A kicsiknek fáj leginkább a béremelés

2017. április 03. hétfő - 15:10 / piacesprofit.hu
  •    

Minden cégre negatív hatással volt a kötelező béremelés, de minél kisebb a cég, annál nagyobb gondot okoz - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felméréséből.

Elindultak a béremelések – elhúznak a nagyok?
15 százalékkal nőtt a minimálbér, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett. Az úgynevezett garantált bérminimumot annak az alkalmazottnak kell megkapnia, aki teljes munkaidőben legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezzel párhuzamosan 5 százalékponttal csökkentek a munkáltatókat terhelő járulékok, 2018-ban ráadásul további béremeléseket és járulékcsökkentést ígér a kormány. De hogy bírják a cégek?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése a minimálbér-emelés vállalati hatásait vizsgálta. Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be. A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be.

A GKI már tavaly év végén jelezte, a kis cégeket kiütheti a béremelés, így leépítés vagy fekete foglalkoztatás is lehet a válasz a munkáltatók részéről.

gki01

Az ágazati bontás a helyzet jobb megértését segíti, részletesebb képet ad a terhek munkáltatói megítéléséről. Legnegatívabban a könnyű- és élelmiszeripar értékelte az intézkedéseket, de a minimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó és a vegyiparnak is. A korábbi erőteljes béremelések hatására a mostani kötelező emelés kevésbé érinti a kereskedelmi cégeket. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) növelése még a minimálbéremelésnél is súlyosabb helyzetet eredményezett szinte minden ágazat számára. Meglepő módon ez esetben is a kereskedelemben működő vállalatok a legkevésbé érintettek.

gki02

A minimálbér emelések költségnövekedését a 250 fő alatti vállalatok nagyjából azonos mértékűnek (11-13%) becslik. A nagyvállalatok azonban „csak” 7,5%-os növekedést várnak. A várható költségek és a kötelező béremelés volumenének eltérését több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy mennyien voltak minimálbéren foglalkoztatva az adott cégnél, de a vállalatok már számolhattak a munkáltatói járulékcsökkentés okozta költségcsökkenéssel, illetve a bértömeg növekedés mérséklésének lehetséges módjaival (részmunkaidő, munkaköri átsorolás, esetleg elbocsátás stb.).

gki03

A legnagyobb többletköltséggel a könnyűipar számol, ez esetben a 2016-os szinthez képest 19%-os növekedést várnak. A vállalati 11%-os átlagot meghaladó ágazatok továbbá az építő- és élelmiszeripar (15, illetve 14%). Az átlag körül emelkednek a költségek az üzleti szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban (12,5%, illetve 12%). Az átlagtól kissé elmarad a bérköltség növekedése a gép-, a fém- és a vegyiparban (10%). A terhek által legkevésbé érintett ágazat a kereskedelem, ahol 9% alatti költségnövekedéssel számolnak.

gki04

Összességében tehát az látszik, hogy a hazai kkv-kat súlyosan érintette a minimálbér és a szakmai garantált bérminimum emelése, mivel a létszám fele ilyen bérkategóriájú foglalkoztatott. A nagyvállalatok esetében a dolgozók 29%-át érintik az intézkedések, így az összhatás is kevésbé súlyos.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek