Már az 2016-os amerikai elnökválasztás idején felmerült a gyanú, hogy az orosz titkosszolgálatok beavatkoztak a kampányba. Azok Donald Trumpot népszerűsítő, ellenfelét, Hillary Clintont lejáratú internetes tartalmakkal árasztották el a nagy közösségi portálokat – amelyek ezt nem akadályozták. Annál kevésbé, mert anyagi előnyük is származott belőle.
Az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága hétfőn adta ki jelentését a vizsgálatról, amelyet a Facebook, a YouTube és a Twitter ellen folytattak. Jóllehet már a gyanú felmerülésekor felszólították a nagyvállalatokat, szolgáltassanak adatokat arról, milyen tartalmakat kaptak a több, mint gyanús orosz forrásokból és azokat mennyien látták Amerikában, a cégek csak vonakodva és igen hiányosan tettek ennek eleget. A törvényhozás ezek után külső szakvállalatot, illetve egyetemek kutatóit bízta meg a helyzet felderítésével.
Azok vizsgálatai, mutat rá most a jelentés, különösen terhelőek voltak a Google-ra, a YouTube tulajdonosára: a csatorna a
Ugyancsak igen szűkmarkúan bánt az információval a Facebook. Hirdetési bevételeiről orosz forrásokból annyit közölt, hogy „néhány százezer” dollárról lehetett szó, de a vizsgálat megállapította, hogy sokkal magasabb összegről. Amerikai sajtójelentések szerint az internet manipulálása, hamis hírek terjesztése, lejáratú kampányok mögött az orosz katonai és polgári hírszerzés áll.
(Forrás: The New York Times)