A home office a jövő munkahelye

2018. május 28. hétfő - 09:00 / Zubor Zalán
  •    

Gyökeresen átalakul a nemzetközi munkaerőpiac, ahogy egyre több feladat távmunkában is elvégezhető. Sok cég számára ez komoly segítséget jelent, hiszen gyakran nehéz helyben megtalálni a megfelelő alkalmazottat, miközben más országokban rendelkezésre állnak a speciálisabb munkák elvégésére kész szakemberek. Az ilyen szakemberek és a munkáltatók összekötésében segít a Crossover. A cég néhány éve, startupként indult az Egyesült Államokban, mostanra világszerte több ezer ügyféllel tartják a kapcsolatot, többek között Budapesten is nyitottak irodát és tartanak toborzásokat. A Crossover alapítójával, Andy Trybával beszélgettünk a cég fejlődéséről és a munkaerőpiac jövőjéről.

Honnan jött a Crossover ötlete? Milyen irányba halad jelenleg a munkaerőpiac?

Andy Tryba: Az ötletet két különböző tapasztalat adta. Korábban az Intelnél és a Fehér Házban dolgoztam, mindkét munkahelyen téma volt, milyen lesz a jövő munkahelye. Az nyilvánvaló volt, hogy a munka nagy részét már számítógépek segítségével végezzük, a munka eredményét pedig felhőbe töltjük fel. Innen jött a felismerés, hogy a magas képzettséget igénylő munkák nagy részét hamarosan bárhonnan el lehet majd végezni.

Az most sem érdekli az embereket, hogy hol van fizikailag a Gmail-fiókjuk szervere, csak az, hogy az email működik-e vagy nem. Ez egyre jobban igaz a munkaerőre is: nem érdekes, hol dolgoznak, ha tehetségesek.

A home office aranyszabályai
Bár az otthoni munkavégzéshez nincs tökéletes recept, ahhoz, hogy ne legyen kínszenvedés a home office, néhány dolgot érdemes szem előtt tartanod. A Leitz összeszedett 7+1 aranyszabályt, ami segít abban, hogy élvezni tudd a távmunkát – ha létezik egyáltalán ilyesmi.

Amikor elindultunk, az első kérdés az volt, hogy találjuk meg a tehetséges, távmunkára alkalmas embereket. Később, ahogy nőtt a Crossover dolgozóinak száma, már a fő kérdés az volt, hogyan lehet őket menedzselni. A bérek mértéke is fontos kérdés. Tulajdonképpen semmi sem indokolja, hogy két ember közül, akik ugyanazt a munkát végzik el, az egyik kevesebbet kapjon. A távmunka terjedésével kezd kialakulni egy „felhő-fizetés”, vagyis kialakul egyfajta globális munkaerőpiac, és csökkennek a bérkülönbégek az egyes országok dolgozói között. Ez persze van, akinek rossz hír, van, akinek jó. Magyarország például profitálhat a távmunka terjedéséből, mert az megállítja az agyelszívást, és itt inkább emeli a béreket.

A cég indulása óta mi változott a távmunka piacán? Volt olyan állás, amelyen Ön is meglepődött, hogy távmunkában is be lehet tölteni?

A.T.: Számunkra mindenképpen könnyebb lett megtalálni a munkavállalókat, hiszen ahogy több ember hallott a Crossoverről, rajtuk keresztül még több emberhez jutott el a híre. A fejlesztők munkája viszont nehezebb lett, hiszen nekik kell kitalálniuk, hogyan lehet a sok jelentkezőt hatékonyan menedzselni. Mi még mindig alapvetően egy startup vagyunk, 4 éve működünk, de eddig elégedettek voltunk a bővülés sebességével.

Ami az állásokat illeti, nagyrészt olyan pozíciókba vesznek fel embereket, amelyekre számíthatunk: szoftverfejlesztés, IT-ügyfélszolgálatok. De mostanában már kreatív feladatokat is hajlandók kiszervezni a cégek: tervezés, termékmenedzsment, marketing. Rengeteg cég van például, amelynek az internetes felületeit felhőben szerkesztik.

Érdemes még beszélni a „hibrid-távmunkáról” is. Távmunkára gondolva azt képzelünk el, ahogy valaki otthon a pizsamájában, vagy egy tengerparton fekve dolgozik a laptopján. Pedig a távmunka eszközit (videókonferencia, felhőben tárolt tartalmak) hagyományos munkahelyek is használják.

Andy Tryba, a Crossover alapítója és vezérigazgatója

Andy Tryba, a Crossover alapítója és vezérigazgatója

Csak a szellemi munkák felhősíthetők, vagy később lehet, hogy a „fizikai” munkákat is távmunkából végezzük?

A.T.: Igen, megint csak az inteles tapasztalataimat tudnám idézni, ott már a legtöbb gép emberi irányítás nélkül működik. A nagy cégek gépeinek egy részét már most a gyáron kívülről irányítják, így a jövőben jó eséllyel a gyári munkások is dolgozhatnak otthonról.

Általában optimista vagyok egyébként a technológiai fejlődést illetően. Kevésbé tartok attól, hogy a technológia teljesen kiszorítja az embert a munkahelyekről, valószínűbb, hogy az új eszközök mellég új, nagyobb képzettséget igénylő munkakörök jönnek majd létre. A mesterséges intelligencia egyelőre inkább könnyíteni fogja és hatékonyabbá teszi majd az emberek munkáját, nem elveszi azt.

Van-e kockázat a távmunkában? Sokak szerint az emberek otthonról kisebb lelkesedéssel dolgoznak, mint irodákban.

A.T.: Természetesen minden újításnak van negatív és pozitív oldala, de én ennek inkább az ellenkezőjét látom. A távmunkában dolgozók épp, hogy túl sokat dolgoznak, ahogy felkelnek, egyből munkához látnak, a reggeli rutint is kihagyják, és egész nap a munkára koncentrálnak.

Munkaerőhiány = a hiányzó emberi kapacitás
A munkaerőhiány és következményeinek témájával kapcsolatban végre többet is olvashatunk, mint a foglalkoztatási adatokat unalomig elemző, a béremeléseket méltató, azok nagyságrendjét tizedes nagyságrendig számolgató, klónozott cikkek áradatát. Úgy tűnik, hogy túllendülve a még mindig emelkedő átlagbérek keltette hurráoptimizmuson, kezd megjelenni az igény a munkaerőhiány generálta problémákra érdemi megoldást nyújtó, jövőbemutató válaszokra.

A távmunkának inkább az a hátránya, hogy az alkalmazottak nem tudnak egymással találkozni, beszélgetni, ötletelni. Amikor lehetséges, arra szoktam biztatni az alkalmazottakat, hogy amennyit lehet, dolgozzanak közösen, tartsanak meetingeket. Szerintem a jövőben azok a munkahelyek lesznek a leginkább produktívak, ahol a hagyományos és a távmunka elemei ötvöződnek: vagyis az emberek alapvetően otthonról dolgoznak, de ha kell, tudnak találkozni, és sokszor csapatban dolgoznak. Ahogy a Deep Work című könyv is írja, a helyzete válogatja, ki milyen körülmények között a leghatékonyabb. Az irodai környezet általában nem túl hatékony, az embert túl gyakran zavarják meg munka közben.

A magyarországi cégek számára ma nagy problémát jelent a munkaerőhiány. Megoldást nyújthat-e erre a Crossover és a távmunka?

A.T.: Egyelőre kevés magyar céges ügyfelünk van, de az biztos, hogy a képzett munkaerő hiánya pótolható távmunkával és a felhő-technológiával. A magyar piacon most kezdünk erőteljesebben megjelenni, irodát nyitottunk Budapesten, és akár más városokban is megjelenhetünk. A Crossovernek már korábban is lehetett dolgozni Magyarországon, jelenleg 23-24 embernek adunk itt munkát, ez szeretnének idén legalább 100-120-ra bővíteni.  Már rendezünk ún. hiring tournamenteket sokféle pozícióba. Az alapfeltétel persze mindegyikre az angol nyelvtudás, helyett pedig teszteken kell majd átmenni, a megpályázott munkához napi szinten kapcsolódó gyakorlati feladatokat kell megoldani.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek