánt pénzügyi szolgáltatásokhoz, a túlnyomó többség (81%) elégedett helyzetével ilyen szempontból.

Mi történik valójában bankkártyás fizetéskor?
Kártya átad, PIN-kód beüt, a fizetés megtörtént. Kártya érint, a fizetés megtörtént. Kártyaszám bepötyög, azonosító kód megad, a fizetés megtörtént. De mi zajlik a háttérben? A Sberbank szakértői most bemutatják a bankkártyás fizetés technikai folyamatát, egyúttal néhány közkeletű tévedést is eloszlatnak.
Utalással fizetnek

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a közép-európai kkv-k körében a bankszámláról történő utalás a leggyakoribb fizetési forma (57,9%), legyen szó akár a bejövő számlák kiegyenlítéséről, járulékokról, vagy a működéshez kapcsolódó költségekről. A magyar vállalkozásoknál ez az arány még magasabb, a fenti kategóriákat tekintve átlagosan 86,75 százalék fizet banki átutalással.

Ugyanakkor régiós szinten a készpénzes fizetések aránya régiós még mindig jelentős (35,7%), különösen Bulgáriában és Görögországban. Érdekesség, hogy az adók befizetésénél már sokkal kevesebben választják ezt a megoldást (22,7%), ami arra enged következtetni, hogy a jogi szabályozás komoly hatással van a készpénzmentes üzletvezetés felé. A készpénzhasználat hazánkban a régiós átlag alatt van (17%), e mellett a vállalkozások mindössze 3 százaléka fizeti járulékait készpénzben.

A kutatás azokat a külső tényezőket is vizsgálta, amelyek hátráltatják a vállalkozásokat további fejlődésükben. Többek között a piaci körülmények és az alacsony vásárlóerő a legnagyobb akadály (19%), ezt követik a magas járulékok (16,07%) és a túl bonyolult bürokrácia (9,94%). A további források előteremtése 4 százalék számára jelent gondot. A magyar vállalkozások esetében 22 százalékban a piaci körülmények, 18 százalékban a magas adók jelentik a legnagyobb problémát.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo